Hirdetés
. Hirdetés

Virtualizáció 2012-ben

|

Noha várhatóan a virtualizáció gyakorolja majd az egyik legnagyobb hatást a számítástechnika közeljövőbeli fejlődését illetően, több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy néhány meglepetéssel szembe kell majd néznünk az előttünk álló két év során.

Hirdetés

A 90-es években bemutatkozó virtuális valóságnál még az emberek többségének fogalma sem volt arról, mit is jelent ez a fogalom, napjainkban azonban egyre közismertebbé válik. A számítástechnika szintjén a virtualizáció nem más, mint a szoftver és hardver közötti határ elmosása annak érdekében, hogy virtuális gépeket (VM - virtual machine) hozhassunk létre. Míg az egy évtizeddel ezelőtti megközelítésben egy számítógépen egyetlen operációs rendszer futhatott egymással párhuzamosan, napjaink izmos processzorai és memóriagazdag konfigurációi lehetővé teszik, hogy két vagy több virtuális gép is működhessen paralel, fizikailag egyetlen szerveren.

Intel virtualizációs ábra

Ennek a kialakításnak számos előnye van. Virtualizáció nélkül mindössze egyetlen OS uralja a vasat, míg VM-ek esetén több, távolról komplett szervernek látszó virtuális gép is futhat ugyanazon a konfiguráción. Azaz a rendelkezésre álló erőforrások jobban kiaknázhatók, hiszen így minimalizálható a processzorok üresjáratának és az alacsony memóriahasználatnak a mértéke. Ehhez természetesen szükség van megfelelő menedzsmentre, amely képes akár dinamikusan is elosztani az erőforrásokat, tehát annak a VM-nek több CPU-magot, nagyobb tárterületet kiosztani, ami éppen igényli ezt, miközben a kevésbé aktív virtuális gépek beérhetik kevesebb erőforrással.

Habár a virtualizáció értelemszerűen felpörgeti a ROI-t, illetve csökkenti a TCO-t, azért rendelkezik hátrányokkal is. Tekintve, hogy a vas szinte mindig csúcsra van járatva, megnő a fogyasztása, ezzel együtt pedig a hőtermelés is, ami a szerverközpontokban problémát okozhat. Emellett egy leállás immár nem csak egy szervert, hanem egyszerre több virtuális gépet is magával ránthat, tehát gondoskodni kell a hibatűrő környezet kialakításáról.

Mégis, az előttünk álló egy-két év egyik „húzóágazata" lesz az informatikában a virtualizáció, különösen az adatközponti befektetéseket illetően, állítja egy nemrég megjelent Network World tanulmány. Ez - a megkérdezett 376 IT-szakember révén - rávilágított, mit tartanak (az Egyesült Államokban) egészséges opex/capex adatközponti költésnek: 53/47 százalékos arányt adtak meg az érintettek. Ez azt jelzi, hogy a vállalatok sikeresen adaptálták a kevesebb felügyeletet igénylő technológiákat, így több pénzük áll rendelkezésre az innovációba való beruházásra. Korábban jellemzően 80/20 opex/capex arányt határoztak meg ebben az üzletágban.

Nem meglepő módon a céges költéseket a következő két évben elsősorban a szervervirtualizációra fogják uralni (a válaszadók közel fele számolt be ilyen tervekről), melyet a tárolóeszközök (storage) virtualizációja követ 40 százalékos visszajelzési aránnyal illetve a desktopvirtualizációs elképzelések 35 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a cloud computing kevésbé lesz meghatározó (legalábbis a Network World tanulmánya szerint): a felmérésben részt vevők 31 százaléka vélekedett úgy, hogy a magánfelhő technológiája jelentős hatással lesz az adatközponti költésekre a következő két év során, melyet a hibrid cloud követett 25 százalékkal, a sort pedig a nyilvános felhők zárták 19 százalékkal.

A virtualizációra való migrálással kapcsolatos tervek bemutatása viszont árnyalta a képet. 26 százaléka a megkérdezetteknek nem volt biztos abban, hogy tényleg valós igényről van-e szó, 12 százalékuk pedig meg volt győződve arról, hogy nincsen szüksége ilyen irányú átállásra. A válaszadók közel kétharmada azonban látja a virtualizáció előnyeit: 20 százalékuk szerint valós az igény és azt még idén ki is fogják elégíteni, 23 százalék árulta el, hogy a jövő év során kerítenek sort rá, míg 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy két vagy több év múlva kerítenek sort a virtualizáció bevezetésére.

Igen heterogén képet mutat az alkalmazott (hálózati) eszközök számának változása is. Noha a tanulmányban szereplő szakemberek 60 százaléka azon a véleményen volt, hogy a rendelkezésre álló erőforrások kihasználtsága nőtt, ez többnyire nem járt együtt az eszközkészlet stagnálásával sem csökkenésével. 40 százalékuk árulta el, hogy növekedett az adatközponti hálózati eszközök mennyisége, és csupán 28 százalékuk számolt be visszaesésről (18 százalék szerint nem történt lényeges változás a virtualizációra való áttéréskor). Átlagosan nézve valamivel nőtt a heterogenitás: a megkérdezettek 29 százaléka nyilatkozott a hálózatban alkalmazott eszközöket gyártók (Juniper, Cisco, Brocade, HP stb.) számának növekedéséről, 23 százalékuk számára viszont homogénebbé vált a rendszer, azaz csökkent az eszközök „vendorszáma". Mindössze 39 százalékuk mondta azt, hogy nem tapasztalt változást.

Még meglepőbb, hogy az elvárttal ellentétben inkább nőtt a kezelt alkalmazások száma: a megkérdezettek 52 százaléka számolt be növekedésről, 10 százalék csökkenésről és 31 százalék stagnálásról. Azaz nem árt az alapos tervezés a migráció előtt, hiszen, amint azt a fenti adatok is mutatják, nem minden vállalat számára járt egyértelmű előnyökkel a váltás, ami az alkalmazott eszközök számát, azok heterogenitását és az alkalmazások mennyiségét illeti.

Desktop virtualizáció
Voltaképp ebben a helyzetben ugyanúgy eltűnik a számítógép fizikai, kézzelfogható valója, mint a szervervirtualizáció esetén; olyan virtuális gépek kerülnek az adatközpontba, melyek központosított vezérlés mellett a megszokott PC desktop élményt kínálják az alkalmazottaknak. Így számukra elegendő csupán egy - kevesebbet fogyasztó, olcsóbb - vékonykliens, egy komplett asztali számítógép helyett. Az adatok és a beállítások egyaránt függetlenné válnak a helyi környezettől; egy vékonykliens kiesése esetén csupán át kell ülni egy másikhoz, és máris folytatható a munka a megszokott - virtuális - környezetben.

Megfelelően kialakított céges szabályzat esetén ez lehetővé teszi az iroda helyétől független munkavégzést, ugyanazon a szinten, mintha a cég által bérelt helyiségekben ülne a munkavállaló. Ezzel nem csak irodai helyet takarít meg a vállalat, de energiát is; többek között a világítás és a gépek üzemeltetéséhez szükséges elektromosságot. Még ha helyileg is kell biztosítani a munkavégzést, egy vékonykliens jellemzően 10-20 wattot igényel csupán, szemben egy desktop PC 100-150 wattos fogyasztásával. Hozzászámolva a szerverközponti fogyasztást, összesítve még mindig 50-80 százalékos energiacsökkenés érhető el általa.

Ugyanakkor a vékonykliensek telepítése (és ezzel a régi PC-park leselejtezése) költséggel jár. Ennek ellenére számos vállalat vágott már bele a desktop virtualizációba, például a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari cége, a Häagen-Dazs-t és a Cheerios-t is birtokló General Mills. A cég durván 18 ezer desktop gépének 7 százaléka „esett áldozatul" a virtualizációnak; a többnyire tengerentúlra került vékonyklienseket a vállalat Minneapolis-i központjából felügyelik. A korábban megszokott kékhalál teljesen eltűnt a rendszerből, árulta el Chad Erickson, a General Mills vezető virtualizációs mérnöke, köszönhetően a gondosan megtervezett sávszélesség- és memóriaoptimalizálásnak. Azonban vannak olyan területek - ilyen például a vírusellenőrzés -, ahol még nem megy zökkenőmentesen virtualizált desktopok használata, de az eddigi eredményeket látva a cég elkötelezett maradt a folyamat folytatása mellett.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.