Hirdetés
. Hirdetés

Egyéves a Masat-1

|

A további magyar műholdas fejlesztésekhez pályázati és ipari forrásokra is szükség van.

Hirdetés

Egy éve, 2012. február 13-án állt pályára a Masat-1, az első magyar fejlesztésű kisműhold. A CubeSat szabvány szerint készült, 10 cm élhosszúságú, kocka alakú, 1 kg-nál kisebb tömegű Masat-1 jelenleg is kifogástalanul üzemel, fedélzetéről folyamatosan érkeznek adatok a műhold berendezéseinek működéséről, a lejátszódó termikus folyamatokról. Ezzel a magyar műhold – amelynek minimális élettartamát 3 hónapra becsülték – igazi rekordernek számít. Fejlesztői a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) hallgatói, doktoranduszai és oktatói az Elektronikus Eszközök Tanszékről, valamint a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékről. A munkát a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több mint 50 hazai és tucatnyi külföldi cég támogatta.

Az űreszköz kezdetben 300 km-es földközeli és 1450 km-es földtávoli ponttal rendelkező elliptikus pályán keringett. A várakozásoknak megfelelően pályája az elmúlt egy év alatt 200 km-rel közelebb került a Földhöz, így, a számítások szerint akár további 2 évig keringhet és küldhet adatokat. Eddig több mint 5 millió adatcsomag érkezett a Masat-1-ről, ezek mintegy 300 MB-nyi adatnak felelnek meg.

Fontos része az üzemeltetésnek a műhold félaktív mágneses stabilizáló rendszerének tesztelése. A fedélzeten elhelyezett 640x480 képpont felbontású kamerával egyedülálló 3 dimenziós űrfelvételek készültek.

Az elmúlt fél évben a BME és ipari partnerei vizsgálták a projekt folytatásának lehetőségeit (pályázatok, szponzorációk stb.). Az Európai Űrügynökség (ESA) – az  eddigi eredmények alapján – szívesen működne együtt a magyar mérnökökkel a CubeSat következő generációjának fejlesztésében. Megjegyzendő, hogy Magyarország nem tagja az ESA-nak (noha a csatlakozási tárgyalások 22 éve kezdődtek).

Hirdetés

A születésnapi sajtótájékoztatón Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára kiemelte az akadémiai kutatás-fejlesztés támogatási rendszerének fontosságát, illetve az ennek erősítését célzó kormányzati szándékot. A pályázati és támogatási rendszerrel a háttérben a Műegyetem nyitott az ipari együttműködésre – fogalmazott Vajta László, a BME VIK dékánja. Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese rámutatott: cége és a BME sokéves együttműködése számos konkrét eredményt hozott. A közös programok és laborok nélkül nem jöhetett volna létre például az a hardverfejlesztő részleg, amely ma több mint 200 főt foglalkoztat Magyarországon.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.