Hirdetés

Kölcsönös vonzerő, közös érdekek

|

A felsőoktatás nem életképes az ipar nélkül, az iparnak szüksége van szoros egyetemi kapcsolatokra. Jó példa erre az a Nokia-részvételű konzorcium, amely mintegy 3,9 milliárd forint pályázati pénzből innovatív technológiákat fejleszt.

A konzorciumot a Műegyetem vezeti, tagjai még a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt. és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Zagyva Béla, a Nokia országigazgatója a szóban forgó NKFIA FIEK (Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) pályázat jelentőségén kívül rávilágít a Magyarországon működő Nokia Globális Technológiai Központban folyó tevékenység, valamint a vállalat és a hazai egyetemek közti sokrétű együttműködés fontosságára is.

COMPUTERWORLD: Milyen megfontolások alapján csatlakozott a Nokia a pályázó konzorciumhoz?

ZAGYVA BÉLA: A Nokia számára alapvető fontosságú a kutatás és innováció; ez a pályázat remek alkalmat nyújt arra, hogy a cég stratégiájába illeszkedően jövőbemutató témák kutatásán dolgozzon, miközben az is bizakodással tölt el bennünket, hogy a szakmai vezetést és a koordinációt a BME látja el. Általában is elmondható, hogy olyan kutatási ökoszisztéma kialakítása a célunk, amely mind a Nokia, mind a felsőoktatási intézmények számára előnyös. Az együttműködéseken keresztül az egyetemek korszerű ipari technológiákba tanulhatnak bele, míg a Nokia olyan, az akadémián fellelhető kompetenciákhoz juthat hozzá, amelyek nem tartoznak szorosan a saját központi kompetenciájához.

 

CW: Milyen konkrét fejlesztéseket végeznek a támogatásból?

ZB: Elsősorban az 5G-hálózatokkal kapcsolatos fejlesztésekkel foglalkozunk majd, ezen belül a kognitív felhasználóiélmény-menedzsment az egyik súlyponti téma. A holisztikus digitális szolgáltatások és az Internet of Things témakörébe csatlakozó machine-to-machine kommunikáció adatanalitikája is kiemelt szerephez jut a munkában. Az együttműködés során szeretnénk kialakítani egy labort, amely lehetővé tenné az új mobilhálózati vertikumok vizsgálatát, valamint a kutatási eredmények validálását.

CW: Hol lenne ez a labor?

ZB: A pályázat megvalósítása még kezdeti fázisban van, így erről még nem született döntés. Ugyanakkor a program célja, hogy a munkába a hallgatókat is bevonjuk, a labor aktív szerepet kap majd a kooperatív képzésben. A Nokia egyébként régóta tevékeny résztvevője a hazai műszaki felsőoktatásnak. Tizenhárom felsőoktatási intézménnyel állunk kapcsolatban, legnagyobb partnerünk a BME, de kiemelném a CEU-t, az Óbudai Egyetemet és az ELTE-t is. Az elmúlt évtizedben több mint ezer hallgató volt nálunk szakmai gyakorlaton. A Nokiánál éles, működő projekteken dolgoznak a hallgatók, megtanulják, hogyan működik egy vállalat, egy fejlesztési projekt. Programjaink célja, hogy olyan tudást adjunk a fiataloknak, amit az egyetem nem tud megadni, hogy motiváljuk és a pályán tartsuk a leendő szakembereket. Természetesen mindez nem vezet eredményre az egyetemen elsajátítható ismeretek nélkül. A felsőoktatásban és az iparban megszerezhető tudásnak ki kell egészítenie egymást.

CW: A Nokia részéről kik vesznek részt a FIEK-pályázattal kapcsolatos fejlesztésekben?

ZB: Köztudomású, hogy a távközlési innovációk egyik éllovasa a Nokia Bell Labs, amelynek Magyarországon is vannak munkatársai. Ők magától értetődően részt vesznek ezekben a fejlesztésekben. Vannak azonban olyan területek is, amelyekhez a Nokia Globális Technológiai Központ szakértelme szükséges. A részlegeinken dolgozó mintegy 1500 kutató és fejlesztő számos területtel foglalkozik, a hagyományosnak mondható MSS, TAS és az előfizetői adatok menedzsmentjétől kezdve egészen a legmodernebbekig, mint a felhőalapú virtualizáció, részletes adathalmaz-elemzés (big data), prediktív marketing és a Voice Over LTE. Kutatócsapatunk pedig teljes erőbedobással 5G-projekteken dolgozik.

CW: Szívesen venne fel további szakembereket Magyarországon?

ZB: Ez mindig attól függ, hogy a területünkön miként alakul a globális igény. Általános tapasztalatunk, hogy a Nokia számára nem jelent gondot a képzett munkaerő megtalálása. Manapság mind a kezdő, mind a gyakorlott szakemberek pontosan ismerik a munkaerőpiacot, és tudják, hogy melyik cégtől mit várhatnak el, hogy hol, milyen projektek futnak, hol, milyen a vállalati kultúra. Szerencsére Magyarországon olyan projekteket viszünk, amelyekhez szívesen csatlakoznak mind a kezdő, mind a tapasztalt mérnökök. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban nem vált könnyebbé az elmúlt években, a magyar munkaerőpiacon erős a kereslet mérnökökre. A problémát orvosolandó növelni kell a műszaki felsőoktatásban résztvevők számát, illetve a képzés minőségét legalább szinten kell tartani. Ezért is fontos az egyetemi-ipari együttműködés.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!