Hirdetés
. Hirdetés

Mintagyár és tudástranszfer

|

Egy termelővállalat számára a sikeres versenypiaci szereplés elképzelhetetlen az Ipar 4.0 nélkül. A kivárás egyenlő a lemaradással. Az informatikai szállítók felismerték: sokat segíthetnek a szemléletváltásban, a tudástranszferben, azaz a folyamat előrehaladásában.

Hirdetés

A MENTA 2017-en az IVSZ IoT munkacsoportján belül megalakult az Ipar 4.0 almunkacsoport. Major Gábor, az IVSZ főtitkára a lépés időszerűségéről és céljairól, a hazai ipar digitalizációjának helyzetéről, várható alakulásáról, akadályozó és segítő tényezőiről fejtette ki a szövetség véleményét.

Hirdetés

Computerworld: Miért most alakult meg az Ipar 4.0 almunkacsoport?

Major Gábor: Már a két évvel ezelőtti MENTA konferencián is központi témává tettük az Ipar 4.0-t, de az még egy kicsit korainak bizonyult. Az akkori reakciókból azt láttuk, hogy üzenetünkkel megelőztük a piacot. Most viszont teljesen szinkronban vagyunk a folyamatokkal. A németországi Ipar 4.0 stratégia megvalósítása szépen haladt előre, Magyarországnak is van már saját Ipar 4.0 stratégiája, az MTA Sztaki vezetésével és az IVSZ alelnökletével megalakult az Ipar 4.0 Platform, továbbá GINOP forrásból elindult egy szemléletformáló kampány, amelyet az IFKA és az IVSZ konzorciuma jegyez. Ez utóbbi célja, hogy felhívjuk az ipar szereplőinek figyelmét a jövőbeli változásokra, az előttük álló teendőkre. Mivel az Ipar 4.0 gyakorlatilag nem más, mint az ipar digitalizációja, mindenképpen egyfajta informatikai beruházás áll a hátterében. Az IVSZ feladata, hogy összehozza azokat az informatikai vállalkozásokat, illetve digitális termékeket szállító cégeket, amelyek ki tudják elégíteni a folyamatosan keletkező ipari igényeket. Itt az ideje elkezdeni a felkészülést erre a hatalmas feladatra, ezért alakult meg az almunkacsoport.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára

CW: Kik az almunkacsoport alapítói, ki a vezetője?

MG: Az alapító tagok között vannak multinacionális cégek, magyar kis- és középvállalatok, tanácsadók, szoftverfejlesztők, eszközszállítók, összesen ötvennégyen. A kép annyira vegyes, amennyire bonyolult az Ipar 4.0 témakör, ami sokféleképpen fogható meg. Vannak például HR-vonatkozásai, hiszen gyökeresen át kell alakítani a termelővállalat vezérlését. Van folyamatszervezési vonatkozása, hiszen adott esetben gyáron belül alapinfrastruktúrát kell építeni: szenzorokat beszerezni és elhelyezni, azok adatait összegyűjteni és feldolgozni, adatbázisokat kialakítani stb. Mindezek működtetéséhez azonban nem elég az eszközpark, megfelelő szemlélet és tudás is kell. Szerencsére az IVSZ elég színes, minden olyan cég megtalálható a szervezetben, amelyre egy gyár digitalizációjához szükség van. Az almunkacsoport felkért vezetője kezdetben Tordai Balázs, az IVSZ kollégája, de remélhetőleg fél év múlva a tagok belülről megválasztják azt a személyt, aki hosszú távon ellátja a vezetői feladatokat.

CW: Mi a lényege a GINOP forrásból indított kampánynak?

MG: Egyrészt a már említett szemléletformálás a termelő kkv-k körében, másrészt olyan mintagyárak létrehozása, amelyeket ezek a kkv-k fel tudnak keresni. A tervek szerint mintegy ötezer hazai kis- és középvállalatnak nyílik lehetősége arra, hogy fejlett, Ipar 4.0 mintagyárakat látogasson meg, illetve egy olyan központba menjen el, ahol az egyes technológiákat külön-külön is megszemlélheti. A mintagyárakat - szám szerint hatot - közbeszerzési eljárás keretében választják ki. A technológiai központot a Műegyetemen alakítják ki, megnyitásának várható ideje november közepe. Emellett rengeteg olyan háttéranyagot, videót, white papert, műszaki dokumentációt szállítunk le a projekt keretében, amelyekből a vállalatok tájékozódhatnak. A hangsúly a tudástranszferen van, ami - ha különböző szinteken is, de - mindenkinek a rendelkezésére áll. Háromszázötven vállalatnak arra is lesz lehetősége, hogy fejlesztési programokban vegyen részt. Egyesek számára ez inkább egyfajta tréningnek ígérkezik, mások mély, testreszabott műszaki tervet kapnak kézbe - attól függően, hogy az illető vállalat mennyire Ipar 4.0-érett.

CW: Hogyan minősítik a vállalatok pillanatnyi Ipar 4.0-érettségét?

MG: Felállítottunk egy érettségi modellt, amely négy szakaszt határoz meg. A vállalatok egy felmérés alapján sorolhatók be a négy kategóriába. Egész biztosan az alsó kategóriába tartoznak például azok, akiknek egyáltalán nincs termelést segítő vállalatirányítási rendszerük. Számukra még nagyon messze van az Ipar 4.0. Akár a legmagasabb kategóriában is helyet kaphatnak azok a vállalatok, amelyeknek teljesen integrált, minden ponton jól mért, beavatkozásra képes rendszerük van, ahol robotok is működnek, ahol automatizált a raktárkészlet-kezelés, esetleg minden a Lean módszertan szerint működik. Egyébként a vállalatok pontos besorolása átgondolt szakmai program alapján, hosszabb beszélgetést követően születik meg. Ez teremti meg az alapot arra, hogy minden vállalat az Ipar 4.0-érettségének megfelelő információt, tudást szerezhessen.

CW: Mekkora érdeklődésre számítanak a termelő kkv-k részéről? Már alig várják, hogy információt és támogatást kapjanak a digitalizációhoz, vagy inkább meg kell őket győzni arról, hogy az Ipar 4.0 elkerülhetetlen irány a számukra?

MG: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy már készült egy ezres mintát felölelő kutatás. Ebből kiderül, hogy a cégek mintegy háromnegyede hallott már az Ipar 4.0-ról, tisztában van vele, hogy mit jelent, és nyitott rá. Azt mindenki tudja, hogy a termelésben már néhány százalékos hatékonyságjavulás is hatalmas versenyelőnyt jelenthet. Azt kell tudatosítanunk, hogy jelen pillanatban a digitalizáció ígéri a legnagyobb hatékonyságjavulást.

CW: Jellemzően kik az élenjárók, kik a lemaradók?

MG: Általánosságban azok járnak élen, akik valamilyen nagy nemzetközi beszállítóláncba csatlakoztak be, ahol gyakorlatilag rájuk kényszerítették ezt a fajta szemlélet- és működési módot. Nekik nem volt más választásuk: termelési, raktár- és logisztikai rendszerüket össze kellett kapcsolniuk, illetve szigorú adatszolgáltatásra kötelezték őket. Mindezt csak újfajta szemlélettel és korszerű informatikai eszközökkel tudták megvalósítani. Nyilván vannak ez alól kivételek, hiszen például

egy fröccsöntő üzemnek nem feltétlenül kell kapcsolódnia ezekhez a rendszerekhez. Jó hír, hogy már megjelentek olyan innovatív magyar vállalkozások is, amelyek maguktól léptek. Ők azok, akik felismerték, hogy digitalizáció nélkül nem lehetnek versenyképesek a nemzetközi piacon. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a fogékonyság az Ipar 4.0-ra generációs kérdés is. Az idősebb tulajdonosok, gyárigazgatók kevésbé nyitottak, kevésbé tudnak lépést tartani a gyors technológiai fejlődéssel. Ahol viszont megkezdődött a generációváltás, mondjuk egy családi vállalkozáson belül, ott érezhetően megnő a fogékonyság az új kultúrára, az új eszközökre. Magyarországon egyébként nem mindig ahhoz a hatékonyságnövelő eszközhöz nyúlnak, amelyik egyértelműen gyors megtérülést eredményez, hanem ahhoz, amelyik az adott pillanatban éppen elérhető - mondjuk, egy EU-s pályázat keretében -, vagy ami a tulajdonos szívügye. Adott esetben előbb építenek új csarnokot vagy vesznek új gyártósort, mint hogy alaposan kielemeznék a helyzetet, és meghatároznák, hogy a folyamatok átszervezésével, digitalizálásával milyen további előnyök érhetők el. A GINOP forrásból indított kampány többek között erre is szeretné felhívni a figyelmet.

Hirdetés

CW: Megvan az iparvállalatoknál az Ipar 4.0 sikeres bevezetéséhez és működtetéséhez elengedhetetlen szakértelem?

MG: Jelenleg nincs. Első a szemléletváltozás, az majd meghozza a szakembereket. A hatékonyságjavulás alapvetően azt eredményezi, hogy kevesebb, viszont a korábbiakhoz képest más képességű és tudású emberrel lehet ugyanazokat a folyamatokat végigvinni. Addig is, amíg az Ipar 4.0-hoz eljutunk, rengeteg informatikai szakember kell a rendszerek kialakításához. Az iparban ugyanúgy kell hálózatot építeni, ugyanúgy kellenek szoftverek, adatelemzők, informatikai biztonsági szakértők stb., mint bármely más területen. E feladatok egy részét az informatikai piac beszállítóként elvégzi majd, viszont ahhoz, hogy a kereslet és a kínálat összetalálkozzon, a szállítóknak és a termelővállalatoknak közös nyelvet kell beszélniük. Tehát a termelővállalatokon belül is komoly szakmai fogadókészségnek kell lennie. Jellemzően a hálózati rendszergazdával nem lehet megvitatni, milyen hatékonyságnövelő digitális fejlesztésekre van a gyárnak szüksége. Itt elsősorban a cégvezetők figyelmét kell megragadni. Ha ez sikerül, ők lesznek azok, akik kinevelnek vagy felvesznek olyan szakembereket, akik a legjobb megoldást tudják beszerezni a piacról. Itt jegyzem meg, hogy noha a hazai súlyos informatikushiányt nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, az egyetemek, a felnőttképzés, a szakképzés, sőt már a köznevelés is egyértelműen a helyzet javításán dolgozik. Az első eredmények már látszanak: idén, tíz év után először történt meg, hogy többen jelentkeztek az informatikai felsőoktatásba, mint a megelőző évben. Ez mindenképpen pozitív jel.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.