Hirdetés

Lézerközpont épül Szegeden

|

Európai Uniós támogatásból épül fel a létesítmény.

Hirdetés

Hazánknak 2020-ig jelentős uniós forrás, 750 milliárd forint áll rendelkezésére közvetlenül innovációra, kutatásra és fejlesztésre. A mintegy 64 milliárd forintból megvalósuló szegedi ELI-Alps - Extreme Light Infrastructure (Extrém Fényforrás/Szuperlézer Infrastruktúra) – beruházás 2. fázisának pályázati kiírása a napokban jelent meg a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretén belül, 36 milliárd forintos keretösszeggel – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási-, Fejlesztési- és Innovációs Hivatal (NKFIH) vezetője az ELI Lézerközpont megvalósításának második szakaszához kapcsolódó, budapesti sajtótájékoztatón.

Hirdetés

A Szegeden megépülő, úgynevezett ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) világszínvonalú nemzetközi tudományos létesítmény lesz, amelynek nemcsak Magyarország, hanem az egész közép- és kelet európai régió kutatás-fejlesztésében is meghatározó szerepet szánnak. Az ELI-ALPS elsődleges küldetése az, hogy az ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját – különös tekintettel a koherens extrém-ultraibolya (XUV) és röntgensugárzásra, valamint az attoszekundumos impulzusokra – hozzáférhetővé tegye a nemzetközi tudományos közösség különböző felhasználói csoportjai számára.

A berendezés képes lesz nagyon rövid lézerimpulzusok előállítására. Ennek köszönhetően lehetővé válik olyan vizsgálatok elvégzése, amelyekre korábban még nem volt mód. A lézer-innováció teljesítménye pedig minden eddiginél nagyobb lesz, és a biológiától az atommag-fizikáig széles körben alkalmazható – ismertette az extrém berendezés sajátosságait a Nemzeti Kutatási-, Fejlesztési- és Innovációs Hivatal vezetője. Pálinkás József hozzátette, hogy a beruházás az Európai Kutatási Infrastruktúrák Stratégiai Tervének része, Szegeden kívül Prágában és Bukarest mellett épül a kutatóközponthoz tartozó intézmény.

 

Hazánk 2020-ig mintegy 12 000 milliárd forint uniós és hazai fejlesztési forrást használhat fel. Lényegében azt is mondhatnánk, hogy ez az összeg mind innovációs forrás, hiszen arról szól, hogyan leszünk képesek egy olyan gazdasági szerkezetet létrehozni, amely hosszú távon biztosítja a gazdasági növekedést. És esetlegesen akkor is tudja az európai uniós forrásokat nélkülözni, illetve kisebb mértékű európai uniós források mellett is működtetni a hazai fejlesztéspolitikát, hogy ha 2020 után arra számíthatunk, hogy csökkennek az európai uniós források - mondta a NKFIH vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.

A helyettes államtitkár korábban elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés egyik fő pillére az innováció, amelynek kulcsfontosságú szerepe lehet egy saját erőforrásokra alapozott, önálló magyar gazdaság létrehozásában. A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban összesen 237 milliárd forintnyi támogatást használtak fel a pályázók a hazánk versenyképességének erősítését célzó kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok révén.

A 2733 milliárd keretösszegű Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretein belül 2020-ig mintegy 750 milliárd forintot különített el innovációs célokra a kormány, amivel a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő ráfordítások GDP-arányos mértéke idén 1,8 százalékra emelkedhet, amely csaknem a duplája a 2007-es értéknek (0,98 százalék).

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.