Az innováció nyomában

|

Az idén 45 éves Computerworld deklarált célja a hazai vállalatok versenyképességének támogatása, ennek a küldetésnek fontos mérföldköve volt a kétnapos InnoWorld konferencia. Az innováció jegyében zajló nyárindító rendezvényen az A38 kellemes környezetében lehetőség volt meghallgatni az innováció élharcosainak érdekfeszítő előadásait és a résztvevők megvitathatták elképzeléseiket az egybegyűltekkel.

Egyfajta bemelegítőként a konferencia előtti napon, az A38 Hajón került sor Prof. Baracskai Zoltán (www.baracskai.hu) és Rónai Balázs (http://it-tanacsado.hu/) 3 menetes párbajára a Thinker vagy Doer? témakörében.

Az InnoWorld konferenciát és nyárindító rendezvényt Fábián Zoltán, a Computerworld B2B üzletágának vezetője nyitotta meg, ezt követően Fodor Zoltán üzletfejlesztési tanácsadó bemutatta a Computerworld Üzleti innovációs díját, mely olyan szervezetek számára került kiírásra, akik felkészülnek a jövő kihívásainak kezelésére, így képesek partnereik számára a gazdasági változékonyságból adódó kockázatot csökkenteni.

Hirdetés

Az Üzletfejlesztési Díj 2014 kimondottan üzleti újdonságok létrehozásával és értékelésével foglalkozik, a Díjra történő nevezést követően a szervezetek azonnal egy Üzleti innovációs Auditon vehetnek részt (a pályázat további menetétől és végső helyezéstől függetlenül). Az Innovációs Audit eredménye egy független szakértő által hitelesített innovációs riport, jelentés, amelyet elfogadás után azonnal felhasználhatnak, hogy innovatív, a piaccal lépést tartó képet közvetítsenek ügyfeleik felé, amelyet akár azonnal értékesítési, anyagi, piaci sikerre is válthatnak.

 

Az Audit megfelelőség esetén egy Innovatív Vállalkozás-minősítést is elérhetővé tesz, amelyet a szervezet azonnal kommunikálhat ügyfelei, partnerei felé, valamint a pályázó cégek bekerülnek a leginnovatívabb magyar cégeket tartalmazó Magyar Innovációs Indexbe (INNDEX). A díj nyerteseit ősszel mutatja be a Computerworld szintén egy konferencia keretében.

Hirdetés

Dr. Bilicki Vilmos, a Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszékének egyetemi adjunktusa az Internet of Things (IoT) gyakorlati alkalmazásait mutatta be a résztvevőknek. Mint mondta, az IoT a világ mérhetőségének és irányíthatóságának az ígéretét hordozza, de kérdés, hogy ez mennyire elérhető ma a különböző alkalmazási területeken. Az előadás során az IoT technológiai hátterét ismertetve olyan kérdésekre adott választ a szakember, hogy milyen potenciál van az IoT-ben, és jelenleg milyen gyakorlati alkalmazásait találjuk a mezőgazdaságban és az egészségügyben.

Tekintse meg az előadásokról készült videókat.

Ez utóbbira jó példa a Parkinson-kór szűrése, vagy például a gamification bevezetése a stroke-rehabilitáció folyamatába. A bemutatott konkrét eseteken keresztül nyilvánvalóvá vált, hogy a ma elérhető megoldásokkal is előremutató eredményeket lehet elérni – ha innovatív a hozzáállásunk.

Hirdetés

A jellemzően úttörő innovációra szakosodott Dr. Szabó Zsolt Roland, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi karán a Vezetés és stratégia tanszék adjunktusa a sikeres növekedés és innováció négy feltételéről tartott előadást. A modellek innovációgerjesztő hatását vizsgálva megállapította, hogy nemcsak az első nagy ugrás érdekes egy vállalat életében, hanem az: tudnak-e még egyszer nagyot ugrani. Ha vannak növekedési lehetőségek a gazdaságban, akkor milyen vezetői kompetenciák szükségesek a 2. radikális innovációval létrehozott termék sikeres piaci bevezetéséhez.

Az innováció elméleti hátteréről beszélve arra kereste a választ, mitől lesz valami, valaki innovatív, mi kell az innovációhoz, ehhez a vezetői kompetenciák változását vizsgálta 1992-től napjainkig, és bemutatta az innovációs-növekedési stratégiákat és zsákutcákat. Mint elmondta, fontos, hogy a folyamatos innovációra törekvés mellett a meglévő tevékenységeiben is jól működjön egy vállalat.

Vitáry Dániel, a be-novative Customer Development Executive-ja a nagyvállalati innováció akadályaira mutatott rá, bemutatva néhány jellemző jó és rossz gyakorlatot több mint 500, nemzetközi nagyvállalattal lefolytatott tárgyalásaik tapasztalataira építve. Vázolta, hogy a be-novative hogyan használja fel a gamificationt, a crowdsourcingot és a korai szakaszú fejlesztési ötleteket az innovációs kultúra élénkítésére, és azt is, hogyan lehet folyamatos az innováció, hogy az áttörő megoldások meg is valósuljanak. Mint kiderült, ezt a kultúra átformálásával és az innovációs szemlélet meghonosításával érhetjük el, amihez a be-novative hatékony eszközt szolgáltat. Mindennek alapja, hogy meg kell tudnunk különböztetni a teljesen újító és a meglévő folyamatainkat hatékonyabbá tevő fejlesztéseket, továbbá ezekhez annak megfelelő elvárásokat kell párosítanunk.

Hirdetés

Tekintse meg az előadásokról készült videókat.

Szőcs Árpád, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda értékesítési igazgatója a hazai innovációs kultúrát támogató finanszírozási környezetről tartott előadást: hogyan és honnan lehet pénzt szerezni az innovációkhoz. Mint ismeretes, a világ első 100 technológiailag intenzív cégéből 7 európai, ennek oka, hogy a munkaerő ára magas, technológiai szempontból más térségek elhúztak mellettünk, és a diákok csekély százaléka tanul azokon a természettudományos területeken, amelyek az innovációhoz hosszú távon elengedhetetlenül fontosak lennének.

Az új 7 éves időszakban mindenesetre 80 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésére azoknak, akik innovációval szeretnének foglalkozni. A szakember szerint noha a brüsszeli források jóval nyitottabbak, de még mindig az EU15-ök játszótere, így a hazai vállalkozásoknak csak konzorciumtagként van leginkább lehetősége részt venni a projektekben; a verseny pedig óriási. Az előadás nemcsak a közvetlen brüsszeli pénzekről szólt, hanem a hazai vissza nem térítendő forrásokról és a kockázati tőkéről is. Idén október 15-étől indul a GINOP, amely keretbe foglalja az új hazai pályázati forrásokat – a támogatási rendszerben erőteljes fókuszváltás figyelhető meg. Az előadásból azt is megtudhatták a hallgatók, milyen a kockázati tőkés gondolkodásmódja, és hogyan lehet megfelelni ennek.

Hirdetés

Innováció a közlekedésben
Szűcs Lajos, az ITS Hungary Egyesületének elnöke előadásában összekapcsolva a közlekedést és az innovációt, bemutatta e két terület házasságából származó előnyöket, figyelembe véve az unió közlekedéspolitikájának legfontosabb három elemét. Ezek az egyenértékű szárazföldi és víziközlekedési irányítási rendszerek telepítése; az európai multimodális szállítási, illetve közlekedési információs és irányítási, valamint díjfizetési keretrendszereinek létrehozása 2020-ig; valamint a „zéró” halálos baleseti szám elérése a közúti közlekedésben 2050-re. Ennek irányában az EU célja 2020-ig a személyi sérüléses közúti balesetek számának felére csökkentése. Az előadásban olyan különböző projekteket mutatott be, melyek jól demonstrálják az ITS (Intelligens közlekedési Rendszerek) jelenét, illetve sorra vette az innovatív ITS-szolgáltatások trendjeit.

Tekintse meg az előadásokról készült videókat.

Dávidházi Gábor, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. projektigazgatója a hazai mobilfizetés jelenéről és jövőjéről beszélve elsőként bemutatta magát a vállalatot, a stratégiájukat, illetve mindazokat az irányokat, amiket elkezdtek, és amik az elkövetkezendő hónapokban kézzelfoghatóvá is válnak. Ismertette a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. működésének jogi kereteit, üzleti környezetét is, mely során a vállalati értékek közül elsőként az innovációt emelte ki a szakember. A mobilparkolással kapcsolatban a 2010-es évet tartja fordulópontnak, mikor a közterületi parkolás közszolgáltatás lett, önkormányzati parkolási társaságok jöttek létre, és a penetráció meghaladta az 50 százalékot. Kitűzött céljuk, hogy az emberek a mobilfizetéssel igénybe vett közszolgáltatásokra ne költsenek többet annál, mint amennyit igénybe vesznek. Ezeket a szolgáltatásokat pedig innovációkkal javítják, ennek eredményeként naprakész fejlesztések jelennek meg a parkolási közszolgáltatások mobilfizetésében is, de a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform is ide tartozik. Sőt, eddig 42 helyen lehetett mobilparkolni, 2014. július 1-jétől 70 helyen lesz elérhető.

Hirdetés

Szűcs Lajos, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyviteli igazgatójaként az e-útdíj-rendszer tapasztalatait is megosztotta a konferencia résztvevőivel. Bemutatta a HU-GO-t, kitérve a rendszer innovatív sajátosságaira, ismertette az eddigi eredményeket és tapasztalatokat, bemutatta a friss fejlesztéseket, és vázolta a további fejlesztési irányokat is.

A HU-Go rendszer innovatív sajátosságai közül a nyíltságát és gazdaságosságát emelte ki a szakember. A felhasználók túlnyomó többsége gyorsan megtanulta a használatát, a bevétel az elvárások szerint alakul. Mint megtudtuk, a díjköteles hálózat kevesebb, mint 20%-án realizálódik a futásteljesítmény 54%-a és a díjbevétel 66%-a. Az összbevétel 91%-át a J4 járműkategória eredményezi, a bliccelők aránya körülbelül 2,6%, melynek oka általában a felhasználók tévedése.

A regisztrált ügyfelek száma közel a duplájára nőtt az indulás óta, a gépjárművek száma 65%-os növekedést mutat, míg az OBU (fedélzeti egység) szám több, mint 5-szörösére emelkedett! A fontosabb fejlesztések közül már megvalósult többek között az útvonaltervező kényelmi funkcióinak bővítése (egérrel áthúzható végpontok, bővülő POI-k), valamint a HU-GO mobilapplikáció bevezetése. Az idei fejlesztések közé tartozik az utólagos fizetési konstrukció (Post Paid) kiterjesztésének lehetősége, a saját értékesítési hálózat fejlesztése, a túlsúlyos, túlméretes tehergépjárművek útvonalengedélyének és útdíjfizetésének harmonizációja, egyablakos ügyintézése, valamint a HU-GO mobilapplikáció továbbfejlesztése. 2014-ben ezeken felül megtörténik az e-matricás és HU-GO ellenőrzési rendszerek integrációja, továbbá a díjellenőrzés területén hatósági együttműködés fejlesztése is.

Hirdetés

Fejlesztési oldalról az iCell részéről Takács Tibor fejlesztési igazgató mutatta be a rendszert. Kiemelte, hogy volt egy pillanat az egész rendszer fejlesztése során, amikor már tudni lehetett, hogy lesz és indul a rendszer, de a működéséről csak találgatások születtek. Május 31-én végül megjelent az útdíjtörvény, ami rendbe tette ezeket a találgatásokat, onnantól vált egyértelművé, hogy az ország méretéhez viszonyítva Európa legnagyobb és legkomplexebb útdíjrendszere valósult meg, olyan működési elvvel, amilyet még senki sem mert bevállalni a kontinensen: nyílt a rendszer.

Tekintse meg az előadásokról készült videókat.

A szakember kiemelte, hogy lényegesen olcsóbb volt, mint a szlovákok jóval kisebb megoldása. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy változtak a rendszerépítés során használt IT-módszerek, másrészt a komoly időprés keretei között máshogyan egyszerűen nem lehetett megoldani. Takács Tibor viccesen megjegyezte, hogy az iCellnek három választási lehetősége volt: emigrálás, időgép építése és szép lassan egy e-útdíj-rendszer létrehozása, illetve az elmúlt évek tapasztalatainak életképes innovációs rendszerbe ültetése. Ez utóbbit választották.

Hirdetés

Egy bevallási közreműködő vallomása címmel következett Szabó Lajos, az iData Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatójának előadása, aki elsőként a GPS-es nyomkövetéssel foglalkozó családi céget mutatta be, amit 2005-ben alapítottak fiával. Noha garázssztorinak indult, mára 80 fős középvállalattá nőtte ki magát. A ’90-es években lopásvédelmi rendszert fejlesztettek, amit a köztársasági őrezred és egy piacvezető pénzszállító cég is használt, az évtized végén pedig kifejlesztették az első flottakövető alkalmazást is. Ami megkülönbözteti őket versenytársaiktól, az a mérnöki gondolkodásuk, hiszen nem az üzlet az elsődleges, hanem a termék: az egyedülállóság, testreszabhatóság és innováció lebeg a szemük előtt a munka során. A vállalkozás fejlődését is ez szolgálta és vált kézzel foghatóvá az e-útdíj-projekt kapcsán is. Nap mint nap tíz kimagasló szakértelmű mérnök-programozó dolgozik az iTrack GPS Nyomkövető Rendszer fejlesztésén.

Megtett úttal arányos elektronikus díjfizetési rendszerről, a fuvarozói érdekképviseleti szemszögből tartott előadást Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára. Tapasztalatuk az, hogy az útdíjszedés messze nem egységes az EU-ban. A szakember elsőként az elmúlt 15 év „érdekességei”-t vette sorra a finanszírozás és az építések vonatkozásában, majd az évi 100 milliárdos nagyságrendű költségvetési terhet részletezte, és szót ejtett a díjszedési és ellenőrzési módszerek folyamatos változásáról is.

Az MKFE öt célt tűzött ki – melyek közül a leghangsúlyosabb, hogy a fuvarozók ne legyenek elégedetlenek –, ehhez pedig meghatározták a szükséges sarokpontokat. Égető problémának tartják a bírságolásokat, noha nem ez a rendszer célja, de a rendszer hibája, hiszen eddig 4 milliárd közigazgatási és 600 millió szabálysértési bírságot vetettek ki. Jelenleg is 20 kérdésük van, ami azt mutatja, hogy – elsődlegesen jogi oldalról – még fejlesztésre szorul a rendszer.
A szakmai válaszokért nézze meg a konferencián készült videókat!

Hirdetés

Vendler Balázs, a MarkCon Csoport ügyvezetője az üzleti célú játékfejlesztés témakörét boncolgatta. A gamification egyre nagyobb szerepet kap napjainkban, mert szeretünk játszani. Hogy miért? A teljesítmény öröméért, azaz élvezzük, ha nyerünk. Mindez azt jelenti, hogy a játékból profitálni is lehet, hiszen fejleszti a küzdőszellemet: a játékosok nem adják fel!
De profitálhat-e egy szervezet a játékból? A válasz a határozott igen, mivel egyértelmű célt, motiváló kihívásokat, folyamatos tanulást és azonnali visszajelzést eredményez, összességében motivált munkatársat, elkötelezett vevőt! Bár sokan a Z generációt emlegetik a témával kapcsolatban, Vendler Balázstól megtudhatták a résztvevők, hogy minden generációnál működik, csak mindnél másfajta játék, mivel gyorsabban értelmezhető közeget teremt mindenki esetében.

A felhasználhatósága sokszínű, de főként három szektorban népszerű: a marketing, az oktatás és a HR területén lehet leginkább munkaadói imázsfejlesztéshez, toborzáshoz, kiválasztás során, vállalati tréningek alatt és a készségfejlesztés eszközeként segítségül hívni.

Erdősi Elemér, a Virtual Call Center kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere a vállalat innovatív megoldásait mutatta be. Kiemelkedő funkciójuk a rendkívül hatékony prediktív tárcsázó, mely annyi hívást indít és annyira gyorsan kezeli az adatbázist, hogy az operátorok folyamatosan vonalban vannak: egy operátori óra – a 10 perces szünettel –- 40-42perces hívásban töltött időt eredményez, amely finoman szólva is erős kihasználása a munkaerőforrásnak. A virtuális várakozási sort idén vezették be, előnye, hogy hívást bont, amennyiben nincs szabad operátor, és abban a pillanatban visszahívják az ügyfelet, amikor felszabadul egy munkaerő. Jelentősége, hogy nincs költség, és a várakozási időt sem kell kifizetnie az ügyfélnek. A folyamatos fejlődés nemcsak a termékben, hanem a cégen belül is megfigyelhető: a nemzetközi piacra – Németország, Lengyelország, Románia – törnek, melyhez megnyertek maguknak egy befektetőt is.

Hirdetés

Tekintse meg az előadásokról készült videókat.

Ügyfélszolgálatuk sem állt meg, egyre nagyobb, szélesebb idősávban dolgoznak, account managereket alkalmaznak, idén partnerprogramot is indítottak, mely során azok az ügyfelek, akik kapcsolatokkal rendelkeznek, ajánlhatják saját köreiknek a Virtual Call Centert, amit szerződés keretében, jutalékos formában díjaz a cég. Erdősi Elemér szerint a márciusi bevezetés óta azt látják, hogy jól működik ez a programjuk is.

Szertics Gergely, az Analogy Dialogue ügyvezetője szerint a szervezetek számára egy adott probléma felmerülése esetén egy tanácsadó alkalmazása számít hatékonyabbnak, hiszen egy „könyvtárossal” ellentétben nem a tudás megszerzésében, hanem a megoldásban nyújt segítséget.

Hirdetés

Az Analogynál éppen ezért kezdtek hozzá egy virtuális tanácsadó létrehozásához, hogy a szervezetben felhalmozott tudást úgy lehessen elérni, mintha az ember egy tanácsadóval beszélgetne.

A megoldás nem más, mint egy közösségileg épített rendszer, melynek segítségével választ kaphat a felhasználó arra, hogy mások adott helyzetben milyen lépéseket tettek a probléma megoldásának érdekében.A szoftver segítséget nyújt a tudáselemek összegyűjtésében, azok értelmezésében/ feldolgozásában, és támogatást nyújt a megoldáskeresésben.

Tóth-Máté Ákos, a Prezi tech lead managerének előadása rávilágított, hogyan lett a Kitchen Budapest fejlesztőlaborjából indult vállalkozásból egy 40 millió felhasználóval rendelkező vállalat, aminek alapítója Barack Obama amerikai elnökkel selfie-zett.A siker receptjét három hozzávalótól tette függővé. Elsőként a jól kialakított cégkultúra, aminek alapja az átlátszóság és a kritizálás, a „meg tudjuk csinálni” és az – időhiány érlelte – „good enough” mentalitás.

Hirdetés

Tóth-Máté Ákos kiemelte, hogy a Prezi nagy hangsúlyt fektet a szociális felelősségvállalásra, meetupok, konferenciák szervezésével, ösztöndíjak alapításával szeretnék Budapestet startup-fővárossá tenni.

A másik fontos hozzávaló a megfelelő csapatmunka. A projekteket 2-7 fős csapatok viszik végig, amik saját célokat határoznak meg, és csak rajtuk áll, miképpen teljesítik ezeket.
A harmadik titok az iterációs, éles kódban történő fejlesztésben keresendő, amely során a fejlesztők vállán nyugszik a tesztelés felelőssége.

Dankó Zoltán, az Erlang Solutions megoldásértékesítési vezetője igazán különleges előadást tartott „Hány macskára van Schrödingernek szüksége a mai világban?” címmel. Mint tudjuk, a kvantumfizikában Schrödinger berakott egy macskát egy lezárt dobozba, és a kvantumfolyamatok valószínűsége alapján dőlt el: vagy él a macska, vagy nem. Manapság azonban pontosabban akarjuk tudni, hogy mi van a macskával. A címben feltett kérdésre pedig az a válasz, hogy annyi macska kell, hogy mindig életben legyen a macska. Hogy hogyan? A kérdésre a választ Dankó Zoltán konferencia-előadásában megtalálja!

Hirdetés

Geiger Attila, a VideoSquare termékmenedzsere a videó térhódításával kapcsolatban tartott előadást. Mint mondta, a szükséges technológia rendelkezésre áll, és érezhető piaci igény is van rá: a videótartalmak várható növekedési üteme (CAGR) 2013-2018 között 29 százalék/év (Cisco VNI 2014), a Gartner szerint 2016-ra minden munkavállaló havi 2 munkanapot tölt vállalati videostream nézésével.

A szakember a videós előadás/oktatás előnyeit ecsetelte, hiszen mint idézte, „Egy percnyi videó felér 1.8 millió szóval!”, majd részletesen is bemutatta a VideoSquare-t, mint komplex, felhőalapú „vállalati YouTube”-megoldást. A videós rendszer fő funkciói tulajdonképpen a teljes életciklusú tartalomkezelést jelentik, a tartalomkészítéstől kezdve a médiamenedzsmenten át a tartalom közzétételéig és integrálhatóságáig.

Kiss Ernő, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. forgalomszabályozási és hálózatkezelési osztályvezetője a „Közúti ITS gyakorlati alkalmazások Magyarországon” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy az utóbbi időben a nagyot fejlődő intelligens közlekedési rendszerekről tartott előadást, melyeknek három alapvető célja a forgalombiztonság növelése, a negatív hatások mérséklése, valamint a hálózati optimumra való törekvés.

Hirdetés

A 2005-ben jelenlevő 3 heterogén, decentralizált és kiöregedett rendszer helyett az EU-s támogatásoknak köszönhetően mára létrejött egy olyan forgalomirányító rendszer, ami már egy átfogó forgalomirányító központ alapját jelenti. Ennek hatékonyságát remélhetőleg a közeljövőben érzékelhetik majd az M0-ás autópályán utazók.

A jelenleg folyó KözOP program keretében további fejlesztéseken dolgoznak, hogy a közutak használata még biztonságosabb és hatékonyabb lehessen. A rendszer igazán akkor válik majd tökéletessé, ha megvalósul a kooperáció a gépjárművekkel.

Mezei Csaba a Regionális Környezetvédelmi Központtól a car sharinggel kapcsolatban elmondta, jelenleg 14 országban 14000 gépjárművet 400 000 felhasználó oszt meg egymással, hogy a környezettudatosság jegyében csökkentsék a közúti forgalom társadalom- és környezetromboló hatását.A Nyugat-Európában már általánossá vált GPS-rendszeren alapuló járműmegosztás lassan Kelet-Európában is teret nyer, legyen akár szó üzleti car sharingről, közforgalmi autózásról, vagy magánszemélyek autómegosztásáról.

Hirdetés

Kiemelte, hazánk magas potenciállal rendelkezik, ugyanakkor a rendszer terjedése komoly kihívásokkal néz szembe.

Tekintse meg az előadásokról készült videókat.

Első fecskeként említhetjük az Avalont, aminek képviseletében Kádár András pár szóban ismertette rendszerük hazai bevezetésének történetét.

Hirdetés


Klimon Péter, a Csepel Zrt. vezérigazgatója, valamint a Közbringa Kft. vezetője egy még zöldebb alternatíváról, a bike sharingről tartott előadást.

A ’70-es években indult közbringa-mozgalom Magyarországon a sokat vitatott Bubi rendszerrel került a felhasználók szolgálatába. Mint elmondta, a próbaüzem után júliusban startoló Bubi kerékpárjai igazából már okos bicikliknek minősülnek, hiszen gyakorlatilag önálló, adatokat gyűjtő és fogadó informatikai eszközöknek minősülnek.

A rendszer célja az úgynevezett „last mile”-igények kiszolgálása, tehát nem hosszas kerékpározásra, hanem rövid távú kerekezésre van tervezve. Ezt erősíti az a tény is, hogy fél órán át a kerékpárok ingyen használhatóak, ezzel lehet elérni a gyors cserélődést.
A távlati célok között – természetesen a mind több terminál és kerékpár rendszeresítése mellett – a „smart bike”-funkciók erősítése szerepel, hiszen az önálló bicikliknek köszönhetően nem kell a lakosságtól további parkolóhelyeket és zöldterületet elvenni.

Hirdetés

Prácser Attila, az Oszkar.com telekocsi Kft. ügyvezető-alapítója a car sharingtől némileg eltérő Telekocsi-rendszerről tartott előadást. Míg előbbi esetben inkább a városon belüli, gyors és rövid távú utazásokra használják a járműveket, addig a Telekocsi inkább az országon belüli és a külföldi utazások esetében népszerű.

Ez utóbbi jelenség magukat a rendszer fejlesztőit is meglepte, hiszen eredetileg nem terveztek külföldi utazásokkal, de a közösség építő ereje itt evolúciós lépést tett. A jelentős költségmegtakarítást jelentő rendszer használata során érdekes adatok kerültek a tervezők birtokába. Noha arra számítottak, hogy az Oszkárt elsősorban a fiatalok fogják használni, mint kiderült, akár nagymamák és nagypapák is szívesen pattannak be idegenek autójába, hogy unokáikat meglátogathassák.

A vállalat további fejlesztésekben gondolkodik, elsősorban az egyre elterjedtebb okostelefonok mind hatékonyabb rendszerbe integrálásában.

Hirdetés

A konferencián a valós idejű közösségi kommunikációra lehetőséget adó Sopreso (Social Presentation Software) névre keresztelt magyar alkalmazás segítségével a közönség – bármilyen mobileszközzel – online csatlakozhatott a prezentációkhoz, és többek között kérdéseket tehettek föl írásban az előadóknak, amelyekre a bemutatók végén választ is kaphattak.


Nagyszámú érdeklődő előtt zajlott az Africa-Europe Challenge projekt bejelentő sajtóreggelije, melyet az A38 hajón rendeztek meg 2014. június 19-én a Computerworld innovációs konferenciájának keretében. A sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Kereskedőház képviseletében megjelent Krankovics Sándor külpiaci igazgató; az Africa-Europe Challenge részleteit Gál József kétszeres földkerülő vitorlázó és dr. Kondricz Péter, nemzetközi IT-jogász, projektigazgatók ismertették.

Az Africa-Europe Challenge (AEC) komplex programjának célja, hogy Afrika és Európa országainak kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködését erősítse, és közelítse Afrika és Európa népeit egymáshoz. A projekt fő eleme egy vitorlás rally, mely 2014 októberében indul és Afrika partjainál hajózva 7-10 napos megállókat tart.

Hirdetés

A 10 afrikai országot megcélzó kezdeményezés 2014 október–2015 március időszakban 4 afrikai ország 5 városában szervez “Africa-Europe Challenge Business Forum” (AECBF) elnevezéssel nagyszabású üzleti fórumot, amelyek az üzleti élet számos területén teremtenek kiváló lehetőséget a kapcsolatok kiépítésére, együttműködések elindítására Afrika és a világ többi területei között.

Tekintse meg az előadásokról készült videókat.

Az üzleti fórumok helyszínei lesznek: Casablanca (Marokkó), Tenerife (Kanári-szigetek), Mindelo (Zöld-foki-szigetek), Fokváros (Dél-afrikai Köztársaság), Durban (Dél-afrikai Köztársaság)
Az AEC program keretében a gazdasági kapcsolatok építésén túl turisztikai, kulturális, iskolai és tengerbiológiai programok is zajlanak majd az afrikai térségben. A vitorlás versenyhez kapcsolódó szárazföldi eseményeken a fogadó ország bemutatja kultúráját, eredményeit, és a Magyar Estek keretein belül a hazai értékek kinti bemutatkozására is mód nyílik.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.