Meddig tartható a kínai internetblokk?

|

Érdekes patthelyzet alakul ki nemzetközi cybertérben, miközben a politikai, katonai és gazdasági információkért vívott harcok egyre intenzívebbé válnak.

A kínai internet a világ legnagyobb intranete, amit a kormány a „belső harmónia” nevében igyekszik teljes mértékben ellenőrzése alatt tartani.  A nagy (tűz)fal mögötti törekvéseket egyáltalán nem leplezik.  Kérdéses azonban, hogy meddig tartható fenn a biztonságos és „harmonikus” hálózat látszata, és hogy hogyan ellensúlyozhatja a növekvő digitális szabadság, valamint a privacy iránti igény a hivatalos szervek egyre kifinomultabb technológiai megoldásait. A közeli jövőt felvázoló tanulmányokban félelem, opportunizmus és optimizmus keverednek.

 

Hirdetés



A privát tartalmak megfigyelésében, magánszemélyek utáni online kémkedésben (is) megnyilvánuló teljes kontroll és a harmónia vágya egyáltalán nem mond ellent annak a ténynek, hogy a kormány nemcsak lehetővé tette, hanem egyértelműen támogatja is a helyi internetes gazdaság kialakulását, felvirágzását. Pedig az ehhez jelentősen hozzájáruló felhasználók által generált tartalmak, videók és az egész közösségi média folyamatosan komoly veszélyforrást jelentenek a központi irányítás számára. Utóbbi viszonylag jól alkalmazkodik a változó feltételekhez és a nagyobb kockázathoz: néhány éve egyszerűen eltüntették az ellentmondásos honlapokat, manapság inkább hasznosítják az azok többségén található tartalmakat.

A helyi online média és üzleti élet vezetői, illetve azok meghatározó cégei nem titkolják a kompromisszumot: a nyílt kártyákkal játszó kormány addig a pontig mindent megtesz üzleti sikerükért, amíg tevékenységük nem veszélyezteti a harmóniát.

 

Hirdetés

 

Ha az adott felhasználói tartalom kritikusan viszonyul a hatóságok például természeti katasztrófák utáni reakciójához, ám az üzemeltetők visszavonják a szóban forgó írást, videót, a honlap megússza az esetet, és a cég akár netmilliomossá is válhat a jövőben. Viszont ha nem, akkor jobb máshol szerencsét próbálniuk. Egyértelmű a helyzet: az internet nem lehet nagyobb, befolyásosabb az üzleti szférával együttműködő, a „racionális és civilizált hálózati környezetet” fenntartó „konstruktív” oldalakat támogató kínai kormánynál.

De mi történik akkor, ha a következő generációs technológiák, a hatóságok által alkalmazott mind kifinomultabb megoldások még jobban fenyegetik a szabadságot, a személyes szférákat, és a távol-keleti szuperhatalom megpróbálja exportálni online politikáját? Nyugtalanító lehetőség, és figyelembe véve az ország gazdasági súlyát, on- és offline jelentőségének növekedését, egyáltalán nem zárható ki.

 

Hirdetés

 

A jövőre nézve az sem túl biztató, hogy Kína irányítói (egy 2011. őszi kommüniké alapján) erősebb kontrollt akarnak a helyi politikai viszonyokat gyakran megkérdőjelező közösségi média, gombamód szaporodó mikroblogok, például a Twitter-szerű Weibo vagy az azonnali üzenetküldő rendszerek, mint a QQ szolgáltatás, összességében az online információáramlás felett.

Cyberhadviselés made in China     

Kína egyébként nemcsak saját hálózata megregulázásában, hanem az úgynevezett cyberhadviselésben (pontosabban cyberkémkedésben) is rendkívül agresszív. A cél elsősorban gazdasági jellegű: technológiailag is függetlenné akarnak válni más országoktól, közép- és hosszútávú elképzeléseik szerint a kritikus infrastruktúrához szükséges high-tech megoldásokat hazai gyártásban, külföldi cégektől függetlenül kell előállítani.

Hirdetés

 



Az Egyesült Államok ellen kínai számítógépről indított támadások száma évi több ezer, ráadásul míg az amerikaiak és az oroszok kétoldalú szerződésen dolgoznak, a kínai vezetők kibújnak az ilyen természetű kötelezettségvállalás alól. Washington mellett természetesen más országok is, különösen Japán komoly támadási célpontok.

A „láthatatlan háború” állítólagos célja a kritikus infrastruktúra elleni potenciális szabotázshoz fontos katonai és gazdasági információk beszerzése. A ma és minden bizonnyal a jövőben is a hadsereg által támogatott hackerek amerikai kormányzati ügynökségek, védelmi szervezetek, technológiai vállalatok, energia- és vízellátásért felelős cégek számítógépes rendszereibe, a nem nyilvános hálózatokba igyekeznek behatolni. Szakértői vélemények szerint elég sikeresen…

A támadások eredetének feltárása, a kormányhoz közeli szponzorokkal fennálló kapcsolatuk kimutatása szinte lehetetlen feladat. A kínai kormány hevesen tagad minden kapcsolatot, ugyanakkor egyes csoportok, személyek beazonosítása sikerrel járt, így az Egyesült Államok megfelelő ellenintézkedéseket tehet. A cybertérben zajló csatározások a közeljövőben valószínűleg még nagyobb intenzitással folytatódnak, viszont az is borítékolható, hogy egyik fél sem fogja miattuk kockáztatni a két ország közötti (gyümölcsöző) gazdasági kapcsolatokat. Patthelyzet várható.

Hirdetés

 



Többek között azért, mert Kína technológiai fejlődése, az információs térben való jelenléte és a felettébb agresszív cyberhadviselés miatt a jövőben egyre gyakrabban számíthat ellene irányuló támadásokra. Míg a „meglepetéseffektus” régebben működött, ma már kevésbé építhetnek rá, hiszen számos ország felismerte a számítógépes rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó hálózatok (katonai, ipari) jelentőségét, és meg is teszik a szükséges óvintézkedéseket. Kína szintén – egyes források szerint folyamatosan nő a hálózatvédelemre fordított összeg.

A közeljövőt a következő jelenségek határozhatják meg:

- Az expanzionista stratégia ellenhatásaként növekedni fog a kínai vállalatokkal szembeni szintén nagyon agresszív – céget, végterméket és felhasználót egyaránt érintő – ipari kémkedés, hírszerzési tevékenység.
- Kína a nemzetközi hacktivizmusnak, például az Anonymusnak ugyanolyan fontos céltáblája lesz, mint az Egyesült Államok; kritikus információk kerülhetnek nemcsak anarchista csoportosulások, de terroristák kezébe is.
- Mivel a Nyugat érdeklődését változatlanul a kínai piac mérete, az ottani új lehetőségek határozzák meg, az üzleti erővonalak eltolódása súlyos hatással lehet az ország gazdasági modelljére, infokommunikációs fejlesztéseire.    

A közeljövő internetje    

Néhány adat: a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, az oktatási minisztérium, valamint az ipari és információtechnológiai minisztérium közös nyilatkozata szerint az internetezők száma (szemben a 2011-es 38,3 százalékkal) 2015-re eléri a lakosság több mint 45 százalékát jelentő 600 milliót (sőt, akár a 800-at is), miközben az ICT-szektorban számos céget és legalább három millió új munkahelyet teremtenek.

 

Hirdetés


A versenykorlátozás miatt jelenleg rendkívül magas szolgáltatói díjak jelentősen esnek, az IPv4-ről IPv6-ra történő, 2015-re tervezett teljes átállás eredményeként a hálózat ötször gyorsabb lesz, mint ma, ami a legtöbb felhasználó számára 80 mbps-os kapcsolatot fog jelenteni. Jelenleg a 25 egyetem által működtetett oktatási és kutatási hálózat, a CERNET2 az ország legnagyobb IPv6-alapú hálózata. (A kínai IPv6 sikeres nemzetközi bemutatkozására a 2008-as pekingi olimpia alatt került sor.)  

Több szakértő szkeptikus a nyilatkozatban felvázolt „utópiával” kapcsolatban: jobb internetes infrastruktúra kialakítása eddig is komoly akadályokba ütközött, a több-százmillió potenciális új felhasználó pedig nehezebbé teszi a nagyszabású tervek kivitelezését. Jó jel, hogy az anyagiak aligha jelentenek akadályt, a tartalom szabad áramlása viszont annál kényesebb kérdés. Vajon egy ekkora rendszer ugyanúgy kontrollálható lehet, mint a mostani, vagy – az ellenőrzést biztosító technológiák gyors fejlődése ellenére – egyre bonyolultabb lesz a szabályozás betartatása, a „nem konstruktív” tartalmak eltávolítása feletti állandó gyámkodás?

A kínai ICT sorozat további részei:
- Jönnek a kínaiak!

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.