Hirdetés
. Hirdetés

Tisztán vagy szabadon?

|

A nyílt forrású szoftverek, illetve a nyílt szabványok közszférában való meghonosítása kapcsán az elmúlt években tett erőfeszítések eredményei jól mutatják: a feladat központi akarat, szabályozás és támogatás nélkül sem lehetetlen, egy jól kidolgozott és kellően kommunikált informatikai stratégia mentén azonban nyilván lényegesen egyszerűbb. Bár a kormányzat alig néhány hónapja határozott döntéseket hozott, most mégis olybá tűnik, nem eszik olyan olyan forrón a nyílt forrás kásáját...

Hirdetés

A közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról szóló 1479/2011. (XII. 23.) sz. kormányhatározat kimondja, hogy ez év első negyedévének végére az intézmények közötti kommunikációban kizárólag nyílt szabványon alapuló dokumentumok használhatók, míg az ügyfelek tekintetében alkalmasnak kell lenni ezek befogadására, illetve előállítására. Zárt forráskódú irodai szoftverek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben szerezhetők be. Némi bizonytalanságot kelt azonban, hogy a „Tisztaszoftver Program” – amely a köz- és felsőoktatásban részt vevők számára volt hivatott jogtiszta szoftvereket beszerezni – előbb megszűnni látszott, majd néhány nappal az ez irányú bejelentést követően mégis meghosszabbították.

Ahogy azt Szakál Péter, a nyílt forrású megoldásokat kínáló Open SKM Agency marketingvezetője elmondta, az oktatást és a közigazgatást ebben a tekintetben élesen el kell választani egymástól, lévén az eltérő környezetből fakadóan eltérők a követelmények és az azokra adandó válaszok is. Már a köz- és a felsőoktatás sem vonható egy kalap alá ebben a tekintetben. Hiszen amíg az alap-, illetve a középfokú intézményekben általános célú képzés folyik közel azonos feltételek mellett és célok elérése érdekében, erős központi irányítás alatt, addig a felsőoktatási intézményeknek komoly önállóságot élvezve specializált tudást kell átadniuk.

open source nyílt forrás tisztaszoftver
open source nyílt forrás tisztaszoftver

A termékfüggetlen tudás megszerzése

A közoktatási intézmények követelményeinek ma már gyakorlatilag bármely nyílt forrású operációs rendszer képes megfelelni. Az olyan alapfunkciók, mint a böngészés, levelezés, irodai, illetve csoportmunka-feladatok ellátására számos szoftver létezik, amelyek jelentékeny részét a felhasználók már amúgy is ismerik, lévén azok (Mozilla Firefox, LibreOffice stb.) nemcsak hogy a különböző Windows rendszerek alatt elérhetők, de esetenként piaci részesedésben meg is előzik a zárt forrású versenytársaikat. Szakál Péter megítélése szerint ezen a területen a változásoknak érdemi akadálya nincs, sőt a közoktatás homogenitása adta előnyt is könnyen ki lehet használni. Ami hiányzik, az egyrészről az a központi támogatás, amely oktatás, terméktámogatás révén segíti az átállási folyamatot, illetve a központi kontroll, amely a folyamat végrehajtását ellenőrzi. Másrészről pedig a szemléletváltás, amely a termékek oktatása helyett a módszerek ismertetését helyezi előtérbe, jelesül a Microsoft Office – vagy éppen LibreOffice – helyett a szövegszerkesztést oktatja, olyan tudás birtokába juttatva a tanulókat, amely terméktől függetlenül értékes.

A felsőoktatási intézmények helyzete természetesen merőben eltérő a fentiektől, hiszen a specializált, magas színvonalú szaktudás átadása a feladatuk, ahol elengedhetetlen azon operációs rendszerek használata, amelyeken az oktatott szoftverek futnak. Ugyanakkor viszont a nyílt forrású rendszereknek komoly hagyományai vannak a kutatási területeken, ahogy a felsőoktatásban is, különös tekintettel a természettudományi szakokra, de természetesen azokon kívül is. Az alkalmazói szoftverek a felsőoktatásban komoly reklámértéket képviselnek. Főleg ha kiemelt – akár több millió forint értékű – orvosi, kereskedelmi vagy mérnököknek készült rendszerekről van szó (AutoCAD, ArchiCAD, Photoshop) –, hiszen az egyetemről kilépők jó eséllyel lesznek hosszú távú ügyfelei az adott szoftvergyártónak. Joggal elvárható tehát, hogy a reklámértékért cserébe a szoftver gyártója vállalja a használattal összefüggő költségeket, a szakalkalmazás mellett a futtatáshoz szükséges operációs rendszer költségeit is. Erre a megoldásra már jelenleg is található példa, és éppen a milliárdos központi finanszírozás teszi értelmetlenné, hogy az intézmények maguk tárgyaljanak a szakalkalmazások gyártóival.

„Tisztaszoftver Program”

Maga a Tisztaszoftver Program példázza talán leginkább az állami szoftverbeszerzések körüli problémákat. Korábban az állam a köz- és a felsőoktatásban részt vevőknek – hallgatói és oktatói oldalon egyaránt – közpénzből finanszírozta a Microsoft-szoftverek licenceit. Csaknem egy éve – hat hónappal az után, hogy a kormány meghirdette a Digitális Megújulás cselekvési tervet – a milliárdos nagyságrendű kiadásokkal járó program valamelyest karcsúsodott, a kormány megszüntette a hallgatói licencek finanszírozását.

Tavaly év végén a Tisztaszoftver Program honlapja egy kurta bejelentésben tájékoztatta az érintetteket, hogy az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is, így a program ez év első negyedévével „kivezetésre kerül”. Ez a bejelentés egészen új helyzetet teremtett mind a szabad szoftverek, mind az oktatási intézmények, mind az állam szempontjából. A nyílt forrás képviselői úgy láthatták, kezdetét veszi Magyarországon az évek óta halogatott szoftverpiaci liberalizáció, megteremtődik a valódi piaci verseny lehetősége. Az oktatási intézmények részéről merültek fel aggályok a gyors kivezetés kapcsán, hiszen egy tanév közbeni átállás nem feltétlenül szerencsés, és az érettségizők időben való tájékoztatása a vizsgán használható szoftverekről sem betartható kötelezettség ilyen feltételek mellett. A hevenyészett kommunikáció viszont nem feledtetheti, hogy a közoktatási intézményeknek már korábban is lett volna módjuk az átállásra, vagy annak előkészítésére. Persze ennek semmiképp sem katalizátora egy olyan rendszer, amely nem ösztönzi a költséghatékony megoldások keresésére a szervezeteket. Hozzá kell tenni, hogy a hardverekkel együtt vásárolt licencek (OEM) használatára továbbra is jogosultak az intézmények, vagyis akár két lépcsőben is megvalósulhat a váltás, ahol első körben az alkalmazói szoftverek (levelezés, irodai szoftverek stb.) cseréje valósulhat meg, a jelenlegi operációs rendszerek cseréjére pedig a számítógéppark folyamatos megújítása során kerülhet sor. Az állam még azzal együtt is pénz takaríthat meg, hogy utóbb a Tisztaszoftver Program ez év végéig való meghosszabbítása mellett döntött, mivel jobb alkupozícióból folytathat tárgyalásokat például a Microsoft szoftverlicencek beszerzéséről. Kérdés persze, hogy az intézmények ezek után komolyan veszik-e kötelezettségeiket, vagy továbbra is abban bíznak, hogy a központi költségvetés jövőre ismét „megmenti” őket az átállással járó feladatoktól.

Megfontolt áttérés

– Nagyrészt a forráshiány okozza az intézményi felhasználók nagy részénél az áttérés megfontolását. Azonban nem szabad tévhitekbe ringatnunk magunkat –, nagyon nem mindegy, hogy milyen szoftvereket választunk és milyen szakértelemmel látunk neki a feladatnak – nyilatkozta Szentiványi Gábor, az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezetője. – Mi kizárólag vállalati szintű megoldásokban gondolkodunk, amelyekhez akár tíz évig is biztosított egy adott verzió frissítése és karbantartása. Nem mindegy természetesen, hogy néhány tíz, több száz, esetleg több ezer gépből álló rendszerekről beszélünk. Nagy megtakarítás nagyméretű rendszereknél jelentkezik igazán, ebből nem lehet kiemelni csak a szervert vagy csak a desktopokat. Komplex megoldásokban kell gondolkodni, amelyek a teljes életciklust lefedik és megkönnyítik a rendszer üzemeltetőinek munkáját. Persze az ilyen rendszerek bevezetése és támogatása nem ingyenes, azonban meglepően költséghatékony és rugalmas végeredménnyel szolgálnak, versenykörnyezetükkel összehasonlítva –, tette hozzá Szentiványi Gábor.

A nyílt forrás, illetve a nyílt szabványok megjelenésének haszna – ahogy az oktatási területeken sem – a közigazgatásban sem elsősorban anyagi természetű, még ha nyilvánvalóan ebben is megmutatkozik. A racionalizálás, vagyis az igények és a folyamatok felmérése és azt követően az ezeknek megfelelő eszközök megtalálása a valódi előny, hiszen ez vezethet el az értékalapú versenyhez. Konkrét példával élve, a Microsoft Office, illetve a LibreOffice kölcsönösen rendelkeznek olyan funkcióval, amellyel a versenytárs nem. Ugyanakkor egy olyan környezetben, ahol az intézmények közötti kommunikáció jelentékeny részben papíralapú, a számítógépet mint „okos” írógépet használják, lényegében csak az alapfunkciók számítanak. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatások – mint amilyen az oktatás, támogatás – elengedhetetlenek. Ezek költségeinek jelentékeny része az állam számára bevételt jelenthet, amennyiben a feladattal olyan helyi vállalkozásokat bíz meg, amelyek helyben adóznak, magyar állampolgárokat foglalkoztatnak, megbízásaikat hazai cégeknek adják. A nyílt forrás közvetlen előnyei mellett segíthet felszámolni azon zárt forrású szoftverek használatát, amelyek évtizedes platformokhoz kötődnek, vagy egy-egy funkció megvalósítására (például nyomtatás) kifejezetten pazarló módon kötik magukat tulajdonosi szoftverekhez. Az erőforrások ilyen mérvű pazarlása természetesen megengedhetetlen, különösen, hogy a honi közigazgatás példának okáért messze lemaradt a versenyszférában megszokott internetes ügyintézési lehetőségektől.

Cél: az interoperabilitás megteremtése

A gazdasági kényszer szülte átállás forintokban megragadható előnye egyelőre nehezen konkretizálható. Ivacs Gabriella, a Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség elnöke szerint egy többéves átmeneti időszakban dől majd el a küzdelem. Migrációs tapasztalatok hiányában is tudjuk, hogy a támogatás, az oktatás, az adatkonvertálás hosszú távú költségei számottevő kiadásokkal járnak, a hibrid megoldások pedig könnyen a visszarendeződéshez vezethetnek, ezért törekedni kell a lehető leggyorsabb és legteljesebb átállásra, mind az operációs rendszerek, mind a programok szintjén. A best practices kommunikálása, a felhasználók informálása fontos feladat, mivel szemléletbeli fordulatra is szükség van, főleg az informatikaoktatásban. Különbséget kell tenni azonban szabványos formátumok és nyílt forrású rendszerek között, a kettő összemosása a kormányrendelet egyik hibája, holott a cél elsődlegesen az interoperabilitás megteremtése, a szabványos és hosszú távon is megőrizhető, olvasható digitális adatvagyon kialakítása.

Az állami szféra nyílt szabványos alapokon történő átszervezése gyártófüggetlen megoldásokon keresztül hozzájárulhat a valós piaci verseny kialakulásához, a szükséges és elégséges megoldások megtalálásához, az illegális szoftverhasználat visszaszorításához. Ugyanakkor a program sikere nem elsősorban a törvényeken, hanem a végrehajtás mikéntjén áll, vagy bukik. A gyakorlat fogja bizonyítani, hogy az olyan rugalmas megfogalmazások, mint a nem nyílt forrású irodai szoftverek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben szerezhetők be, mit is jelentenek. A teljes váltás nem szükséges és nem is lehetséges, az viszont kérdés, meddig és mennyi idő alatt lehet eljutni odáig. A jelenlegi és jövőbeni informatikai közművek fejlesztéseinél figyelemmel lesznek-e például a platformfüggetlenség kérdésére. Sikerül-e kialakítani a megfelelő pályázati, oktatási, támogatási és szankciórendszereket, hogy a központi akarat hatékonyan válhasson valósággá. A lehetőség adott, a cél látható és elérhető – tisztán és szabadon.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.