Hirdetés
. Hirdetés

Idegkutatók oldották meg az önvezető járművek nagy problémáját

|

Egy kutatócsoport most először mutatta ki, hogy mikor érezzük a döntéseket helyesnek. Eredményeiket az intelligens szemüvegekben és az önvezető járművekben is lehet majd alkalmazni.

Hirdetés

A zürichi műegyetem professzora, Rafael Polanía vezette kutatócsoport először mutatta ki, hogy a döntéseket akkor érezzük helyesnek, ha a lehető legkörültekintőbben összehasonlítottuk a lehetőségeket - és ha tudatában vagyunk annak, hogy ezt megtettük. Ehhez szükség van az önvizsgálat képességére.

Ha jó áron veszünk egy használt autót, az jó érzés. De ha egy finomnak tűnő fánkot választunk a szupermarketben, kétségek gyötörnek bennünket. Elvégre elhatároztuk, hogy idén egészségesebben fogunk táplálkozni - nem lenne tehát jobb, ha almát vennénk? Mindannyian átéltük már ezt az érzést egyszer vagy máskor: egyes döntéseket intuitív módon helyesnek érzünk, míg mások kétségeket hagynak bennünk, és akár arra is késztethetnek, hogy felülvizsgáljuk eredeti választásunkat. De honnan jön ez az érzés?

Hirdetés

A Zürichi Műszaki Egyetem kutatócsoportja Rafael Polanía professzor vezetésével most először vizsgálta szisztematikusan ezt a kérdést. A szerzők kísérleti adatok alapján olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, amely képes megjósolni, hogy az egyén hogyan fog választani a különböző lehetőségek között, és miért érezhet később magabiztosságot vagy kételyeket a meghozott döntésével kapcsolatban.

"Modellünk segítségével sikeresen kimutattuk, hogy a döntéseket akkor érezzük a legnagyobb valószínűséggel helyesnek, ha jelentős figyelmi erőfeszítést fektettünk a különböző lehetőségek mérlegelésébe, mi több, tudatában vagyunk annak, hogy ezt megtettük" - mondta Polanía, aki a döntésekkel kapcsolatos idegi kutatásokat vezeti.

Következésképpen a rossz döntések megkérdőjelezésének és felülvizsgálatának képessége attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek saját magunk megítélni, hogy alaposan mérlegeltük-e a lehetőségeket, vagy hagytuk-e magunkat elterelni a döntéshozatali folyamat során. Ez az önismeret, amelyet a szakértők jellemzően önvizsgálatnak neveznek, az önkontroll elengedhetetlen előfeltétele.

A választás szubjektív értékelésének vizsgálata a laboratóriumban

A saját döntéseinkbe vetett bizalmunk olyan szubjektív értékbecsléseken alapul, amelyeket a mindennapi életünk részeként jellemzően automatikusan és megkérdőjelezhetetlenül végzünk. Annak érdekében, hogy szisztematikusan elemezni lehessen, hogyan működik ez a folyamat, Polanía és csapata azt vizsgálta, hogyan értékelik és választják ki a kísérleti alanyok a mindennapi élelmiszereket.

A vizsgálat 35 résztvevőjét kezdetben arra kérték, hogy két svájci szupermarketlánc 64 termékét értékeljék. Minden egyes termék képét képernyőn mutatták be nekik, és megkérdezték, hogy a kísérlet végén mennyire szeretnék megenni az adott terméket. A kísérlet második részében a kísérleti alanyoknak egy olyan képsorozatot mutattak, amely egyszerre két terméket ábrázolt. Minden esetben arra kérték őket, hogy válasszanak a két lehetőség közül - fánk vagy alma, pizza vagy körte -, majd értékeljék, hogy mennyire bíznak a döntésükben.

Hogy a kísérlet a lehető legrealisztikusabb legyen, a résztvevőknek a kísérlet után meg kellett enniük a termékeket. A kutatók mind az értékelési, mind a döntéshozatali fázisban szemszkennert használtak, hogy megállapítsák, hogy a résztvevők hosszabb ideig nézték-e a két termék egyikét, milyen gyakran változott a tekintetük balról jobbra, és milyen gyorsan hozták meg a döntésüket.

A nagyobb figyelmi erőfeszítés nagyobb magabiztossághoz vezet

Ezen adatok és egy másik kutatócsoport hasonló adathalmazának felhasználásával Polanía doktoranduszával, Jeroen Brusszal együtt olyan számítógépes modellt dolgozott ki, amely képes megjósolni, hogy az emberek milyen körülmények között lesznek magabiztosak - vagy éppen nem lesznek magabiztosak - a döntéseikben. "Felfedeztük, hogy az embereknek különösen nagy valószínűséggel lesz rossz érzésük egy döntéssel kapcsolatban, ha önmagukba nézve nem fordítottak elég figyelmet a különböző lehetőségek összehasonlítására" - mondta Polanía.

A modell a résztvevők szemmozgásainak mintázatát használta fel annak meghatározására, hogy valójában mennyi erőfeszítést fordítottak a különböző termékek értékelésére és összehasonlítására. Aki időt szánt rá, és mindig mindkét lehetőséget szem előtt tartotta, azt úgy tekintették, hogy nagy figyelmet fordított a kérdésre, míg azok, akik hajlamosak voltak csak az egyik lehetőségre fixálódni, és elhanyagolták a másikat, úgy tekintették, hogy kevésbé voltak figyelmesek.

Ezeket az eredményeket legjobban egy mindennapi életből vett példával szemléltethetjük: ha meggondolatlanul fánkot teszünk a kosarunkba, még akkor is, ha kifejeztük szándékunkat, hogy egészségesebben étkezünk, és utólag rájövünk, hogy nem is gondoltunk az egészségesebb alternatívákra, akkor kevés bizalmat kellene éreznünk a döntésünk iránt, és felül kellene vizsgálnunk azt. Ha viszont tudatában vagyunk annak, hogy egy sor egészségesebb terméket gondosan megfontoltunk, de aztán mégis ellenük döntöttünk, mert egyszerűen csak jobban akartuk a fánkot, mint az almát vagy a körtét, akkor bizalommal kell lennünk a döntésünk iránt.

Önvizsgálat a rossz döntések felülvizsgálatára

A tanulmány szerzői szerint a rossz döntések megkérdőjelezésének képessége és a jó döntésekbe vetett bizalom nagymértékben függ attól, hogy az egyén mennyire van tudatában szubjektív értékítéletének és összehasonlításainak a döntés meghozatala után. Ezt az idegtudósok önvizsgálatnak nevezik.

"Miután meghoztunk egy döntést, csak akkor érezhetünk kételyeket annak értékét illetően, és csak akkor revideálhatjuk azt, ha valóban tudatában vagyunk annak, hogy nem fordítottunk elég figyelmet a lehetőségek összehasonlítására" - mondta Polanía. Ez az önvizsgálatra való képesség az önkontrollra való képességünknek is döntő része. Polanía szerint e nélkül sokkal valószínűbb lenne, hogy megkérdőjelezés nélkül követnénk például az egészségtelen ételek iránti preferenciáinkat. A jó hír az, hogy ezt a képességet tudatossági gyakorlatokkal és meditációval gyakorolhatjuk.

Alkalmazások az intelligens szemüvegekben és az önvezető járművekben

Polanía szerint ezt a modellt végül be lehetne építeni a szemmozgást nyomon követő okosszemüvegekbe. "A szemüveg a modell segítségével meghatározhatná, hogy mennyire vagyunk figyelmesek, és tudatni tudná velünk, ha meg kellene kérdőjeleznünk egy döntést" - mondta.

Polanía úgy véli, hogy a modell az önvezető autókban is hasznos lehet. Az autonóm járművekben használt algoritmusok folyamatosan döntéseket hoznak a jármű szenzoraiból származó folyamatos adatfolyam alapján. "A mi modellünk segíthet a járműnek értékelni a döntéseit, és szükség esetén felülvizsgálni azokat" - mondta Polanía.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.