Hirdetés
Hirdetés

Mobilpiaci capriccio

|

Töprengés arról, hogy a mobilgyártóknak miért nem megy jól a szekér, és mit tesznek, avagy mit nem tesznek ez ellen.

Tisztában vagyok vele, hogy ha irodalmi művekhez kellene hasonlítani a mobilgyártók mostani teljesítményét, akkor a cégek sokkal jobban szeretnék a hősköltemény, eposz vagy akár az óda szavakat hallani. De nekem valamiért mégis a capriccio szó jutott eszembe, amikor elkezdtem magamban végigvenni a nagy mobilgyártókat, pontosabban azt, hogy merre tartanak, hogyan teljesítenek, és milyen esélyeik vannak a még ebben a kemény gazdasági környezetben is robogó, előre haladó vetélytársakkal szemben.

A napokban futottak be a harmadik negyedévi üzleti jelentések, és csak elvétve lehet olyat találni, amelyik pozitív képet festene a piacról. Nem tudom elkerülni az Apple és az iPhone felemlegetését, hiszen - főleg a többiekhez viszonyítva - káprázatos eredményeket produkált a vállalat: az iPhone-eladások 7 százalékkal nőttek, és a nyereség is rekordösszeget ért el.

Másodiknak ott van az LG Mobile: soha nem volt ekkora bevétele és nyeresége, mint ez év harmadik negyedévében. Még érdekesebb, hogy az egész LG-t a mobil üzletág húzza, ami most már pár éve megszokottá vált. De nem is róluk és pozitív mérlegükről szólna ez a capriccio, hanem azokról, akik évek óta bukdácsolnak, és folyamatosan rossz teljesítményt nyújtanak. Azt próbáltam megfejteni, hogy vajon ez betudható-e a mindenkit sújtó gazdasági gyengülésnek, vagy valami egészen másról van szó.

Az utóbbi két hétben egymás után két Sony Ericsson mobil is megfordult nálam, és rendkívül visszás érzésekkel adtam vissza őket a tesztidőszak végén -, de erről egy kicsit később. Talán aki ezeket a sorokat olvassa, az tisztában van vele, hogy a svéd-japán vállalat az utóbbi években messze nem teljesít olyan jól, mint fénykorában, az egyesülés utáni években. Csak egyetlen adatot idéznék ide a gyártó idei, harmadik negyedéves eredményeiből: a Sony Ericsson 14,1 millió mobilkészüléket szállított a világ piacaira, ami 11,6 millió darabbal kevesebb, mint 2008 harmadik negyedévében! Hihetetlen nagy visszaesés.

És most kicsit menjünk a felhasználók szintjére. Sokat böngészem a felhasználói fórumokat, ami személyes érdeklődésemből és természetesen a munkámból következik. A Sony Ericssont használók, rajongók hosszú hónapok óta keseregnek, siránkoznak kedvenc márkájuk felett, és meg vannak győződve róla, hogy évek óta nem volt semmilyen újítás, igazi áttörést hozó készülék. Sokan a 2006-ban bemutatott, és hatalmas sikereket elérő K800i-t emlegetik, mint a Sony Ericsson utolsó, tökéletes mobiltelefonját. És most 2009 végét írjuk!

Hirdetés

Ha ép ésszel nézzük, akkor feltételezhető, hogy egy vállalat az eredmények csökkenését látva piackutatásokat végez, felméri az igényeket, és mindent megtesz azért, hogy a termék még jobb, még szebb legyen. Figyeli a vetélytársakat, bemegy egy Apple shopba, körülnéz és leszűri a tanulságot, vagyis azt - mi kell most a népnek. Furcsa módon a Sony Ericssonnál nincsenek jelek, hogy valami ehhez hasonló történne. Sőt, ha mégis hírt kapunk valami izgalmas fejlesztésről, az legalább fél évbe telik, amíg piacra kerül, és az a pár hónap a mobilpiacon nagyon hosszú idő, pontosan annyi, amennyi alatt le lehet maradni a többiektől.

Visszatérve a tesztelt mobilokhoz: még márciusban, a barcelonai Mobile World Congressen bemutatkozott a Sony Ericsson akkor valóban különlegesnek számító, Symbian-alapú, teljes érintőképernyős, 12 megapixeles kamerával ellátott okostelefonja. De már akkor mindenki arról beszélt, hogy szép, szép, de mikor kerül ez piacra. Végül október lett belőle, és a Satio bosszantó hiányosságokkal bír: elavult csatlakozóhasználat, amikor mára szinte mindenki átállt a microUSB-re. A 3,5 mm-es jackcsatlakozó lehagyása, amikor ma nincs a piacon olyan felső kategóriás készülék, ahol ne lenne megoldva, hogy a felhasználó szabadon, a saját fülesét közvetlenül csatlakoztathassa a készülékhez, ehhez hozzájön még a gyenge minőségű headset, a kis teljesítményű akkumulátor és hiába az egyedi kezelőfelület, a profi kamera, a termék eleve rossz szájízzel-hírrel indul a piacon. A felhasználók pedig ismét berzenkednek, hőzöngenek - többségében joggal - és nem értik, hogy miért az új szlogenre, a márkaépítésre, a színes logókra koncentrál a gyártó, és miért nem arra, hogy jó, versenyképes, szerethető mobiltelefonokat készítsen. Senki sem érti.

Nehéz elképzelni, de van egy gyártó, amely még a Sony Ericssonnál is mélyebb gödörben van, ez pedig a Motorola. Az amerikai piacon még csak-csak tartja magát, de Európában méregdrága Aura készüléken kívül alig adott életjelet magáról. Az utóbbi időben azonban egyre több hír érkezik arról, hogy talán az Android lesz az, amely megmenti az amerikai vállalat mobilos részlegét a biztos bukástól. Két olyan készüléket is bemutattak, amelyek a felfutás előtt álló, szabad licencű Android operációs rendszert használják. Tehát még egyszer: elég volt két előremutató, a korral haladó terméket bejelenteni, és máris arról szólnak a hírek (azaz mi), hogy a Google megmenti a Motorolát.

Tudom, tudom. Itt dollármilliókról, részvényekről, tulajdonosokról, lobbiról, komoly dolgokról van szó. Ezeknek a cégeknek több évre előre szóló üzleti terveik vannak, biztosan temérdek szakember dolgozik az újabb és újabb fejlesztéseken. De mégis: azért nem olyan bonyolult egy kicsit a felhasználókra is gondolni, egy kicsit szétnézni és a nekik tetsző dolgokkal kirukkolni. És akkor nem a gazdasági helyzet, az árfolyamok, a recesszió, hanem a fejlődés, az ötlet, a nyereség vetné papírra azt a capricciót.

Hirdetés

A cikk a Computerworld hetilap 44. számában is olvasható.


. Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.