Hirdetés
. Hirdetés

Covid-leckék kezdőknek és haladóknak

|

A koronavírus-járvány felforgatta az életünket, és most, a második hullám közepén csupán azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy olyan megoldásoknak is utat tört, amelyekkel hosszú távon jól járunk.

Hirdetés

Ha van terület, amelyik igazán megszenvedte a pandémiát, az az oktatás, ugyanakkor a változások is itt tűnnek a leginkább előremutónak. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, érdemes sorba venni a károkat: a rovancsban segítségünkre lehetnek az Europai Bizottság, a Világbank és OECD friss jelentései, amelyek a járvány hatásait elemzik. (Cikkünk összeállításához felhasználtuk a Digitális Krónika, a Digitális Jólét Program elektronikus kiadványának anyagait.)

Hirdetés

Fél év kiesett

Az UNESCO adatai szerint az Covid-19 miatti iskolabezárások miatt a járvány tetőzésekor, vagyis 2020 áprilisában a világ összes tanulójának 91 százalékát érintették az iskolabezárások, vagyis 194 országból közel 1,6 milliárd gyerek szenvedte meg az iskolahiányt. Az EB jelentése ezt azzal egészíti ki, hogy az EU-ban az összes diák legalább egy szemesztert veszített a koronavírus-járvány kitörését követő iskolabezárások miatt.

Hogy ez milyen drámai kiesést jelent, azt jól érzékelteti a Világbank becslése, amely szerint egy öthónapos iskolai leállítás akkora tanulási veszteségekkel jár, amelynek az értéke eléri a 10 milliárd dollárt. És ez a kiesés, úgy tűnik, alig behozható, mert a Világbank számításai szerint a járvány sújtotta diákoknál átlagosan 7,9 évről 7,3 évre csökken az iskolában töltött tényleges alapképzési évek száma. Azaz valóban úgy tekinthetjük, hogy ez a generáció, a karantinik, fél évvel kevesebb oktatásban részesülnek életük során, mint a korábbi nemzedékek.

Digitális oktatás, de hogyan?

Kárenyhítés gyanánt szinte mindenütt megpróbáltak áttérni a digitális oktatásra, ám ehhez részben nem állt hiánytalanul rendelkezésre a megfelelő eszközállomány, részben pedig a tanároknál és diákoknál hiányoztak a szükséges digitális kompetenciák. És nem csak nálunk: az EB jelentése szerint a nálunk gazdagabb országok is súlyos problémákkal küzdöttek ezen a téren. A járvány tehát tovább mélyítette a jómódú és szegényebb családok gyerekei közti különbséget - az oktatásszociológiában ezt tanulási szegénységnek hívják -, és megsokszorozta a családi környezetből hozott hátrányokat.

Sokak fejében él az a tévhit, hogy a mai gyerekek már digitális bennszülöttek, vérükben van a számítástechnikai eszközök használata. Friss kutatások feltárták, hogy ez mekkora tévedés: a 14 éves korosztály jelentős része a legalapvetőbb információs és kommunikációs technológiai (IKT) műveletek végrehajtására sem képes, sőt nem is érti, miről van szó. Franciaországban például ez az arány megközelíti az 50 százalékot!

És nem csak a "szofver" hiányzik a fejekből, hanem a tárgyi feltételek is. Az OECD globális jelentése kimutatta, hogy a 15 éves tanulók jelentős részének odahaza nem áll rendelkezésére olyan csendes, nyugott zug, ahol elmélyedhet a tanulásban, és közel felüknek egyáltalán nincs számítógépe, a szélessávú internetelérés szintén hatalmas gond.

Kompetenciahiány

A hatékony digitális oktatáshoz ráadásul nem elég a diák, felkészült tanárokra is szükség van. Friss felmérések szerint itt is jelentős hiátus mutakozik a digitális kompetenciák terén, nem véletlen tehát, hogy rengeteg olyan pedagógus van, aki nem tudott megfelelni a világjárvány alatt bevezetett távoktatás követelményeinek.

A sokfajta akadályozó tényező eredőjeként az iskolabezárások kimutatható romlást eredményeztek a teszteredményekben. Egy osztrák és német tanulók körében végzett felmérés szerint a digitális oktatással a diákok olvasási képességei 30, matematikai képességei 50 százalékkal maradtak el attól a szinttől, ahová prognisztizálhatóan a tantermi oktatással eljutottak volna, és az előrejelzések szerint akár 50 százalékra is nőhet azoknak a 14 év alatti tanulóknak az aránya, akiknek a digitális kompetenciái a minimumszintet sem érik el.

Védés, visszaszúrás

A helyzet csöppet sem rózsás, de a nehézségek, tudjuk jól, arra valók, hogy legyőzzük őket: a digitális oktatás aktorai közül sokan, sokféleképpen dolgoznak azon, hogy ezeket a problémákat megoldják. Az eszközhiány enyhítésére a spanyol AEF (Asociación Española de Fundaciones, Spanyol Alapítványok Szövetsége) különböző nagyvállalatok támogatásával több mint hétezer táblagépet és háromezer SIM-kártyát osztott szét a rászoruló diákok között, hogy támogassák az online oktatásban való részvételüket, és megakadályozzák lemaradásukat.

Gőzerővel dolgoznak a távoktatásban használt videókonferencia-megoldások fejlesztői is. Ezt persze részben a verseny kényszerítette ki, de a szoftverek, szolgáltatások (Microsoft Teams, Zoom, Google Room stb.) gazdáit az is motiválja, hogy termékeik minősége alapvetően meghatározza egy egész generáció jövendő karrieresélyeit. A szoftverek a járvány kitörése óta szinte példátlan értékű fejlődésen mentek keresztül, és a tanárok, tanulók visszajelzési alapján szinte havonta bővülnek új szolgáltatásokkal.

Az online környezet védettebbé, élhetőbbé vált, nehezebb kívülről megzavarni az órákat, és jelentősen kibővült a tanárok eszköztára: a Zoomban például újabban már meghatározhatják, hogy nézzen ki a tanterem, milyen felosztásban jelenjenek meg a diákok, a Microsoft Teamsben pedig motivációs matricákat is kioszthatnak a diákoknak. A Google Meet mesterséges intelligenciával javítja fel és teszi érthetőbbé a hangokat, a Logitech pedig kifejezetten a Zoom használatához kifejlesztett egérrel segíti a tanulást - és mindegyik fejlesztő kínál ingyenes megoldást az oktatási célú használatra.

A tanárok is azon vannak, hogy behozzák a lemaradásukat, és a mostoha körülmények között is helyt álljanak. Ha kényszerűségből is, lassan mindenki beletanul a választott oktatási platformok és az interneten hozzáférhető videók, szövegek, hivatkozások használatába. Bár munkájukat az online oktatás megsokszorozza, ők is olyan tudással gazdagodnak, amit a későbbiekben kamatoztatni tudnak.

Ahogy a home office, úgy a digitális oktatás sem tűnik el a járvánnyal, mert hiszen a technikának komoly előnyei vannak: könnyebb elérni vele a tanulókat, mint korábban, és a hiányzók is könnyebben tudják pótolni lemaradásaikat. A Covid-19 feladta a leckét - de úgy tűnik, tanultunk belőle.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.