Hirdetés
Hirdetés

Blokklánc kontra adatbázis

|

Ellenzői szerint a blokklánc nem más, mint bonyolult és drága adatbázis. Bár mindkét technológia adattárolást és -kezelést végez, a blokkláncnak létezik egy olyan szolgáltatása, amelyre az adatbázisok sohasem lesznek képesek.

A blokkláncalapú elosztott főkönyv technológiája szakértők szerint megoldja szinte az összes mai tranzakciós problémát többek között a fizetésfeldolgozás, az ellátási lánc nyomon követése és a szerzői jogi védelem területén. Ugyanakkor az adatbázisokat évtizedeken keresztül alkalmazták ugyanezekben a használati esetekben. Nyilvántartják, mennyi pénz található egy-egy bankszámlán, mikor érkezik meg a rakomány a rendeltetési helyére, tárolják az üzleti felhasználók adatait, biztosítva a hozzáférést a céges alkalmazásokhoz és bizalmas adatokhoz.

Mindezen hasonlóságok miatt a szkeptikusok azt állítják: ha eltekintünk a blokklánc körüli felhajtástól és annak kriptovalutás eredetétől, nem marad más, mint egy díszes, de lassú és drága adatbázis. Véleményük szerint a blokklánc sok állítólagos előnye elérhető hagyományos, bevált technológiákkal. Például rendelkezésre állnak a hashelő algoritmusok, a digitális aláírások és a nyilvánoskulcs-infrastruktúra (PKI). Ha nyomon követhető, hitelesített auditnyomvonalra van szükségünk, elmenthetjük a tranzakciókat egy adatbázisba, majd digitálisan aláírhatjuk és titkosíthatjuk az adatokat.

Hirdetés

Hirdetés

Csakhogy a blokklánc egyszerre tudja mindezeket a funkciókat. Avivah Litan, a Gartner kutatási alelnöke szerint a blokklánc önmagában értéket nyújt azáltal, hogy az igazság több szereplő között megosztott, függetlenül hitelesített egyetlen verziója, mely felett egyetlen szereplő sem gyakorol kizárólagos felügyeletet, hanem minden szereplő azonos hozzáféréssel és felügyelettel rendelkezik. Az is igaz, hogy nem blokkláncalapú technológiákkal ugyanez megvalósítható, ám a funkciók nem épültek be a technológiákba, mint a blokkláncalapú elosztott főkönyv esetében, teszi hozzá a szakember.

Lucas Mearian, az amerikai Computerworld munkatársa iparági szakértőket kérdezett meg a blokklánc- és adatbázis-technológiák különbségeiről, a blokklánc alkalmazási területeiről.

Ugyanaz lenne?
Alapjában véve mind a hagyományos adatbázisok, mind a blokklánc adattárolásra és -kezelésre szolgáló infrastruktúrák, állítja Frank Xiong, az Oracle blokkláncalapú termékfejlesztésért felelő alelnöke. A szakember egyetért azzal, hogy hagyományos adatbázissal is meg lehet valósítani azt, amit a blokklánc tud, ha azonban több üzleti szereplőnek kell tranzakciókat végrehajtania, ők nem szükségszerűen fognak megbízni az adatbázist felügyelő félben, amely létrehozza, frissíti és nyilvántartja az összes rekordot.

- A legnagyobb különbséget az elosztott főkönyv jelenti. Léteznek elosztott adatbázisok, de a legtöbbjük különálló vállalkozások tulajdonában van. A blokklánc-technológiát célszerű használni megváltoztathatatlan tranzakciós rekordok létrehozásához és elosztott főkönyvekben tárolásához, amelyeknek azonos példányával a lánc minden egyes tagja rendelkezik. Ez a megoldás garantálja a megváltoztathatatlanságot, az adatvédelmet és az auditálási lehetőségeket minden, a láncban lévő szereplő számára, hangsúlyozza Xiong.

Hirdetés

Adatbázisok esetében az adminisztrátor felügyeli, hogy mely adatokat osztanak meg a felhasználók között, és amikor egy tranzakciót benyújtanak, az azonnal bekerül a főkönyvbe. A blokkláncalapú elosztott főkönyv technológiája decentralizált, peer-to-peer (P2P) architektúrára épül, és több adminisztrátor egyetértése szükséges a tranzakció jóváhagyásához. Vagyis a blokklánchálózatoknál először indítványozzák a tranzakciókat, amelyeket a csoportnak el kell fogadnia. A tranzakció csak azt követően kerül be a főkönyvbe, ha a résztvevők legalább 51 százaléka jóváhagyta. A blokklánc konszenzus protokollja egyúttal hibatoleranciát is biztosít, és rosszindulatú szereplők jelenléte esetén is működőképes marad, mivel a tranzakciókat a felhasználók többsége hitelesíti.

Engedélyhez kötött és nyilvános blokkláncok
Egyes blokkláncok (például a bitcoiné) nyilvánosak, míg mások privátok vagy engedélyhez kötöttek (Hyperledger Fabric, R3 Corda, Ripple). Nyilvános blokklánchoz bárki csatlakozhat, indíthat tranzakciókat és megtekintheti a rekordokat. Engedélyhez kötött blokkláncnál a főkönyv létrehozója határozza meg, ki csatlakozhat, tekintheti meg a tranzakciókat és kezdeményezhet újakat. A hálózat tagjait decentralizált hitelesítő hatóság által kiadott PKI-tagsági kulcsokkal azonosítják.

Litan szerint az engedélyhez kötött blokklánctranzakcióknál szintén alkalmazott decentralizált konszenzus miatt olyan szereplők is megbízható körülmények között üzletelhetnek egymással, akik nem szükségszerűen bíznak meg egymásban. Az engedélyhez kötött blokkláncok üzleti automatizációs eszközöket kínálnak okosszerződések keretében. Az okosszerződések átlátható, előre meghatározott szabályok alapján működnek "ha ez megtörténik, akkor az végrehajtódik" alapon. Például ha egy gyártó cég leszállított termékéért megkapja a fizetséget, az ellátási láncban alkalmazott blokkláncos okosszerződés kezdeményezi egy másik termék legyártását a következő megrendelés kielégítésére.

Hirdetés

Mikor használjunk blokkláncot adatbázis helyett?
Martha Bennett, a Forrester vezető elemzője szerint a vállalatoknak csak akkor érdemes blokkláncot használniuk, ha az adott használati eset kifejezetten ezt az architektúrát igényli, mivel az elosztott rendszerek mindig többletberuházásokat igényelnek, ráadásul sok algoritmus és módszer még gyerekcipőben jár.

Két fontos kérdést kell megválaszolniuk a blokklánc alkalmazását fontolgató vállalatoknak:

- Jó okuk van-e arra, hogy az adatokat ne központilag felügyelt rendszeren keresztül osszák meg?

- Kíván-e a cég olyan használati eseteket megvalósítani, amelyek több vállalatnál futó automatizált folyamatokat hajtanak végre és/vagy tokenizálást alkalmaznak? (A tokenizálás egy árucikk vagy pénz digitális reprezentációja.)

Hirdetés

A blokklánc-technológia olyankor van elemében, amikor több szervezet működik együtt, hangsúlyozza Joel Weight, a Medici Ventures üzemeltetési vezetője. (A Medici Ventures, az Overstock.com kockázatitőke-részlege intenzíven invesztál a blokklánc-technológiába, többek között startup-cégek tucatjaiba. Az Overstock.com már öt éve elfogadja a bitcoint fizetési eszközként.)

- A bankomnak nincs szüksége blokkláncra a számlám egyenlegének nyomon követéséhez vagy a megtakarítási számlámra történő átutalásokhoz, állítja Weight. Az utóbbi esetben a pénzintézet nem tesz mást, mint átteszi a pénzt az egyik zsebből egy másikba, aminek végrehajtására kiválóan alkalmas egy gyors, biztonságos adatbázis.

A blokklánc hasznos lehet azonban olyankor, amikor két szervezet saját módszerével, saját adatbázisában tárolja üzleti adatait. Ezen adatok megosztásakor költeni kell a kompatibilitás biztosítására. A blokklánc alkalmazásakor drága és lassú protokoll vagy közvetítő szolgáltatások használata helyett mindkét fél ugyanazon adatokból dolgozhat, így az adatok normalizálásának és a bizalom elérésének költsége minimálisra csökken.

Az engedélyhez kötött blokklánc esetében csak annyi bizalomra van szükség a résztvevő szervezetek között, hogy meghatározzák, ki csatlakozhat a hálózathoz, azután a blokklánc gondoskodik arról, hogy a résztvevők tisztességesen viselkedjenek, miután csatlakoztak a közösséghez, állítja Weight. A technológia lehetővé teszi az értékek átvitelét a szervezetek között oly módon, hogy mindkét fél a tranzakció megkezdése előtt és a végrehajtása után is azonnal jóváhagyhatja a főkönyv állapotát, teszi hozzá a szakember.

. Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.