Hirdetés

Interjú a szabad szoftver helyzetéről, korlátairól és lehetőségeiről

|

A Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség egy konferencia keretében ünnepli az OpenOffice.org tizedik születésnapját szeptember 1-3. között Budapesten. Ivacs Gabriellát, a szövetség elnökét, az OSA Archívum/Közép Európai Egyetem munkatársát kérdeztük az évfordulóról, a szabad szoftver helyzetéről és korlátairól és lehetőségeiről.

- Az utóbbi években nem történt jelentős előremozdulás a Linux helyzetét tekintve - ezzel a gondolattal kezdte a beszélgetést Ivacs Gabriella, majd így folytatta:

- Sőt a kevésbé fejlett országokban, a civil szférában általában, ott ahol nincs elegendő informatikai kapacitás, szinte reménytelennek tűnik a helyzet. Ahhoz, hogy valaki felmérje a nyílt forrás, a szabad szoftver társadalmi, üzleti jelentőségét, kell egy bizonyos tudásbázis, amiből kiindulva lehet építkezni. Például egy cégvezetőnek, intézményvezetőnek tudnia kell, hogy miért jó neki, ha ezeket a megoldásokat alkalmazza: gyártófüggetlenség, licencdíjak stb. Ha konkrétan Magyarországról beszélünk, akkor világosan érzékelhető, hogy annyira beágyazódtak bizonyos érdekek az állami döntéshozatal folyamatába, hogy ezen a helyzeten nagyon nehéz lesz változtatni. Az informatikai beruházások valódi tétjét a politikusok, pártok többsége nem igazán fogja fel. Nagyon örülnék, ha a következő kormány a nyílt szabványokat, a nyílt forráskódú szoftverek használatát tényleg felkarolná.

- Ha nem a szélesebb körű ismertség, akkor mi hozhatja meg a nyílt forráskód számára a sikert?

- A tudatosságot kell erősíteni az emberekben, és nem a megoldások, alkalmazások elterjedésre kell várni. El kell kezdeni kidolgozni egy oktatási programot, csakhogy egy ilyen komplex informatikai képzési stratégia általában nehezen összeegyeztethető a négyéves ciklusokban való gondolkozással. Az Európai Unióval kapcsolatban sem érdemes nagy reményeket táplálni, amit ugyanis Brüsszelben megfogalmaznak egy direktíva szintjén, az nem feltétlenül jelenik a tagállamok politikájának gyakorlatában.

Hirdetés

- Sem a politikai sem a társadalmi életben nincsenek igazán jelen a szabad szoftverek, vagy épp a szabad tartalom fogalma.

- Ez részben egy generációs probléma, ami meg fog változni. A ?digitális bennszülöttekben", akik gyermekkoruktól használnak számítógépet, internetet, ki fog alakulni egy árnyaltabb gondolkodás, ami majd lassan beépül a közgondolkodásába is. Jó példa a szerzői jog szabályozásának a krízise, épp az idén lesz 300 éves az első modern szerzői jogi törvény. Az utóbbi egy-két évtizedben az internet hatására azonban újra előtérbe került a közös szellemi javak,  a ?commons"  fogalma. Egyre több olyan emberrel találkozom - bölcsészekkel, társadalomtudósokkal, jogászokkal, akiknek tehát nem informatikusokkal - akik meggyőződésből vagy anyagi okokból használnak Linuxot. Újabban már a fogyasztóvédők körében is felbukkannak ilyen tudatos felhasználók. Mi a gyerekeinek otthon azt tanítjuk, hogy minden operációs rendszert ismerniük kell, nincs preferencia, nem démonizáljuk egyiket sem. A törvényeket nem csak betartani kell, hanem néha meg is kell őket változtatni. Olykor megéri kockáztatni, és nem azt tenni, ami le van írva, hanem törvények szellemében eljárni, mert ez maga után vonhatja a törvény megváltozását. A jelenlegi magyar jogszabályok olykor illegálisnak tekintik a szabad szoftverek használatát, a jogi akadálymentesítést például el lehetne kezdeni az adószabályoknál, az APEH-nál.

- Említette az oktatás fontosságát. Van-e elegendő potenciál a magyar szabad szoftveres közösségekben ezt az ügyet érdemben előremozdítsák?

Hirdetés

-  Nem látom a szabad szoftveres, nyílt forráskóddal foglalkozók közösségét annyira szervezettnek, hogy egy alapos, átgondolt oktatási, szakképzési programot össze tudjanak rakni. A szakértői anyagok gyártása nehezen fér össze az open-source kultúrával. Több kísérletet is tettünk az ODFA keretében egy ilyen együttműködésre, beszéltünk más közösségek tagjaival, de annyi a feszítő egyéni, üzleti érdek még ezen a közösségen belül is, hogy nehéz konszenzust teremteni. A nyílt forráskód nehezen, vagy túl tágan értelmezhető fogalom. Kevesen tudják, hogy nem azonos a Richard Stallman által hirdetett szabad szoftverrel. A politikusok jól látják tehát, hogy nincs egy szervezet, akivel tárgyalni lehetne, csak szétszórt fejlesztői csoportok, civil szervezetek, vagy nagy cégek részeként működő alegységek, léteznek, és kevés az esély a laza koalícióra. Az új kormány egyik fontos feladata lehet, hogy akár nyomással is kikényszerítse az összefogást, ha komolyan gondolja a nyílt szabványok, nyílt formátumok, és főleg az ODF-kompatibilitás megteremtését.

- Működhet mindezekkel együtt, vagy mindezek ellenére az open source üzleti modell?

- Ismerek számos olyan intézményt, beleértve saját munkahelyemet, a Közép-Európai Egyetemet is, ahol használnak nyílt forrású szoftvereket az OpenOffice.org-on kívül is. A valódi open source modell alkalmazása nem könnyű feladat: telepítés, tesztelés, frissítés, fejlesztés, visszadokumentálás, hibák utáni kutatás, állandó kapcsolattartás más fejlesztőkkel... Ez a folyamat időnként valóban nehézkes, de közben sokat lehet tanulni nemcsak magáról a programról, hanem az emberi kapcsolatokról, az együttműködésről és magáról a demokráciáról is. Az egyetemen például nem voltak fejlesztőink, az évek során azonban sikerült egyfajta fejlesztői kapacitást összehozni, részben magunkat átképezve, mert tanulni szerettünk volna, és mert a szemléletünkhöz közelebb áll a nyílt forráskód. Vannak akiknél átfordul a folyamat, meggyőződésükké válik, fontos ügynek tekintik és aktivisták lesznek. Ez sem gond, ha nem válik ortodoxszá az illető. Néha viszont be kell látni, hogy egyszerűbb megvenni a kész terméket, amelyhez nem kell szakember, idő, és nincs nagy jelentősége az intézmény jövője szempontjából.

Hirdetés

- Megéri az így befektetett idő és energia?

- Mi három évnyi munka után most jutottunk el odáig, hogy amit csinálunk, abban elég magabiztosak vagyunk, az embereink képzettek, és megvan a kapcsolati hálónk. Persze elkövettünk sok hibát. Ha az ember fejest ugrik egy open source világába, akkor a problémák egyből új viszonyrendszerben jelennek meg, a módszert is el kell sajátítani, nemcsak a rendszer használatát. A másik oldalról azt is látom, hogy az információtechnológiával foglalkozó szakembereknek is el kell sajátítaniuk a felhasználók nyelvezetét. Nagyon érdekes, hogy pont az OpenOffice.org közösségi menedzsere, aki a közösségi kommunikációt felügyeli, bölcsész, az angol irodalom tanára. Nagyban elősegíti ennek a közösségnek a működését, hogy ő velem, a felhasználóval is szót ért. Csak interdiszciplináris tudás révén lehet hidat verni a fejlesztő és a felhasználó közé. A glasgow-i egyetemen például van egy intézet, ahol művészetet és technológiát oktatnak: bonyolult adatbázisok vizualizációjával foglalkoznak, olyan rendszereket modelleznek, amelyek átláthatatlanok egy átlagos felhasználónak. Ebből innovatív megoldások születhetnek.

- A szakterületek találkozásának jegyében telik majd a tizedik OpenOffice.org konferencia is?

- A konferencia tematikája elég tág, a hordozhatóság, az interoperabilitás, a közösségfejlesztés standard témák minden OpenOffice.org konferencián, ugyanakkor gondolkodunk abban is, hogyan lehetne azt a világot szélesebb tömegekkel megismertetni. Egy olyan rendezvényt szeretnénk, ahol az OpenOffice.org egy tágabb kulturális, társadalmi kontextusban jelenik meg. Mi kifejezetten nem technológiai jellegű konferenciát szeretnénk rendezni, hanem inkább kulturális fesztivált koncertekkel, beszélgetésekkel, szabad tartalmak bemutatásával. Úgy gondolom, ez most megfelelő pillanat Magyarországon.

Hirdetés
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.