Kint is vagyunk, benn is vagyunk

|

Már látszik, hogy az IoT-t nem lehet kikerülni, az viszont még elég képlékeny, hogy ki, hogyan és pontosan mire használhatja. A dolog pikantériája, hogy e dilemmák jellemzően nem csak a felhasználókat, hanem a berendezések, az alkalmazások és a kommunikációs technológiák szállítóit is érintik.

Ma még talán megteheti egy szervezet - iparvállalat, mezőgazdasági üzem, szállítmányozási vállalat, kórház, kereskedelmi egység, közműszolgáltató stb. -, hogy nem vesz tudomást a dolgok internetéről, és eszközeit nem kapcsolja hálózatba, egy-két év múlva azonban már senki sem hagyhatja figyelmen kívül az IoT-t. Elemzők szerint 2020-2022-re globálisan akár 100 milliárd eszköz kapcsolódhat hálózatba, de még ha e becslések túl optimisták is, abban teljes az egyetértés, hogy az összekapcsolt eszközök, alkalmazások száma exponenciálisan nő.

Hirdetés

Egyelőre az IoT pilotprojektek jellemzik a világot és Magyarországot, az éles üzemben működő kereskedelmi rendszerek száma még viszonylag csekély. A felkészülés fázisában vagyunk tehát, ám aki kellően előrelátó, az már most bekapcsolódik a folyamatokba - tartják a szakértők. Megjegyzendő, hogy az IoT (Internet of Things) kifejezés némileg félrevezető, a lényeg ugyanis nem az interneten, hanem azon van, hogy nagy tömegű eszköz kapcsolódik egymáshoz, illetve valamilyen alkalmazáshoz (többnyire nem is az interneten). Ha IoT-eszközökről beszélünk, fontos tudnivaló, hogy ezek nagy része vezeték nélkül fog hálózatba kapcsolódni.

Variációk kommunikációra az IoT-ökoszisztémában
Szembetűnő, hogy az úgynevezett LPWAN, azaz Low Power Wide Area Network kommunikációs technológiák folyamatosan és nagy ütemben fejlődnek. Egyrészt felgyorsult az új technológiák megjelenése és termékszintű bevezetése, másrészt bizonyos meglévő technológiák is keresik a helyüket az IoT-ökoszisztémában. Jelenleg ígéretesnek tűnik a 868 MHz-es, szabad felhasználású frekvenciasávot használó, LoRa rádiós technológiára épülő LoRaWAN, valamint a GSM technológiára épülő NB-IoT (Narrow Band IoT). A kifejezetten kis fogyasztású, telepes készülékek nagy távolságú adatátvitelére kifejlesztett LoRa hálózatokat bárki kialakíthatja és üzemeltetheti, de megjelentek már szolgáltatói modellek is. Az NB-IoT magától értetődően a meglévő GSM (LTE, 5G stb.) hálózattal rendelkező mobilszolgáltatók terepe.

Mindkét rendszerben jellemzően aszimmetrikus forgalmat lebonyolító IoT-alkalmazások működnek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hálózat nagyszámú, olykor akár tíz- vagy százezer szenzor adatait továbbítja valamilyen központi alkalmazás felé, visszirányban azonban viszonylag kevés információ áramlik. Ebből következően - a jelenlegi ismeretek birtokában - valószínűsíthető, hogy akár egy adott rendszeren belül is megjelenhet többféle rádiós technológia. Az már a jövő zenéje, hogy ha a szenzorok nemcsak egy központi alkalmazással, hanem egymással is kommunikálnának, akkor miként élhetnek majd együtt az eltérő jellemzőjű, különféle kommunikációs technológiák.

A szenzorok bűvös tíz éve
Az IoT egyik kulcskérdése továbbra is a szenzortechnika, illetve - a vezetéknélküliségből fakadóan - a hosszú telepes üzemidő, amit az elvárások jellemzően tíz évben határoznak meg. Jóllehet a fejlesztések eredményesek, a berendezések zöme ma még nem éri el ezt az értéket. Jó hír, hogy a szenzorokba épített mikrovezérlők már elérték azt a fejlettségi szintet, hogy megfelelő programozási technikákkal közelíthető a kívánatos üzemidő. Hasonlóképpen a korszerű kommunikációs megoldások is hozzásegítenek a hosszú üzemidő eléréséhez. Szakértői vélemény szerint még fejlődnie kell a szenzortechnikának ahhoz, hogy az üzemidő elérje a bűvös tíz évet, de az elvárás egyáltalán nem irreális. Jól példázza ezt a kilencéves üzemidővel rendelkező hazai fejlesztésű intelligens mérőszenzor.

Aszály a mandulaültetvényen
- Megvizsgálva az IoT gyakorlati megvalósítását, a világon sok helyen, de már Magyarországon is találkozhatunk LoRa-alapú pilotrendszerekkel. Az NB-IoT egyelőre nem annyira elterjedt, ez a technológia jellemzően még bevezetés alatt áll - mutat rá Márkus Béla, a Loriot magyarországi képviselője.

Az LPWAN-nal kapcsolatban az egyik leggyakrabban emlegetett terület az okos mezőgazdaság, amit a globális felmelegedés, az időjárás szélsőségesebbé válása helyez az érdeklődés középpontjába, de említhetjük az okosvárost, az okosotthont, az okos-fogyasztásmérést vagy az okoslogisztikát is. Itt van például Kalifornia San Franciscótól délre eső része, amelynek hatalmas ültetvényeiről származik a világ mandulatermésének 60 százaléka. Az egyre szárazabb vidék farmjain ma már intelligens, automatizált öntözőrendszereket használnak, IoT-szenzorokkal és beavatkozó eszközökkel, amelyek segítségével valós időben lehet hozzájutni a gazdálkodás hatékonyságát növelő információhoz. A hazai agrárágazatban még kihasználatlanok a digitalizációban, az IoT-ben rejlő előnyök, a kezdeti lépések azonban már megtörténtek: elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiája. A cél, hogy a stratégiában foglalt fejlesztések és javaslatok megvalósításával négy év alatt 300 milliárd forinttal nőjön az ágazat kibocsátása.

Figyelemreméltó terület az okos-fogyasztásmérés, amelynek jelenlegi, első fázisába a nagyfogyasztók kapcsolódhatnak be. Noha elméletileg nincs akadálya a lakossági fogyasztásmérés korszerűsítésének sem, a tömeges mérőóra-csere valószínűleg hosszadalmas folyamat. - Az okos-fogyasztásméréssel a közműszolgáltatók rengeteg olyan adat birtokába jutnak, amelyekkel optimalizálhatják hálózatuk üzemeltetését, csökkenthetik a hibákat. Az adatokat azonban nem elég begyűjteni, hanem megfelelő módon fel is kell dolgozni. A közműszolgáltatóknak erre alaposan fel kell készülniük, ami szintén nem megy máról holnapra. A feladat alapvetően nem informatikai, hanem az adott technológia, illetve az üzemeltetés kérdése - magyarázza Márkus Béla.

Hazai szállítók
Mindazonáltal az informatikai ipar szereplőinek is bőven van helyük és szerepük az IoT bevezetésében, elterjesztésében. Jól mutatja ezt az is, hogy a nagy IT-cégek zászlajukra tűzték az IoT-t, igaz, terveikben még számos kérdőjel maradt. Ami viszont egyértelmű, hogy az ökoszisztémában szükség van szenzorokra, intelligens mérőeszközökre, távközlési megoldásokra, szolgáltatókra, valamint azokra az informatikai megoldásszállítókra, amelyek adott esetben - a felhasználókkal együttműködve - az adatok feldolgozását, értelmezését, vizualizálását lehetővé teszik.

- Ez utóbbi az a terület, ahol - a nagy IT-cégek mellett - egyértelműen fontos szerephez juthatnak a hazai kis- és középvállalatok. Nem biztos ugyanis, hogy egy külföldről beszerzett, egyébként bevált eszköz, mindenfajta beavatkozás nélkül, a hazai környezetben is működőképes. A felhasználóknak, így például a közműszolgáltatóknak ezért szükségük van testreszabott IoT-megoldásokra, illetve hazai fejlesztésű eszközökre, mérőberendezésekre - hangsúlyozza Márkus Béla.

CONNECTED CAR NEGYVEN ÜGYFÉLNEK
A Telenor mind lakossági, mind üzleti oldalon keresi az IoT-lehetőségeket. A vállalat az online pénztárgépek piacán, különböző szállítmányozási vagy mhealth projektekben már szolgáltató partner, kiemelt üzleteiben elérhető okosotthon-portfóliója. A Telenor Magyarország szeptember közepén egy pilotprogram keretében connected car szolgáltatást indított negyven üzleti ügyfele számára. A pilotban résztvevő cégek megbizonyosodhatnak például arról, hogy az adott szállítmány rendben célba ért, a szállítójármű ideális útvonalon, optimális benzinfelhasználással közlekedett. Ennek megvalósításához a járműveket egy apró mobilkommunikációs modullal látják el, amelyet a jármű szabványos szervizportjához lehet csatlakoztatni. Az eszközzel a járművek nem csupán a központtal kommunikálnak, hanem hálózatba szerveződve egymáshoz is csatlakoznak, és folyamatosan adatokat továbbítanak a helyzetükről és a járműről.

KERESKEDELMI NB-IOT
A Vodafone IoT-kapcsolatainak száma havonta 1 millióval nő a globális piacon, a hazai IoT-eszközök piacán pedig - az IDC Hungary által készített M2M Hungary kutatás legfrissebb adatai szerint - 37 százalékos a részesedése. Az NB-IoT-t a világon elsőként a Vodafone indította el, az LPWA technológiák kiterjesztése jelenleg is folyamatban van - tájékoztat Pete Gábor, a Vodafone Magyarország nagyvállalati megoldásokért felelős igazgatója. A szolgáltató 2017 januárjában hat spanyol városban telepített kereskedelmi NB-IoT szolgáltatást, amelynek alapját több mint ezer 4G bázisállomás fejlesztése biztosította. Azóta folyamatosan dolgozik az NB-IoT hálózat globális kiterjesztésén - Csehországban október óta országos a lefedettség. A technológia tesztelése már Magyarországon is folyamatban van.

MAGYAR FEJLESZTÉSŰ TELEFON
Moduláris elemekből konfigurálható készülékkel lép a telefonos távfelügyeleti piacra a MOHAnet. A magyar fejlesztésű Moniphone lakossági és üzleti alkalmazási területen is használható, dedikált internetcsatornán, állandó online elérhetőség mellett. - A nemzetközi kiállításokon több olyan érdeklődőnk is akadt, aki kizárólag a készüléket szerette volna megvenni. Számukra új üzleti modellel készülünk, a korábbiakkal ellentétben már nem csak komplett megoldást értékesítünk, hanem ügyfeleinknek arra is van lehetősége, hogy a saját IoT-megoldásukba illesszék a mi eszközünket - fogalmaz Havasi Zoltán, a MOHAnet vezérigazgatója. A Moniphone jelenlegi felhasználási területei: őrszolgálat, karbantartás; idősgondozás; takarítás; jegyellenőr; kézbesítő. Az IVSZ újjáalakult IoT munkacsoportjának vezetőjévé Havasi Zoltánt választották.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!