Hirdetés
. Hirdetés

Mi az a blokklánc technológia és milyen lehetőségeket kínál?

|

Rengeteg szó esik manapság a blokkláncokról, de még mindig sok félreértés övezi a technológiát. Bemutatjuk, mitől olyan izgalmas, és milyen területeken változtathatja meg az életünket.

Hirdetés

A blokklánc (blockchain) fogalma egyre inkább a szakmai közbeszéd részét képezi, és nem véletlenül, hiszen ez a technológia megoldja a szervezetek egyik legnagyobb problémáját: a hálózatokban megosztott információ biztonságos kezelését. Legyen szó biztonságos fizetési protokollokat kereső pénzügyi szolgáltatásokról, állampolgári adatokat kezelő hivatalos szervekről vagy az ellátási láncok átláthatóságát növelni kívánó vállalkozásokról, a blokklánc-technológia mindegyik számára komoly előnyöket kínál.

Hirdetés

Nem bitcoin!

Sokan még ma is a kriptovalutákkal kötik össze a blokkláncokat, ezért először is nem árt tisztázni, hogy noha a bitcoin és társai valóban erre a technológiára épülnek, a blokklánc használati köre ennél jóval tágabb. A blokklánc lényegében egy digitális rekordokból (blokkokból) álló lista, amelynek minden eleme titkosítva van a tranzakciók során. Miután egy rekordot ellenőriztek, bekerül a láncba, és többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Egy kicsit az autók szervizkönyvéhez hasonlít, amelybe a jármű élettörténetének minden fontos eseménye bekerül, csak épp itt még annyi lehetőség sincs a hamisításokra, mint a valódi szervizkönyveknél.

Vagy másképp megfogalmazva, a blokklánc egy közös megegyezéssel létrehozott, elosztott, digitális főkönyv, amely teljesen transzparens, az összes résztvevő számára látható, és utólag már nem megváltoztatható. Épp e sajátosságai miatt elsősorban olyan területeken érdemes alkalmazni, ahol a transzparencia, a hitelesség és a megbízhatóság kiemelkedően fontos szempont. Ilyen például a bankszektor, a szállítmányozás vagy az ellátási láncok.

Blokklánc-technológiával követi nyomon például a Wallmart az élelmiszerek útját a farmoktól az üzletekig, de a Royal Bank of Scotland is erre építi a jelzáloghitelek automatizált behajtását. Hosszú lenne felsorolni az összes olyan nagyvállalatot, amelyik már ma is blokklánc-alapú alkalmazással rendelkezik, de a listán az említettek mellett olyan nagy neveket találunk, mint az IBM, a Microsoft, a Cisco, a Fujitsu, az Intel, az NEC, a Red Hat és a VMware - valamennyien részesei a Hyperledgernek, a nyílt forráskódú blokklánc Linux Foundation által vezetett esernyőprojektjének.

Hogyan használhatják a vállalkozások?

Bár a technológia először a pénzügyi szektorban nyert teret, másutt is nagy jövő vár rá. Új formákat kínál az elszámolásokhoz, de értékes cikkek (például drágakövek) származásának lekövetésére is alkalmazható. Az állami szerveknél különböző szolgáltatások biztonságos és költséghatékony működtetését segítheti: használhatják az adóhivatalok, az egészségbiztosítók, de a hivatalos dokumentumok hitelesítése is megoldható velük. A blokklánc az adatmegosztás, átláthatóság és bizalom tekintetében újraértelmezheti a kormányzat és az állampolgárok közötti viszonyt, és általában minden olyan területen változást hozhat, ahol a partneri kapcsolat közösen elfogadott, megkérdőjelezhetetlen hitelességű adatokon nyugszik.

Az IBM blokklánc-technológiáért felelős alelnöke, Jerry Cuomo egy olyan világot képzel el, amelyben biztosítási szempontból csak akkor vagyunk felelősek az autó állapotáért, ha úton vagyunk vele. Amennyiben blokkláncon keresztül osztjuk meg az információkat, ezzel kapcsolatban nem lehet többé vita köztünk és a biztosító között, mert a blokklánc által létrehozott bejegyzés pontosan megadja, mikor irányítottuk mi az autót, és mikor, mondjuk, az automata parkoló, így mindig egyértelmű, ki a felelős.

A Deloitte összefoglalója szerint három olyan előnyös jellemzője van a blokkláncnak, ami bizonyos területeken megkerülhetetlenné teszi. Először is szinte lehetetlen "belepiszkálni", a csalások így hihetetlenül megnehezülnek. Másodszor, visszavonhatatlanná teszi a tranzakciókat, ami megnöveli a feljegyzések pontosságát, és leegyszerűsíti a háttérmunkát. Harmadszor pedig digitális, így széles körben alkalmazható.

Ki fejleszti a rendszereket?

Az utóbbi időben számos kezdeményezés indult a blokklánc-technológia elterjesztésére. 2015 szeptemberében a Barclays, a BBVA, a Commonwealth Bank of Australia, a Credit Suisse, a Goldman Sachs, a JP Morgan, az RBS, a State Street és a UBS létrehozta az R3 konzorciumot, hogy beruházásokkal segítse a technológia pénzügyi alkalmazását, és nemsokára olyan nagy nevek is csatlakoztak, mint a Morgan Stanley, a Deutsche Bank vagy a HSBC.

Közben más óriások, például a JP Morgan és a Deutsche Börse Group az Intellel, a Fujitsuval, az IBM-mel és a Hitachival társulva a The Linux Foundation már említett Hyperledger projektje mögé álltak be. A Hyperledger nyílt szabványok közös megalkotásával igyekszik előmozdítani a blokklánc-technológia karrierjét, és közben az IBM saját BaaS (Blockchain-as-a-Service) szolgáltatását is megnyitotta a felhőben történő fejlesztésekhez, a cégek így kockázatmentesen próbálhatják ki blokklánc-megoldásaikat. Végül emlékezzünk még meg az Ethereum Frameworkről, amely tranzakció-feldolgozással támogatja az IoT-alkalmazásokat, és maga is rendelkezik kriptovalutával, az Etherrel, amely értékben a bitcoin után a második helyen áll.

Blokklánc a hétköznapi életben

A technológia ma már messze túllépett a kutatási-fejlesztési fázison, és az ellátási láncok kezelésétől az önvezető autók biztosításáig egyre több területen követel jogokat magának. Nézzünk néhány konkrét példát az alkalmazására!
A Kodak és a Wenn Digital egy fotójogokat kezelő platformot fejlesztett ki. A KODAKOne a fényképek szerzői jogait tartja nyilván: a fotósok, akik szeretnék munkáikat jogvédelemmel ellátni, a KODAKCoin nevű, kifejezetten a rendszer számára létrehozott kriptovalutával fizethetnek a szolgáltatásért. A platform folyamatosan vizslatja a webet, és keresi a jogsértéseket.

A gyémántokkal kereskedő De Beers a drágakövek útját követi nyomon saját blokklánc-platformjával a bányáktól az ékszerboltokig. A megoldás kifejlesztésében más kereskedők, többek közt a Diacore, a Diarough és a Venus Jewel is részt vettek. Ez a platform a drágakövek származásának és jogtisztaságának olyan szintű ellenőrizhetőségét biztosítja, amilyenre idáig nem volt példa.

A nemzetközi szállítmányozó óriáscég, a DHL az IT-szolgáltatásokban utazó Accenturával társult, hogy életeket mentsen. Az Interpol szerint a fejlődő piacokon árult gyógyszerek 30 százaléka hamisítvány - a DHL és az Accentura közös megoldása, amely a gyógyszerek útját lajstromozza a gyártóktól a raktárakon és a gyógyszertárakon át a kórházakig és rendelőkig, ennek visszaszorításában segít. A blokklánc, ez a kitörölhetetlen, megbízható főkönyv nem csak a betegeket óvja meg az életveszélyes csalásoktól, de a költségeket is csökkenti.

A technika az autóiparban is gyökeret vert. A Toyota kutatóintézete, a Toyota Research Institute olyan blokklánc-megoldást dolgozott ki, amelyik a járművek működéséről szóló, automatikusan generálódó információkat szedi össze. A kutatóintézet egyik vezetője szerint a biztonságos és megbízható önvezető autók kifejlesztéséhez a hagyományos járgányokból begyűjtött sok millió kilométeres vezetési adatra van szükség - a blokklánc ebben segít.

Végül említsük meg a MasterCardot, amely saját blokklánc-alapú átutalási szolgáltatásra kért szabadalmi oltalmat, és ez a lépés egyértelműen jelzi, hogy az amerikai pénzügyi szolgáltató óriás blokkláncra épülő fizetési rendszerben gondolkodik.

Blokklánc az államigazgatásban

A blokkláncokra a kormányok is kezdenek odafigyelni. A márciusban megrendezett London Blockhain Weeken például az Európai Parlament és a magánszektor szakértői közösen taglalták, milyen előnyöket rejt a technológia.
De vannak országok, amelyek már túl vannak a kóstolgatáson, és munkába fogták a blokkláncokat. Észtország 2008-ban kezdte meg a tesztelést, és 2012 óta használja az egészségügyi, illetve bírósági adatok rögzítésére. Grúziában a földhivatali nyilvántartásokban alkalmazzák, és a tapasztalatok szerint nem csak az okiratok hitelességét javítja, hanem hatékonyabbá, gyorsabbá is teszi a bejegyzési procedúrát.

Természetesen léteznek olyan problémák, amelyek lassítják a blokkláncok gyors terjedését. A kormányok különösen a kiberbiztonság és a szabályozási bonyodalmak miatt aggódnak, és természetesen félnek a váltás költségeitől is. Szakértők azt javasolják, hogy a széleskörű alkalmazás előtt próbálkozzanak pilotprogramokkal, amelyek alapján meggyőződhetnek arról, hogy valóban érdemes foglalkozni ezzel az ígéretes technológiával.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.