Hirdetés

Létezik közös nyelv orvos és mérnök között

|

A biomedical engineering az orvosi és mérnöki területek közös keresztmetszetének fejlesztéséről, alkalmazásáról szól. Ehhez egyre több, mindkét tudományágban eligazodó, tehát egészségügyi és műszaki tudással is rendelkező szakemberre van szükség.

Hirdetés

Éppen a Covid-19 járvány miatti veszélyhelyzet idején fejeződött be a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a Tématerületi Kiválósági Program egyéves szakasza, amelynek keretében a hétköznapi életminőséget javító és a betegek gyógyulási esélyeit növelő fejlesztéseken műszaki és egészségügyi szakemberek közösen dolgoztak. Többek között mesterséges intelligenciával tanítható, betegre szabható, 3D-nyomtatott művégtagot készítettek, orvosi szoftvereket fejlesztettek, mesterséges szövetek előállításával (bioprinting) foglalkoztak. Ez utóbbiakkal betegségeket lehet modellezni, a gyógyszerkutatáshoz kapcsolódó toxikológiai vizsgálatokat lehet végezni, vagy akár csont- és porcpótlásokat lehet készíteni. Medvegy Gabriella egyetemi tanár, a PTE Műszaki és Informatikai Kar dékánja a kutatás-fejlesztés jövőjéről, a mesterképzésről nyilatkozott lapunknak.

Medvegy Gabriella: A 2019-ben indított, egyéves futamidejű Tématerületi Kiválósági Programban a PTE kifejezetten a biomedical engineering területén kínálkozó tudományos, kutatási, fejlesztési és innovációs lehetőségek feltérképezésére kapott kormányzati támogatást. A munkában elsősorban a Műszaki és Informatikai Kar (MIK), valamint az Általános Orvostudományi Kar kutatói vettek részt, de bekapcsolódtak a projektekbe a Gyógyszerésztudományi Kar, az Egészségtudományi Kar és a klinikum képviselői is. A programban tizenöt kutatócsoport dolgozott. A teljesítményértékelés jelenleg folyik, szigorú kritériumok alapján.

Computerworld: Melyek voltak a fő elvárások?

Hirdetés

MG: A fő kritérium az volt, hogy ne csak elméleti, tudományos munkát végezzünk, hanem piacosítható eredmények is szülessenek. A programban tehát alkalmazott kutatásokat is folytattunk. Több együttműködési megállapodást kötöttünk, közösen dolgoztunk ipari szereplőkkel. Szeretnénk olyan fejlesztésekkel foglalkozni, amelyek később az iparban is megállják a helyüket, és a napi gyógyítás, az egészségmegőrzés, az egészségvédelem szolgálatába állíthatók.

CW: A Tématerületi Kiválósági Program e szakaszának lezárulása után hogyan folytatódhatnak az egészségügyi informatikával kapcsolatos kutatások, fejlesztések?

MG: A tudományos ambícióinkat biztosan nem adjuk fel. A Tématerületi Kiválósági Programon belül a következő két évre ismét van lehetőségünk pályázni. Július elején már be is adtuk a pályázatunkat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kutatócsoportok között komoly hálózatosodás folyik. Célunk, hogy a kutatócsoportok ne lehatároltan, egyirányú fókusszal működjenek, hanem ismerjék meg a többiek szempontjait is, illetve még több mérnök és orvos dolgozzon együtt. Már most látjuk, hogy a Tématerületi Kiválósági Programon kívül is találunk olyan projekteket, amelyek keretében folytathatjuk a megkezdett munkát.

Hirdetés

CW: Részt vettek a kutatásokban hallgatók is?

MG: Természetesen igen. Amellett, hogy egy kutatóegyetemen alapvető szempont a tudományosság és a projektek magas szakmai színvonalának megőrzése, fontosnak tartjuk, hogy a napi tudományos munka eredményei az oktatásban is lecsapódjanak. Aktuális kutatási eredményeinket könnyen tudjuk integrálni az oktatásba, hiszen oktatóink nagy része kutatási munkát is végez. Ugyanakkor maga a projekt a tehetséggondozásnak is teret adott. A tudományos diákköri munkában részt vevő hallgatók vagy a doktorandusz kollégák markánsan jelen vannak a kutatási projektekben.

CW: Folyik a PTE-n olyan képzés, amelyben kifejezetten egészségügyi mérnöki ismereteket szerezhetnek a hallgatók?

Hirdetés

MG: Egyelőre nem, de felismerve a piaci igényeket, a közelmúltban egészségügyi mérnök mesterszak akkreditációjára irányuló kérelmet nyújtottunk be a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz. Reményeink szerint támogatást nyer kezdeményezésünk, és 2021-ben, a Műegyetem után másodikként, elindíthatjuk Magyarországon a biomedical engineering mesterképzést. A kezdetben angol nyelvű képzés gazdája a Műszaki és Informatikai Kar lesz, de értelemszerűen részt vállal az oktatásban az Általános Orvostudományi Kar is.

CW: Miért angol nyelven indítanák az egészségügyimérnök-képzést?

MG: Egyetemünkön komoly hagyománya van a nemzetközi képzéseknek. Jelenleg mintegy ötezer külföldi hallgatónk van, ebből a MIK-en ötszázan tanulnak. Arra számítunk, hogy a biomedical engineering nagy nemzetközi érdeklődésre tart majd számot. Tapasztalataink szerint egyébként a magyar MSc hallgatóknak sem jelent problémát, ha angol nyelven tartják számukra az órákat.

CW: Mekkora érdeklődésre számítanak?

Hirdetés

MG: A mesterszakok sehol sem tömegképzések, így a mi egészségügyi mérnök mesterszakunkra sem várunk tömegeket. Számítunk az orvosi műszerek és szoftverek, az egészségügyi adatok feldolgozása iránt érdeklődő műszakiakra, de tapasztalataink szerint az orvosok is egyre jobban nyitnak a korszerű eszközök, a munkájukat segítő informatikai megoldások, a robotika iránt. Várjuk saját hallgatóinkat, de nyitva állunk mások előtt is, belföldről és külföldről egyaránt.

Ügyfélszolgálati változás!
--
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.