Hirdetés
. Hirdetés

Válságstratégiák: irányváltók, várakozók

|

Egy felmérés a magyarokat azon az öt közép- és kelet-európai ország közé sorolta, amelyek IKT területen irányváltók lehetnek a gazdasági válság után.

Hirdetés

Az Economist Intelligence Unit (EIU) az Oracle megbízásából készített tanulmány 17 országában vizsgálta a válságnak az állami IKT-befektetésekre gyakorolt hatásait, arra is rávilágított, mindez hogyan befolyásolja a régióbeli digitális fejlesztések ütemét.

A tanulmány szerint az egyes országok különbözőképpen reagáltak a válságra. Általában háromféle megközelítést alkalmaztak: „teljes gőzzel előre”, „irányváltás”, illetve „a vihar kivárása”

Az elemzők Magyarországot azon öt közép- és kelet-európai (KKE) ország között jelölte meg, amelyek az IKT eszközeivel próbálnak jelentős költségmegtakarításokat elérni a globális gazdasági válságot követően.

A dokumentum ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a rövid távú nyereségek túlzott hangsúlyozása veszélybe sodorhatja az ország hosszú távú digitális fejlődését, és alááshatja jelenlegi pozícióját a régióban.

Az elemzés szerint a GDP több mint 11 százalékát adó magyar IKT szektort a legfejlettebbek között tartják számon a régióban, amely jó eredményeket könyvelhet el az állampolgárok és a vállalkozások internet-hozzáférésének biztosítása, valamint különösen az itthoni munkaerő IKT-képzettsége terén.

Magyarország a közelmúltban fokozott hangsúlyt fektetett politikájában az IKT-re, és 2008 elején külön Infokommunikációs Államtitkárságot hozott létre. Ennek költségvetése az EU által finanszírozott Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) különböző programjaiból tevődik össze. A 2009/2010-re elkülönített források 102 milliárd Ft-ot (375 millió eurót) vagy másképpen az ÚMFT költségvetésének 4,4 százalékát tették ki. Az államtitkárság az IKT-forrásokat öt prioritási területhez rendeli hozzá: állampolgárok bevonása, különös tekintettel a szélessávú szolgáltatások bővítésére; üzleti informatika, többnyire a kkv-k és az e-kereskedelmi szektor támogatására; e-adminisztráció; integrált közszolgáltatások; ügyfélorientált közszolgáltatások.
Ugyanakkor a gazdasági válság politikai bizonytalansággal társult, ami nagyon megnehezítette a magyar kormány számára a hosszú távú IKT-stratégia szem előtt tartását.

Ha a kormány megvalósítja a tervet, komoly hiányosságokat tud kezelni az e-közszolgáltatások hatékonysága terén. Egyik példa erre az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program részeként megvalósított Ügyfélkapu, amely úgynevezett egyablakos online hozzáférést biztosít kormányzati szolgáltatásokhoz, de még nem sikerült kimeríteni a benne rejlő lehetőségeket. Eddig csupán körülbelül 200 ezer állampolgár használja a szolgáltatást, ami mindössze töredékét jelenti annak a 2 millió felhasználónak, akik igénybe veszik a magánszektor bankjai által kínált elektronikus banki szolgáltatásokat.

Az EIU a közép- és kelet-európai régióból további négy országot: a Cseh Köztársaságot, Görögországot, Lettországot és Litvániát sorolja az „irányváltó” kategóriába.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.