Hirdetés
. Hirdetés

Nyílt forráskód a kormányzatban

|

Jó tapasztalatokkal zárultak a kormányzat nyílt forráskódú pilot projektjei. Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára szerint a nyílt rendszerek kormányzaton belüli elterjedése akár a zárt forráskódú termékek árának csökkenéséhez is vezethet.

Hirdetés

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára
Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára
Computeworld: A kormány elkötelezte magát a nyílt forráskódú rendszerek alkalmazása mellett, és ennek szellemében több pilot projektet indított. Milyenek az első tapasztalatok?

Vályi-Nagy Vilmos: Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis pilot projektjeink kapcsán csak pozitív tapasztalatokat szereztünk. A siker egyik oka talán az, hogy nagyon jól előkészítettük a projekteket. A másik fő sikertényező, hogy nem törekedtünk 100 százalékos átállásra. Alapvetően azt céloztuk meg, hogy az eszközök 70-80 százalékát állítjuk át, és a fennmaradó részben meghagyjuk a zárt, döntően Microsoft-alapú rendszereket. Bebizonyosodott, hogy a két világ tökéletesen tud egymás mellett élni is működni, ráadásul a költségeket is jelentősen lehet csökkenteni. Mint kiderült, messze nem igazak azok az állítások, miszerint a nyílt forráskódú eszközök bevezetésének aránytalanul magas költségei lennének. Mi már az első évben komoly megtakarításokat értünk el.

CW: Hány pilot rendszert valósítottak meg?

V-N.V.: Közvetlenül három pilot projektben vettünk részt, ezek mindegyike lezárult már. Egy-egy pilot rendszerben a felhasználók száma meghaladta a százat. Meglepő módon csak az államigazgatásban voltak ilyen nagyméretű pilotok, a magánszférában nem találkozhatunk ekkora átállásokkal.

CW: A pilot projektek után mi a következő lépés?

V-N.V.: Még tavaly, a pilot projektekkel párhuzamosan elkezdtük a nyílt dokumentumformátum kormányzati szférában történő használatát szabályozó kormányrendelet előkészítését, majd megvalósítását. E rendelet eredményeként 2012 márciusától a közigazgatásban szabványos fájlformátumokat kell használni. A rendelet azt is előírja, hogyha egy szervezet akár nyílt, akár zárt forráskódú irodai alkalmazást vásárol, a beszerzéssel kapcsolatos gazdasági és pénzügyi feltételeket is meg kell vizsgálnia, azaz a döntéseket mindig a gazdaságossági szempont figyelembevételével kell meghoznia. Fontos kiemelni, hogy a beszerző teljes szabadságot kap, a rendelet ugyanis nem zár ki senkit és semmit a beszerzésekből, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a korábban megkötött szerződésekre vagy a kialakult munkarendre való hivatkozással ne lehessen a nyílt forráskódú megoldásokat kizárni a beszerzések során. Ugyanígy hangsúlyos elem a fokozatosság elve is, hiszen lépésről lépésre kívánunk előrehaladni.

CW: A nyílt forráskód kormányzati alkalmazásakor jellemzően a dokumentumkezelő rendszerekre kell gondolni?

V-N.V.: Szó sincs róla. Ez csak az egyik nagy szegmens. A desktopoldal mellett ott vannak a szerverek és az adatbázisok is. Szerveroldalon már régóta nem jelent valódi problémát a kérdés, mert az alkalmazások többsége valamilyen nyílt forráskódon nyugszik. Ezzel szemben az adatbázis-kezelők oldalán nagyon nehéz a jelenlegi helyzetből kilépni, mivel ezen a területen tulajdonképpen egyetlen termék uralja a piacot. Amíg nem jelennek meg olyan konkurens termékek, amelyek valós alternatívát kínálnak, addig nincs mire váltani.

CW: A pilot projekteknél mennyire segítettek a külföldi kormányok jó, illetve rossz tapasztalatai?

V-N.V.: Természetesen körülnéztünk Európában, de volt egy korábbi nagy hazai átállás is, amit alaposan megvizsgáltunk. A Fővárosi Bíróság nyílt forráskódra való átállására gondolok, amely lényegesen nagyobb méretű volt, mint a mi pilot rendszereink. Körültekintően begyűjtöttük tehát a tapasztalatokat, mind belföldről, mind külföldről. Megnéztük a sikertényezőket és a kudarcok okait, és meglehetősen vegyes képet kaptunk. Kiderült a számunkra, hogy nincs általános recept, minden országnak a saját útját kell járnia. Országonként változó, hogy mikor és hol érdemes a nyílt forráskódra váltani, illetve az is, hogy hol van az a pont, ahonnan már nem érdemes továbbmenni.

CW: Közismert például, hogy Németországban volt egy kudarcba fulladt projekt. Milyen okok álltak ennek hátterében?

V-N.V.: Bajorországban azért nem sikerült az átállás, mert egyszerre akartak mindent lecserélni. A korábbi zárt, gyártóhoz kötött rendszereket 100 százalékban próbálták nyílt forráskódú szoftverekkel kiváltani. Ebből a példából is tanulva – ahogy már említettem – mi a fokozatosság elvét követtük, és követjük a jövőben is.

CW: Mondana néhány olyan európai országot, ahol sikerrel vezették be a kormányzatban a nyílt rendszereket?

V-N.V.: Az észak-európai országok kormányzati szférájában meglehetősen széles körben terjed a nyílt forráskód. A finn állam például már teljes mértékben átállt, és egyértelműen pozitívak a tapasztalatok. De említhetjük Franciaországot is, ahol számos fejlesztés indult el nyílt forráskódú alapokon, és még az adatbázis-kezelők szintjén is komoly eredményeket sikerült elérni.

CW: Dél-Afrika ugyan messze van Európától, de úgy hírlik, ott is sikeres a kormányzat a nyílt forráskód elterjesztésében.

V-N.V.: Hivatalból ugyan csak európai országokat vizsgáltunk, de kivételesen ismerem a dél-afrikai helyzetet is. Az ottani siker kulcstényezője a kiváló pénzügyi feltételekben keresendő. A mi fogalmaink szerint elképesztő mennyiségű pénzügyi forrás állt a kormány rendelkezésére az átállás lebonyolításához. Megjegyzem, Dél-Afrikában a kormányon belül is piaci alapokon működik az informatika fejlesztése, üzemeltetése, így igen könnyen és egyszerűen lehet váltani. A kormányzatban dolgozó informatikusoknak általában hároméves szerződésük van, és a piac dönti el, hogy alkalmasak-e a feladat ellátására vagy sem. Ebből következően rendkívül érdekeltek abban, hogy gyorsan és hatékonyan dolgozzanak.

CW: A pilot projektek tapasztalatai alapján módosították az átállás stratégiáját?

V-N.V.: Nem, a stratégiát nem módosítottuk. Egyrészt azt mondtuk és mondjuk most is, hogy a nyílt forráskódú rendszerek bevezetése után folyamatosan követni kell az átálló szervezeteket, másrészt nem kényszerítünk senkit a váltásra, a döntés szabadságát meghagyjuk az intézményeknek. Ugyanakkor látjuk: a kemény költségvetési korlátok arra ösztönzik az intézményeket, hogy végre hagyjanak fel a régóta alkalmazott „biztonsági” politikával, és kezdjenek el gondolkozni előnyösebb, alternatív megoldások használatában.

CW: Közép- és hosszú távon mekkora megtakarításra számítanak a nyílt forráskódú rendszerek bevezetése nyomán?

V-N.V.: Kifejezetten a nyílt forráskód kapcsán ezt nehéz számszerűsíteni, mert már a nyílt forráskódú átállást megelőzően is komoly megtakarításokat tudtunk elérni. Éves szinten több milliárd forintot nyertünk csupán azzal, hogy a licencgazdálkodást áttekintettük, és sokkal szigorúbban vettük, mint korábban. Emellett intézményenként és területenként eltérő mértékűek lehetnek a megtakarítások, abszolút értékben és százalékban egyaránt. Ahol csak a munkaállomásokat állítják át, a kapcsolódó költségek a felére-harmadára csökkennek. Nagyságrendileg mi is ezt várjuk el azon intézményektől, amelyek ilyen típusú átállást hajtanak végre.

CW: Az átállás tehát nem kötelező. Mire számítanak? Mekkora lesz az intézmények hajlandósága a váltásra?

V-N.V.: Ez többéves folyamat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nyílt forráskódú termékek mögött ma még nincs olyan szintű támogatás, rendelkezésre állás, mint a jól szervezett zárt forráskód mögött. Ez is egyfajta korlátja tehát e megoldások gyors terjedésének. Véleményem szerint az átállást majd a piac kényszeríti ki. Mindenképpen egy 3–5 éves időszak kell ahhoz, hogy a desktopok vonalán is jelentős, érezhető átalakulás menjen végbe. Ez akár azzal is járhat, hogy a zárt forráskódú termékek ára jelentősebb mértékben csökkenni fog.

CW: Elképzelhető, hogy a zárt rendszerek teljesen kiszorulnak a kormányzatból?

V-N.V.: Egész biztosan nem.

CW: Milyen követelményeknek kell megfelelnie a beszállítói oldalnak?

V-N.V.: A beszállítói oldal képviselőitől sok mindent elvárunk. Az ő feladatuk elmagyarázni a felhasználóknak, hogy mit is jelent az átállás, mi változik a nyílt forráskódú rendszerek bevezetésével. Az átállást követően biztosítaniuk kell a támogatást, a helpdesket, illetve az államigazgatás igényeihez igazodóan a folyamatos, 24 órás rendelkezésre állást. Ha mindezt jól megszervezik, akkor szinte észre sem lehet venni a váltást. Ha azonban átgondolatlan és akadozó a gépezet, akkor az komoly gondot okozhat egy adott szervezet életében. A megfelelő körülmények biztosítása természetesen nemcsak a zárt, illetve nyílt forráskód esetén elengedhetetlen, hanem bármilyen új alkalmazás, például egy dokumentumkezelő rendszer bevezetése esetén is.

CW: Milyen feladatokat lát el a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a nyílt forráskódú rendszerek bevezetésével kapcsolatban?

V-N.V.: A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban például a NISZ Zrt. végezte az államtitkárság munkaállomásainak átállítását, szinte észrevétlenül. A NISZ-nél megvan az ehhez szükséges kompetencia. Az az általános egyébként, hogy ha egy közintézmény kéri a váltást, akkor azt a NISZ végrehajtja.

CW: A felhasználók oktatása kinek a feladata?

V-N.V.: Azt is a NISZ szakemberei végzik. Most mondhatnám azt, hogy az oktatás óriási feladat, de ez nem igaz. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal nehezebb mondjuk, az Office 2003-ról az Office 2007-re váltani, mint az Office 2003-ról egy nyílt forráskódú termékre átállni. Többek között ez is a nyílt forráskódú rendszerek egyik előnye. Nem véletlen, hogy a nyílt forráskódú szemlélet oktatását szeretnénk beépíteni az iskolai képzésbe. Célunk, hogy a diákok készség szinten elsajátítsák a nyílt rendszerekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, hogy a későbbiekben se jelentsen problémát számukra a különféle alkalmazások használata. Szakítani szeretnénk tehát azzal a gyakorlattal, hogy egyetlen termék legyen az egyeduralkodó, ráadásul egy olyan jellegű termék, amelyet néhány évente rendszeresen lecserélnek.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.