Hagyjuk az aprót?

|

A távmunka és az e-learning mellett az elektronikus fizetés is egy helyben toporog. Habár egyre fejlettebb megoldások üzennek hadat a készpénznek, azok inkább a jövőt, mint a jelent képviselik. Még az is elképzelhető, hogy hamarosan egy új, jelentős digitális valuta születik.

Érdekes tények

- 2007-ben 1 forint előállítása 2,4 forintba került
- A magyar háztartások 89 százaléka rendelkezik bankkártyával
- A mogoldsale.com 0,3 dollárt ad 1000 World of Warcraft aranytallérért
- 1966-ban telepítették Londonban az első ATM-automatát

A világ aprópénzei jellemzően értékes színesfémekből készülnek, és emiatt már évek óta nagyobb a bekerülési költségünk, mint a valódi értékük. 2008-ban mégsem ezzel indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1 és 2 forintos érmék megszűnését, hanem azzal, hogy a magyar állampolgárok nem igazán használták azokat, évente több millió aprópénz tűnt el a perselyek mélyén. A réz, a cink és a nikkel világpiaci árának alakulása miatt 2007-es adatok szerint egytonnányi - azaz 490 ezer forintnyi - egyforintos előállítási költsége több mint 1,2 millió forintba került, azaz 1 forint megszületésére 2,4 forintot áldoztak.  A 2 forintosnál valamelyest kisebb volt a különbség, ám ettől még annak gyártási költsége sem közelítette meg a fizetőeszköz valódi értékét. Azaz a két aprópénz kivonásával becslések szerint több milliárd forintot takarított meg az állam.

 



A kanadai kormány a magyartól eltérően nemcsak kivonta a forgalomból legkisebb fizetőeszközét - az egycentest -, hanem a kerekítés helyett úgy döntöttek, hogy a továbbiakban megpróbálják elektronikus útra terelni a kis összegű kifizetéseket. Ez a Kanadai Királyi Nyomda által kifejlesztett MintChipben testesül meg, mely a kis tranzakciók (buszjegy, zeneletöltés, rágógumi stb.) kezelésére lesz alkalmas. Mivel nem fog kötődni egy valós bank- vagy hitelkártyához, tulajdonosa a virtuális buksza elvesztése esetén maximum az azon tárolt összegnek mondhatna búcsút. A Királyi Nyomda a megfelelő elterjedtség miatt rögtön pályázatot is hirdetett az adaptálásra, vélhetően a megtakarított összegből lehet majd fedezni egy-két nagyobb informatikai beruházást. Az amerikai ország példáját érdemes lesz figyelni, hiszen ha a rendszer beválik és a tömegközlekedésnél, valamint postán is lehet majd fizetni ezzel a megoldással, akkor a felnövekvő generációknak természetes lesz az e-fizetés, és talán ismeretlen lesz számukra a fémpénz. „Eljön az idő, nem tudom megjósolni, hogy pontosan mikor, amikor már nem lesz fizikai pénz” - vélte Robert Reich közgazdász.

Amit nem látunk, az nincs?

Ez merész jóslatnak tűnik, bár már ma is vannak olyanok, akik a bankszámlájukra kapják fizetésüket, illetve ahol csak tudnak, bankkártyával fizetnek, és egyre intenzívebben használják a webshopokat, ahol vagy bankkártyájukkal, vagy PayPal számlájukkal egyenlítik ki a cechet, készpénzt pedig csak akkor használnak, ha elektronikus fizetésre nincs lehetőségük. Vannak már ilyen személyek, egyre többen, ám a magyarok még mindig bizalmatlanok az e-fizetéssel kapcsolatban. Nem tudják megfogni, nem látják, nem tudják bedugni a párnájuk alá...

 

Hirdetés



A MNB 2011-es felmérése alapján a magyar háztartások 89 százaléka rendelkezik legalább egy bankszámlával, 85 százalék pedig bankkártyával is. Ennek ellenére az összes bankkártyás tranzakció aránya az összes fizetési tranzakcióhoz képest nem éri el a 10 százalékot, míg a hónap eleji egyösszegű - még pont kedvezményes - készpénzfelvétel meglehetősen gyakori. Egy másik érdekes adat, hogy a csomagküldő szolgáltatások igénybevételénél és az internetes vásárlásoknál is 87 százalékban készpénzzel fizetünk, vagyis a bizalmatlanság kitapintható.

Jelen és jövő

Az alcímben megfogalmazott ellentét a bizalmatlanság miatt teljes mértékben indokolt. Ma már számos elektronikus fizetési megoldás érhető el, ám a jelenlegi trendek alapján 5-10, netán 15 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az eljárásokat ne csak egy szűk réteg, hanem a társadalom jelentős rétege használja. A bankkártyák is jó ideje velünk vannak, mégis csak az esetek 10 százalékában fizetünk velük. Apropó bankkártyák: Európában két jelentős szereplő van. A dolláralapú Visa és az euróalapú MasterCard. Ezen felül megkülönböztetünk dombornyomott és gravírozott kártyát, utóbbi csak elektronikus környezetben vethető be, míg a domború telefonos, postai és internetes vásárlásokhoz, rendelésekhez egyaránt felhasználható. Ezen kívül megkülönböztetünk még internetes kártyákat, amelyeknél a számla elkülönül a felhasználó valós számlájától, így a netes vásárlások során a kereskedők csak az ott tárolt összeghez férhetnek hozzá. Ez nagyfokú védelmet biztosít.

Az eBay PayPal rendszere e téren szintén jó választás lehet, mivel valós pénzügyi adatainkat elrejti, valamint egyszerű használatot biztosít, és pénzek fogadására is alkalmas. Megemlítendő még e téren a magyar Netpay vagy az angol - póker oldalakon népszerű - Skrill (régebbi nevén: Moneybookers), igaz, ezeket kevesebb helyen fogadják el, mint a fent említett megoldásokat. Végezetül az OTP American Express Blue és American Express Gold hitelkártyák mellé elérhető a GlobalShop szolgáltatása is, amely szintén elrejti az adatainkat azzal a nagy különbséggel, hogy egy amerikai címmel helyettesíti azt, így vásárláskor a cég Miamiban lévő telephelyét kell megadnunk kiszállításhoz, akik a beérkezett árut azonnal továbbítják lakhelyünkre. Így könnyedén rendelhetünk az Egyesült Államokból úgy, mintha mi is tengerentúli lakosok lennénk. Ez kissé már szürke zónás megoldásnak tűnik.

 



A bankkártya jelenléte mellett egyre inkább mobiltelefonunk is digitális pénztárcává válik. Adja magát használata, hiszen majdnem mindig kéznél van. SMS-en keresztül így a szolgáltatóknál már egyszerűen fizethetünk a parkolásért, autópálya matricáért, utasbiztosításért, illetve akár lottózhatunk, vasúti menetjegyet vásárolhatunk és percalapú fesztiváljegyet is igényelhettünk egy rövid szöveges üzeneten keresztül. Az összeget ráterhelhetjük a mobilszámlánkra, illetve a Telenor és T-Mobile által kínált Mobilfizetés segítségével bankszámlát is rendelhetünk készülékünk mögé.

Az okostelefonok gazdái számára elérhetők még a Visa és a MasterCard mobilalkalmazásai is, ám ezek használatakor érdemes jelszavas védelemmel felvértezni készülékünket. Ha mobilfizetésről beszélünk, akkor nem lehet szó nélkül elmenni az érintés nélküli NFC (Near Fiels Communication) technológia mellet sem, amely az elmúlt év slágertémája volt. Elég csak az NFC-s mobilok lassú szállingózására, a Google Walletre vagy éppen a Sziget fesztiválon bevezetett Metapay rendszerre gondolunk. A technológia lehetővé teszi ugyanis az érintésmentes fizetést, mikor is a terminálhoz csak közel kell tartanunk eszközünket a tranzakcióhoz. Tavalyi szigetes élményeink alapján a megoldással több maradt a kereskedők kasszájában, a kiszolgálás pár másodpercre redukálódott, az aprókkal szenvedés pedig nullára csökkent. Talán nem véletlen, hogy a két nagy kártyakibocsátó is rögtön ráugrott a technológiára, ám míg a Visa PayWave nem terjedt el országunkban, addig a MasterCard PayPass egyre több pénzintézetnél érhető el kártya, illetve karóra formájában.

Új digitális valuta?

Eddig a valutákról nem beszéltünk, hiszen mindegyik ismertetett megoldás egy már meglévő fizetőeszköz alapján - forint, euró, dollár - számol el. Pedig lehet vásárolni például Facebook kreditet, amelyet a közösségi oldalon belül költhetünk el. Mi van akkor, ha a közösségi oldal úgy dönt, hogy mi is kereshetünk Facebook kreditet, illetve valutájával vásárolhatunk külső partnereknél? Örültségnek hangzik? Nem az.

Itt van például a Second Life vagy a World of Warcraft példája, ahol egy igazi virtuális valóság épült fel, illetve földhözragadt példaként a Google-t lehet még felhozni, mármint ha igazak azon hírek, melyek szerint anno gondolkodtak egy saját valuta elindításán. A keresőcég, vagy akár a Facebook is, lassan elég nagy piaci súllyal rendelkezik ahhoz, hogy saját virtuális valutát indítson, amely nem függ az országok nemzeti bankjaitól, ám árfolyama van, így akár kereskedni is lehet vele. Persze még mindig meredeknek tűnhet az ötlet, de ki gondolta volna 20 évvel ezelőtt, hogy az Egyesült Államoknak egy szervezettel és nem egy másik nemzettel kell hadakoznia?

A BitCoin példáját szokták sokan e téren felemlegetni, amely egy teljes anonimitást biztosító peer-to-peer hálózat, s így nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A Satoshi Nakamoto által kifejlesztett, még gyerekcipőben járó fizetőeszköz nem túl elterjedt, ám rendelkezik saját pénzváltóval (mtgox.com), emiatt olyan vádak is érik, hogy az alvilág azon keresztül mossa tisztára pénzének egy részét. Erre jó példa volt a tavaly nyáron leleplezett Silk Road piactér, ahol a felhasználók drogokkal kereskedtek egymás közt, és BitCoinnal fizettek az árucikkekért. Aki bevételre tett szert, az vagy másnál költötte el BitCoin egységeit, vagy visszaváltotta azt. A peer-to-peer fizetőeszköz ráadásul új lendületre kaphat, mivel a hírek alapján a Foglaljuk el a Wall Streetet mozgalom annak alapján egy saját digitális valuta kidolgozásán fáradozik.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.