Hirdetés
. Hirdetés

Steve szerint a világ

|

Napjaink egyik legtöbbet vitatott kérdése informatikus körökben, hogy átveheti-e a veterán technológiának számító Flash helyét az erős hátszéllel vitorlázó HTML5. Az online médiatartalmak fogyasztóinak és szolgáltatóinak kegyeiért folytatott verseny kimenetele egyelőre több mint kétséges.

Hirdetés

Sok komoly csatát vívott a most lemondott Steve Jobs, hol cégén belül, hol kvázi az egész világgal. Jól érzékelteti látnoki elhivatottságát például az Adobe féle Flash tartalmak „tűzzel-vassal" való irtása. Aktualitása kapcsán érdemes felidéznünk áprilisi cikkünk idevágó részeit, melyek rávilágítanak, milyen hadjáratot viselt a „nagyfőnök" a neki nem tetsző technológia ellen...

Kétségkívül a HTML5 volt az elmúlt év egyik legfelkapottabb technológiai buzzwordje. A világháló oldalain publikált tartalmak megjelenítését instruáló jelölőnyelv a Hypertext Markup Language (HTML) legújabb iterációjának véglegesítését 2014-re ígérte a projektet felügyelő World Wide Web Consortium (W3C), ám - elsősorban az iPod, az iPhone és az iPad web-, pontosabban mobilwebvilág-rengető sikerének köszönhetően - már ma is szakemberek légiói vitáznak arról, milyen hatással lesz a kommunikációs technológia fejlődésére az új specifikáció.

Az említett csecsebecséket is gyártó Apple és nagyhatalmú vezetője, Steve Jobs a weben megjelenő szöveges, képi és mozgóképes (video-) tartalmak univerzális nyelveként aposztrofálja a HTML5-öt, amely - szerinte - rövid időn belül az internet multimédiás alkalmazások köré épülő jövőjének legfőbb építőköve lesz. Egy általános körben elfogadott, nyílt forráskódú sztenderd, amely egy-két éven belül feleslegessé teheti az olyan, a puszta szövegnél némiképp rafináltabb médiatartalmak megjelenítésére használt, licencelhető - tehát pénzbe kerülő - platformokat, mint a Microsoft Silverlight vagy az Adobe Flash.

Jobs, ahogy az tavaly áprilisban kelt és azóta is sokak által rendszeresen citált Thoughts on Flash című nyílt leveléből is kiderül, nem igazán szíveli az Adobe platformját. Az Apple vezérigazgatója lassú, ingatag akkumulátorvámpírként tekint a Flash-re, és mindent elkövet annak érdekében, hogy rövid úton kiutálja a piacról a multimédiás tartalmak - köztük elsősorban az online videók - megjelenítése terén sokáig egyeduralkodónak tartott konkurens megoldást.

A tudás férges almája
Az iPad, az iPhone- és az iPod népszerűsége néhány év leforgása alatt a Wall Street második legértékesebb vállalatává tette az Apple-t. A példátlan piaci sikerhez a kommunikációs szokásokat forradalmasító okos kütyük mellett a cég innovatív disztribúciós, illetve marketinggyakorlata is hozzájárult - a letölthető zenét, filmeket, e-könyveket és egyéb tartalmakat kínáló iTunes Store mellett a mobilapplikációkat forgalmazó AppStore is valódi bombaüzletnek bizonyult.

Az Apple természetesen abban érdekelt, hogy a lehető legtovább működtesse a maga kis bankjegynyomdáját, ezért - mivel más gyártók licencköteles technológiáinak saját rendszereibe való integrálása nyilvánvalóan csökkentené a bevételeit - úgy döntött, agresszív offenzívába kezd az Adobe-val és annak webes platformjával szemben.

A cég vezetői az utóbbi időben minden alkalmat megragadnak arra, hogy a HTML5 irányába terelgessék a felhasználókat; nyilatkozataikban rendre rossz minőségű, összeomlásra hajlamos, idejétmúlt technológiaként emlegetik a Flash-t, amelynek a tetejébe még jelentős kockázatokat hordozó biztonsági hiányosságai is vannak. Az Apple egészen odáig ment, hogy saját fejlesztésű operációs rendszerének 2009 nyarán kiadott Snow Leopard változatában már a Safari 4 böngészőtől elkülönítve kezeli a pluginokat - köztük a Flash Playert is -, az iPhone és iPad-készülékekről pedig nemes egyszerűséggel száműzte a Flash-t.

Az Apple a kiadó- és médiavállalatokra - köztük elsősorban az olyan fajsúlyos videodisztribútorokra, mint például a nagy televíziós társaságok - is nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy adaptálják a HTML5 megoldásokat. Sikerrel, hiszen a tévéstúdiók honlapjain sorra jelennek meg a nyílt forráskódú specifikációt támogató tartalmak - aminek köszönhetően természetesen az iPhone-ok és iPadek felhasználói bázisa is tovább dagad. Az Apple ökoszisztémája időközben olyan hatalmasra nőtt, hogy a hagyományos számítógépek képernyőin Flash-formátumú videókkal megjelenő YouTube és ABC.com is lefejlesztette a maga mobileszközökre optimalizált, iOS-kompatibilis tartalomszolgáltatását.

Apple
Apple

Steve Jobs, Juan Osborne szemén keresztül

Ahogy azt már korábban is említettük, az Apple-nek alapvető piaci érdekei fűződnek a Flash kiszorításához. És nem csupán a videotartalmak terjesztése miatt. Az Adobe platformja ugyanis a videókódolás mellett olyan gazdag funkcionalitással rendelkező webes alkalmazások készítésére is alkalmas, amelyek hosszabb távon, az alternatív értékesítési csatornák megjelenésével akár az App Store piacvezető pozícióját is veszélybe sodorhatnák. Jobsék jelenleg harminc százalékot húznak minden egyes fizetős alkalmazás, magazin-előfizetés, sőt, az alkalmazásokon belüli értékesítések után is - nem csoda, hogy igyekeznek eldugni az Adobe elől a kasszakulcsot.

Ahogy az a fenti „igeelemzésből" is kiderül, az Alma egyházának papjai igen sikeres térítő tevékenységet folytatnak, ám minden imájuk és kanonizációs praktikájuk ellenére sem valószínű, hogy a HTML5 képes lesz végleg elüldözni a jászol mellől a Flash-t. Még azzal együtt sem, hogy ahogy az az internetes videókat indexelő MeFeedia márciusban publikált statisztikáiból kiderül, 2010 januárja és az idei év februárja között tíz százalékról 63 százalékra nőtt azoknak a webes videóknak az aránya, amelyek a Flash nélküli böngészőkön keresztül is megnézhetők.

Az új technológiára épülő sztenderdek széles körű elterjesztésének útjában a rohamtempóban végzett specifikációs munka és a fejlesztések ellenére is számos akadály áll még: a legfontosabb mindjárt az, hogy a szabvány leghamarabb 2014-re készülhet el. Amíg pedig egy olyan platform, amelyet a web anyanyelvének szánnak, állandó változásban van, igen nehéz lesz rávenni a szoftverfejlesztőket és a tartalomkészítőket, hogy komoly erőforrásokat és súlyos anyagiakat áldozzanak meglévő megoldásaik átszabására.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy az Adobe a közelmúltban számos olyan újítást mutatott be, amely nagymértékben javított a Flash használhatóságán és teljesítményén. A vállalat tavaly nyáron dobta piacra a Flash Player plug-in legújabb verzióját és a Google Android operációs rendszerének támogatását is megújította. A cég nem várt helyről is segítséget kapott. Az Apple ugyanis nagymértékben lazított az iOS-alkalmazások kifejlesztésénél alkalmazható eszközökkel kapcsolatos szigorú politikáján. A legnagyobb dobást persze a végére tartogatták: idén tavasszal debütált Wallaby nevű programjuk kísérleti verziója, amelynek segítségével minden további pepecselés nélkül HTML5-tartalmakká alakíthatjuk a Flash-ben megírt anyagokat.

A godot-i dilemma
A szakemberek egyelőre csak találgatni tudják, hogyan alakul majd az online platformok jövője. Egyesek szerint a HTML5 végül legyűri a Flash-t: a web egy lesz és oszthatatlan; mások a két technológia békés vagy kevésbé békés egymás mellett létezésére tippelnek.

Az is előfordulhat, hogy az Apple és az Adobe által menedzselt megoldások külön-külön szeleteket vágnak ki maguknak a nagy közös virtuális tortából - specializálódnak. Hiszen a Flash már ma is számos olyan fejlett funkcionalitással - például interaktív, animált weboldalak vagy összetett játékok készítése - rendelkezik, amelyek egyelőre csak korlátozott formában érhetők el a HTML5-fejlesztők számára.

Megtörténhet, hogy az Adobe ragadja magához a kezdeményezést, és meggyőző, hosszú távú elkötelezettséget mutató fejlesztéseket hajt végre a Flash-en; esetleg nyílt forráskódúvá teszi a rendszert, és az open source lovagokra hagyja annak további finomítását. Az sem lehetetlen, hogy a W3C prominensei ráunnak a fehér asztal melletti ücsörgésre, és eldöntik végre, milyen videoformátumokat integráljanak a HTML5-be.

Így vagy úgy, de az egységes jelölőnyelv megjelenése mindenképpen új korszakot nyithat a web történetében. Olyan példa nélkül álló, homogén közeget teremthet, amely böngészőtől, sőt operációs rendszerektől és hardvereszközöktől független, szabad és kötöttségek nélküli hozzáférést biztosíthat a webvándorok számára a legkülönfélébb médiatartalmakhoz. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor soha nem látott mennyiségben jelennek meg a piacon a különféle internetképes készségek, és egyre fontosabbá - nem mellesleg, egyre természetesebbé - válik az információ megosztásának, földrajzi és nyelvi korlátoktól független megosztása.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.