Hirdetés

Jövőkutatás: a kiterjesztett ember

|

Bár a technológia mindig is kiegészítette az ember képességeit, a most beérő digitális technológiák - a mesterséges intelligencia, a robotok, az önvezető járművek, a kiterjesztett és a virtuális valóság, valamint a blokklánc - együttese ennél hamarosan jóval többet tesz majd, figyelmeztet az EY friss jelentésében. Történelmünk során először a technológia önállóan fog eljárni a nevünkben, ami nemcsak civilizációnk fejlődésében, hanem az ember evolúciójában is új korszakot nyithat.

Kétévente készít jelentést az emberiség jövőjét formáló megatrendekről az Ernst & Young globális agytrösztje, az EYQ, amelyben a fejlődést kísérő kockázatokat és az átalakulással feltáruló új lehetőségeket vizsgálja. Míg 2016-ban a vállalatvezetők szűkebb tábora vélte úgy, hogy a digitalizáció piaci és társadalmi környezetet átformáló ereje az egyik legnagyobb kihívás az üzlet számára, addig ma már szinte mindegyikük egyszerre lát benne olyan lehetőséget és kockázatot, amelyen a szervezetek további érvényesülése, sőt fennmaradása múlik.

Az EYQ idei jelentése (The upside of disruption, 2018) az ipartól kezdve a mezőgazdaságon és a szállítmányozáson át az egészségügyig számos szektorral, az urbanizáció és a kormányzás, a törvényi szabályozás és a politika területével is foglalkozik, a trendek bemutatása és elemzése mellett olyan keretrendszert ad a döntéshozóknak a változáskezeléshez, amely alapul szolgálhat a hátrányokat előnnyé, a kockázatokat lehetőséggé változtató stratégia kidolgozásához. A több mint 80 oldal terjedelmű elemzés egyik fejezete az emberi képességeket fokozó technológiák, a mesterséges intelligencia (AI), a robotok, az önvezető járművek, a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR és VR), valamint a blokklánc munkavégzést átformáló - és ezzel messzemenő társadalmi változásokat előidéző - hatásával foglalkozik.

Hirdetés

Leomló kognitív korlátok
Inkább passzív módon segítette mostanáig a technológia az embert különböző feladatok elvégzésében, de már napjainkban is fogalmat alkothatunk róla, hogy mindez hamarosan gyökeresen megváltozik. A digitális asszisztensekben, kutatólaboratóriumokban, okosgyárakban, vevőszolgálatokon és más alkalmazásokban megjelenő mesterséges intelligencia, a kifinomult mozgású, környezetüket megfigyelő és a tapasztaltakból tanuló robotok új generációja vagy a közúti forgalomban tesztelt önvezető járművek példája is mutatja, hogy a most főáramba kerülő digitális technológiák milyen aktív szerepet fognak betölteni életünkben, már nemcsak velünk, hanem önálló módon helyettünk is dolgozni fognak.

Hirdetés

Olyan hatalmas információmennyiség zúdul ránk naponta, amelyet képtelenek vagyunk érdemben feldolgozni, és ez az áradat egyre gyorsuló ütemben duzzad. Intelligens asszisztensként az AI már ma is segít abban, hogy kognitív korlátainkat átlépve a felszínen maradjunk, mégis a dolgok mélyére hatolhassunk. A képdiagnosztikai leletek gyors elemzésével például kiszűri, és az orvosok figyelmébe ajánlja a rákgyanús eseteket, a köztéri kamerákról érkező videófolyamban felismeri a közbiztonságra nézve potenciálisan veszélyt jelentő fejleményeket és a körözött személyeket, járműveket, a betelefonáló ügyfél beszédében észleli a hangulatváltozásra utaló jeleket, és ennek alapján megfelelő lépéseket javasol az ügyintézőnek, de hasonló módon alternatív útvonalakat ajánl, ha találkozóra menet dugóba kerültünk, és érdeklődésünkre számot tartó könyveket, filmeket, szabadidős programokat, személyes preferenciáinkhoz és az alkalomhoz illeszkedő éttermeket is ajánl egy szempillantás alatt a világ megannyi városában.

Az emberi képességeket kiterjesztő technológiák azonban hamarosan ennél jóval több funkciót is betöltenek majd az automatizált munkahelyeken, az önvezető járművekben vagy például a fogyasztók vásárlási döntéseinek támogatásában, akár azok automatikus meghozatalában is. Ezek a technológiák részben elmossák majd ez embert a géptől elválasztó határvonalat, ezzel átrendezik a társadalmi normákat, és végső soron arra késztetnek bennünket, hogy magunkat is új megvilágításban szemléljük - vetítik előre az EYQ elemzői.

Gépi kutatás és kreativitás
Nemcsak a rutinfeladatok végzése alól szabadítanak fel az újgenerációs digitális technológiák, az emberi és a mesterséges intelligencia párosa a tudományos kutatásban is áttörést fog hozni. Az emberi kreativitás és ítélőképesség a mesterséges intelligencia számítógépes teljesítményével felerősítve máris fontos felfedezésekhez vezetett többek között az energetika és az anyagkutatás terén, a genetikai betegségek vizsgálatában és az űrkutatásban.

Hirdetés

Míg a kutatók eddig kénytelenek voltak a szakirodalom hosszas tanulmányozásával kiválasztani az anyagokat, amelyekből szerencsés esetben is csak időigényes kísérletezés árán tudtak előállítani új tulajdonságokkal bíró ötvözeteket, addig a mesterséges intelligencia ezt a folyamatot több százszorosan felgyorsítja. Nemcsak a tudományos cikkeken és az anyagokat leíró adatbázisokon fut át az AI pillanatok alatt, hanem azt is nagy pontossággal előrejelzi, hogy a kiszemelt anyagok különböző ötvözetei miként viselkednek majd, a kutatók így könnyen kiválaszthatják a legígéretesebb jelölteket a tényleges kísérletekhez - ilyen algoritmusokat többek között az MIT fejlesztett az anyagkutatáshoz.

A kanadai Deep Genomics, amely mélytanuló hálózatokkal keres mintákat a genetikai és egészségügyi adatokban, tavaly például bejelentette, hogy az AI-technológiát az egyes emberi kromoszómák rendellenességeihez köthető - világszerte mintegy 350 millió pácienst sújtó - betegségek kezelésére szánt gyógyszerek kifejlesztésére is használni fogja. Mélytanuló hálózat segítette a múlt év végén a tőlünk 2500 fényév távolságra levő csillaga körül keringő Kepler-90i exobolygó felfedezését is, amelyet a Texasi Egyetem és a Google fejlesztett ki a NASA űrtávcsövével rögzített felvételek elemzéséhez.

Egyre több hasonló példa utal rá, hogy az AI a jövőben aktívan segítheti majd az emberiséget a legnagyobb fejtörést okozó, legösszetettebb problémáinak megoldásában. Az IBM idén júniusban már demonstrálta, hogy Watson mesterséges intelligenciája egy adott témában elérhető szakirodalom gyors elemzésével milyen meggyőzően tud érvelni egy felállított elmélet mellett vagy az ellen. De ez a technológia kreativitását is megcsillogtatta már az emberek tetszésére nagyobb eséllyel pályázó ételreceptek kiötlésében és mozielőzetesek szerkesztésében is.

Hirdetés

Bionikus evolúció
Nemcsak adatainkat, online és offline életünket dokumentáló információinkat kell majd széles körben megosztanunk ahhoz, hogy mindezeket az előnyöket személyesen és társadalmi szinten is élvezhessük, hanem a technológiához fűződő viszonyunkat is újra kell értelmeznünk, hívja fel a figyelmet jelentésében az EYQ. Nehezen megválaszolható kérdéseket vet fel ugyanis ez a megosztás az autonómiával, az identitással és a magánélet védelmével kapcsolatban. A vállalatoknak például az ügyfelek várható viselkedésével is jobban kell majd számolniuk, amikor az új technológiákra épülő rendszereket tervezik. Érthető módon új ügyfeleket kívánnak megnyerni, és erősítenék a meglévők lojalitását, de amint azt a mobiltelefonok és a közösségi média találkozása is mutatja, a használat fokozását célzó, ellenállhatatlanra formált termékek és szolgáltatások könnyen függőséget okozhatnak, ami nemcsak az egyént, hanem a társadalmat is hátrányosan érinti.

A kormányzatoknak pedig fel kell pörgetniük a törvényi szabályozás folyamatát - akár önmagukat frissítő okosrendeletek útján -, hogy lépést tarthassanak a technológia gyors fejlődésével, és időben kezelhessék az átláthatósággal, az ügyfelek biztonságával összefüggésben felmerülő, vagy például a társadalmi egyenlőtlenségekből, az algoritmusok meghibásodásából adódó új problémákat. Láthattuk például az utóbbi pár évben, hogy a populizmus erősödésében milyen szerephez jutnak a közösségi hálókon megjelenő álhírek. Terjesztésük a technológiával felerősítve olyan mértékben befolyásolhatja a közvéleményt, hogy az a választások eredményére is kihatással lehet. A visszaélésekkel - vagy akár kiberháborús támadással felérő kampányokkal - szemben nyilván az emberi és a mesterséges intelligencia együtt veheti fel a harcot, de úgy tűnik, szükség lesz a közösségi média szabályozására is, ami roppant összetett és kényes kérdés.

Hosszabb távon a technológiák átformáló ereje még kifejezettebbé válik: az informatika, a bio- és a nanotechnológia összefonódása oda vezethet, hogy az emberi lét fogalmát is újra kell értelmeznünk, mutat rá az EYQ. A neuroprotézisek, az agy és a számítógép közötti közvetlen interfészek, a szervezetünkbe juttatható, emészthető és lebomló nanorobotok egyelőre laboratóriumi körülmények között működnek, miként az emberi DNS szerkesztése is. A nem túl távoli jövőben azonban ezek a technológiák eszközökké érhetnek, amelyekkel szervesből bionikus lénnyé bővíthetjük magunkat, és képességeinket olyan mértékben kiterjeszthetjük, hogy azzal evolúciós fejlődésünk új szakaszába lépünk.

Hirdetés
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.