Vitathatatlan, hogy pár éve sokkal könnyebb dolgunk volt. Eldöntöttük, hogy a számítógépet elsősorban mire szeretnénk használni, melyik márkához ragaszkodunk, majd az előre elkészített legóelemelekből összerakosgattuk a pénztárcánknak megfelelő konfigurációt. Szinte nem is kellett előre gondolkodni, hiszen a különböző csatlakozószabványok - foglalatok, bővítőhelyek - gyakorlatilag évekig nem változtak. Manapság azonban felgyorsult a fejlődés: gombamód szaporodnak az újabbnál újabb szabványok, amelyek még visszafelé sem feltétlenül kompatibilisek, így kénytelenek vagyunk egyszerre lecserélni a komplett számítógépet. Nem csoda, ha a frissítés lehetősége egyre távolabb és távolabb kerül.
Régebben az új technológia - azaz egy újabb processzor vagy lapkakészlet - csak a csúcsmodellek kiváltsága volt, ebből pedig egyenesen következett a magas ár. Manapság azonban más a helyzet: gyakorlatilag középkategóriás árakon juthatunk hozzá a csúcskategóriás modellek némileg visszafogottabb teljesítményű változataihoz, így laposabb pénztárcával sem esélytelen modern, például száz százalékig Vista-kompatibilis számítógépet összeállítani. Probléma akkor adódhat, ha kereskedőnkhöz betérve komplett konfigurációt vásárolunk. Az elképesztő mértékben felgyorsult technológiai fejlődéssel nem számolva, a raktárakban óriási mennyiség halmozódott fel az előző generációs alkatrészekből - ezeket pedig nem sokkal olcsóbban kaphatjuk meg, mint a minden földi jóval megáldott darabokat.
Számítógépet összeállítani komoly feladat: a fizikai kivitelezést nem is feltétlenül magunknak kell elvégeznünk - az alkatrészek megválogatásánál azonban mindenképpen legyünk jelen, hogy gondoskodhassunk a megfelelő minőségről. Tételezzük fel, hogy otthonra keresünk "mindenes" számítógépet, amelyen a családfő tervezőprogramjaitól kezdve a csemeték játékáig minden alkalmazás elfut, és a Windows Vista telepítésére is készen áll. Ehhez az Intel Core 2 Duónál praktikusabb központi egységet szinte nem is találhatunk: rendkívül alacsony fogyasztású, ami nemcsak a csendesebb hűtés miatt előnyös, hanem a villanyórát sem pörgeti olyan gyorsan. (Pontosabb teljesítményadatok a PC World aktuális számában olvashatóak, ahol az Intel E4300 tesztje kapcsán kiderül, hogy a belépő szintű Core 2 Duót sem akármilyen fából faragták.) Vásárlásnál igyekezzünk figyelni arra, hogy semmiképpen se sózzanak ránk régebbi Pentium processzorokat: legyünk hajthatatlanok, a Core architektúrájú központi egységek - még a legkisebb változat is - mindenben jobbak elődjüknél. Nem árt, ha bizonyos trükköket is figyelembe veszünk: léteznek olyan speciális alaplapok, amelyekbe belehelyezhető az asztali Core 2 Duo mobil elődje, a Core Duo. Ezeket szintén kerüljük el: egyrészt árban nem sokat nyerhetünk, másrészt az utód modell sokkal nagyobb tudású.
