Hirdetés
. Hirdetés

A digitális fejlettséget mérő uniós index szerint Magyarország a sereghajtók között van

|

Különösen a lakosság és a vállalkozások digitális felkészültsége terén gyenge a magyar eredmény.

Hirdetés

Az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően Magyarország egy helyet előre lépett ugyan az uniós országok digitális teljesítményét mérő DESI Index rangsorában, de a 22. hely továbbra is nagyon súlyos elmaradást jelent az uniós átlagoktól szinte valamennyi dimenzióban. Továbbra is viszonylag jól teljesítünk a digitális (vezetékes és mobil) infrastruktúrában, ugyanakkor mind az állampolgárok digitális készségei, mind a vállalkozások digitális felkészültsége terén hatalmas a lemaradás.

Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index, rövid nevén DESI friss, 2022-es mutatói alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll digitális fejlettségben, egy helyet előre lépve a ranglistán, megelőzve Szlovákiát. Az uniós átlaghoz képest ugyanakkor továbbra is nagy elmaradás mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, valamint például az adatgazdálkodás és felhőszolgáltatások igénybevétele terén.

Amiben Magyarország jobban teljesít

Az uniós mutatók alapján Magyarország jól teljesít a vezetékes szélessávú internet-hozzáférés terén (83% az uniós 78%-hoz képest), és jóval magasabb (21,8%) a legalább 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya az uniós átlagnál (7,6%). A digitális közszolgáltatások igénybevételében jelentős előrelépés történt a pandémia idején: a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és 16 százalékponttal jobb az EU-s átlagnál. Ugyanakkor a digitális közszolgáltatások kínálati oldalán az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások köre és minősége továbbra is elmarad az uniós átlagtól, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében.

Hirdetés

Óriási lemaradásban a magyar vállalkozások

Továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában: a digitális technológiák integrációja dimenzióban Magyarország - Románia és Bulgária társaságában - a sereghajtók között, a 25. helyen szerepel. A magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: a DESI 2022-es számai szerint csupán 34 százalék a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya (tehát az olyan kkv-k, amelyek tevékenységükhöz használnak elektronikus megoldásokat, például számlázást), ami jelentősen elmarad az uniós 55 százaléktól. A digitális évtized végére legalább 90 százalékos arány elérését tűzte ki az unió.

Elmaradnak a DESI-eredmények alapján a hazai vállalkozások az elektronikus információmegosztás (például saját online jelenléttel rendelkeznek) használatában a 38 százalékos EU-s átlagtól, mivel csupán 21 százalékuk él ezzel. Egyelőre elég komoly a lemaradás itthon a vállalkozások közösségimédia-használatában (13%, EU 29%), az e-számlázás használatában (13%, EU 32%), illetve az olyan fejlett digitális technológiák alkalmazásában, mint a big data (7%, EU 14%), vagy a felhőszolgáltatások (21%, EU 34%), vagy a mesterséges intelligencia (3%, EU 8%).

"Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét a digitális korban is fent tudjuk tartani, tovább tudjuk növelni, a gazdaság gerincét képező hazai kkv-k technológiai fejlesztésére az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezt a DESI adatai is visszaigazolják. Az IVSZ >>Összefogás a digitális Magyarországért<< kiáltványában több javaslatot is megfogalmaztunk ennek kapcsán. Véleményünk szerint többek között célzott programokra van szükség, amelyek segítik a digitális felzárkóztatást, ösztönöznünk kell a kis- és középvállalatok e-kereskedelmi tevékenységét, illetve támogatni kell ezeket abban is, hogy munkavállalóikat digitális képzésekben tudják részesíteni" - mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Vannak a vállalati digitalizációnak olyan területei is, amelyen a hazai vállalkozások a DESI eredmények szerint jól teljesítenek: például a pandémia első éve alatt 5 százalékponttal nőtt az online értékesítő kkv-k száma, így ezek aránya (18%) már megegyezik az uniós átlaggal, bár a határon átnyúló értékesítésben még elmaradnak a hazai szereplők (7 százalékuk értékesít az országon kívülre az uniós 9 százalékhoz képest). Az e-kereskedelemből származó forgalomban is csak 1 százalékkal vagyunk lemaradva az EU-s 12 százaléktól.

Javítani kell a digitális készségeket és növelni az informatikusok számát

A DESI indexnek a lakosság digitális kompetenciáit, illetve a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását tükröző humán tőke dimenziójában Magyarország egy helyet rontva a 23. helyen áll. A 16 és 74 év közötti magyar lakosság 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól, ahogy az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is.

Magyarországon a DESI adatfelvételének évében a diplomások 3,1 százaléka folytatott IKT-vel kapcsolatos tanulmányokat (az uniós átlag 3,9%), és az IKT-szakemberek aránya továbbra is elég alacsony (3,9 százalék, míg az uniós átlag 4,5 százalék), ahogy a női informatikusoké is (14 százalék az arányuk az uniós 19 százalékhoz képest)

Az IVSZ az elmúlt években számos javaslatot tett le a szakpolitikai döntéshozók asztalára a digitális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges alapszintű kompetenciák fejlesztése, illetve a digitális - és különösen az informatikai - munkaerőhiány mérséklése érdekében. A szövetség közreműködésével készült korábbi felmérés szerint az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány két éven belül akár a 26 ezer főt is elérheti, de a felsőoktatási felvételi statisztikák, az adózási változások és a legújabb, a digitális nomaditással és távmunkával kapcsolatos attitűdökre vonatkozó - közeljövőben nyilvánosságra kerülő - kutatások ennél is riasztóbb képet festenek.

Az IVSZ a közelmúltban tette közzé az Összefogás a digitális Magyarországért című kiáltványt, amely a digitális munkaerőhiány enyhítésére, az ágazati digitalizáció felgyorsítására, a kkv-k, az adatgazdaság, az innováció és a startup ökoszisztéma fejlesztésére is tartalmaz javaslatokat.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.