Hirdetés
. Hirdetés

Új versenyt indít, ha az USA a fejlett félvezető-technológiát Kínán kívül tartja

|

A kevésbé fejlett chipek 30 százalékát az USA fogyasztja, de csak 13 százalékát gyártja.

Hirdetés

Az amerikai számítógépes chipgyártási kapacitás fejlesztését célzó állami terv keretében támogatást elfogadó vállalatoknak 10 évig tilos lesz fejlett félvezető-gyártó üzemeket létesíteniük Kínában - jelentette be az amerikai kormány. A CHIPS-törvény által biztosított 50 milliárd dollár szétosztásáról Gina Raimondo kereskedelmi miniszter elmondta, hogy a szabályok konkrétan tartalmazzák a Kínába történő technológiaátadásra vonatkozó megkötését.

"Azok a vállalatok, amelyek CHIP-támogatásban részesülnek, 10 évig nem építhetnek csúcstechnológiát vagy fejlett technológiát alkalmazó létesítményeket Kínában. A pénzt kapó vállalatok csak a kínai piac kiszolgálása érdekében bővíthetik ki a Kínában lévő érett csomóponti gyáraikat" - Raimondo. Az érett csomópontokat gyártó üzemek olyan félvezetőgyártó létesítményekre utalnak, amelyek csak régebbi, már széles körben elérhető technológiát gyártanak.

A miniszter emlékeztetett a COVID-19 járvány első éveiben tapasztalt félvezető-ellátási hiányra: "Láthattuk a chiphiány hatását az amerikai családokra, amikor az autóárak a chipek hiánya miatt az infláció harmadáért feleltek, a gyári munkásokat elbocsátották, a háztartási gépek gyakran nem voltak elérhetők, mindez a félvezetők hiánya miatt. Ezzel a finanszírozással elérjük, hogy az Egyesült Államok soha többé ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy nemzetbiztonsági érdekeinket veszélyeztetik, vagy kulcsfontosságú iparágakat tesznek mozgásképtelenné, mert nem vagyunk képesek alapvető félvezetőket gyártani itthon" - mondta az Amerika Hangja (VOA) szerint.

Hirdetés

A CHIPS-törvény nemcsak a világjárvány idején a globális ellátási láncokat megbénító számítógépes chiphiányra, hanem arra a nemzetbiztonsági fenyegetésre is válaszul született, amelyet az amerikai félvezetőgyártás hiánya jelent. A Kereskedelmi Minisztérium szerint az Egyesült Államok a világ legfejlettebb számítógépes chipjeinek 25 százalékát fogyasztja, de nem gyárt belőlük egyet sem. A kevésbé fejlett chipek 30 százalékát az USA fogyasztja, de csak 13 százalékát gyártja.

Mivel a fejlett chipeket nemcsak fogyasztási cikkekben, hanem fegyverrendszerekben és más, a nemzetbiztonság szempontjából fontos technológiákban is használják, a szövetségi kormány attól tart, hogy a globális ellenfelek konfliktus esetén elzárhatják az ellátást. Az Egyesült Államok által importált chipek nagy százaléka például Tajvanról származik, amelyet egyre komolyabb fenyegetés ér Kína részéről, amelynek kormánya a szigetet országa részének tekinti.

James A. Lewis, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) stratégiai technológiák programjának vezető alelnöke és igazgatója a VOA-nak elmondta, hogy a Kereskedelmi Minisztérium két tűz között találta magát. Az egyik oldalon a technológiai vállalatok álltak, amelyek vonakodtak teljesen elzárkózni a világ egyik legnagyobb piacától, a másik oldalon pedig a Kongresszus és a Fehér Ház. A törvényhozók és Biden elnök ugyanis egyaránt szeretnék megakadályozni, hogy Kína élvonalbeli félvezetőket gyártson.

Bár a fejlett félvezető-technológia kínai gyártásának évtizedes tilalma a vártnál szigorúbb lehet, az amerikai vállalatok hozzászoktak ahhoz, hogy a kritikus technológia exportjára vonatkozó korlátozásokkal kell szembenézniük.

"Az amerikai vállalatok követni fogják az amerikai törvényeket. Továbbra is a hatályos törvényeknek megfelelően fognak chipeket eladni a kínai vevőknek. Már régóta exportengedélyt kell kérniük bizonyos típusú chipek eladásához, és leállították az eladásokat bizonyos kínai entitásoknak, amikor az amerikai törvények ezt megkövetelték tőlük" - közölte Doug Barry, az USA-Kína Üzleti Tanács alelnöke a VOA-val.

Lewis szerint a 10 éves tilalom megerősíti annak lehetőségét, hogy Kína egyszerűen a saját útját járja, és befektet a saját technológiájának előállítására szolgáló kapacitásba, esetleg olyan szabványok szerint, amelyek nem lennének kompatibilisek a nyugati technológiával. Ha ezt tenné, akkor olyan országokban találhatna készséges vásárlókra, mint Oroszország és Irán, amelyek az Egyesült Államok által támogatott szankciók célpontjai. Kína más piacokon is versenybe szállhatna az Egyesült Államokkal.

"Ha semmi sem változik, 2030-ra egy kettéosztott rendszert fogunk látni. Ez egy újfajta verseny. Lesznek kínai szabványok szerint gyártott kínai termékek, amelyeket a világpiacon akarnak majd eladni. Lesznek nyugati szabványok alapján készült nyugati termékek, amelyeket szintén a globális piacon akarnak majd eladni" - mondta Lewis.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.