Hirdetés
. Hirdetés

Oroszország 3000 éves szkíta harcosokat kelt életre klónozással

|

A mesterséges intelligencia mellett a jó géneket is fontosnak tartja korunk egyik legnagyobb hadvezére.

Hirdetés

Az orosz katonaságot hamarosan olyan mesterséges intelligenciával (AI) felturbózott háborús robotokkal vértezik fel, amelyek képesek önállóan cselekedni a harctéren - jelentette be nemrég korunk egyik nagy hadvezére, Oroszország védelmi minisztere.

Ám Szergej Sojgu ennél jóval tovább ment, ráadásul a "másik" irányba, miután felvetette, hogy klónoztatni szeretné az ősi harcosok jelentős csoportját. A feladat megoldása természetesen nem lesz egyszerű, miután még a nem emberi klónok esélye is alacsony, ráadásul a jogszerűsége is homályos.

Mindazonáltal, ha valaki olyan pozíciót tölt be, mint Oroszország védelmi minisztere, akkor feltehetően minden alapja megvan arra, hogy a nem megszokott keretek között gondolkodva jusson ilyen ötletre annak érdekében, hogy megvédje országát a fenyegetésektől. A legújabb stratégiai tervével - egy egész hadseregnyi ősi harcos klónozásával - azonban Sojgu minden bizonnyal túllépett egy határt.

Az Orosz Földrajzi Társaság nyár eleji ülésén javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, hogy 3000 éves szkíta harcosok DNS-ét felhasználva, keltsék őket életre.

Mint ismeretes, a szkíta nép, amely eredetileg a mai Iránból származott, nomád népcsoport volt, a Kr. e. 9. és 2. század között bejárták Eurázsiát, és hatalmas birodalmat építettek, amely több évszázadon át fennmaradt, mielőtt végül kiszorították őket. Fontos fordulópont volt, hogy két évtizeddel ezelőtt a régészek a szibériai Tuva régióban egy kurgánban, azaz sírhalomban, feltárták a katonák jól konzerválódott maradványait.

Hirdetés

Tuva dél-szibériai fekvése miatt nagy része állandó fagypont alatt van, a fagyott föld pedig jobban megőrzi a biológiai anyagokat, mint másfajta talaj. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter mindenkinél jobban tudja ezt, mivel ő is tuvai és mindenképpen valamiféle emberi klónozásban gondolkodik. De lehetséges ez egyáltalán?

Elméletileg, eddig még senki sem klónozott embert. A tudósok azonban sikeresen végrehajtották már egyes sejtfajták terápiás célú klónozását és más specifikus génszerkesztési megoldásokat is végeztek, és természetesen vannak nagy visszhangot kiváltó esetek meglehetősen bonyolult felépítésű állatok klónozására is. Az év elején például a tudósok először klónoztak egy veszélyeztetett amerikai állatfajt, egy fekete lábú görényt, amelynek donora már több mint 30 éve halott.

Akkor az ember miért nem szerepel még mindig a kínálatban? A klónozás legelterjedtebb formájával, az úgynevezett nukleáris transzferrel (maganyag-átvitellel) kapcsolatos technikai probléma miatt. Ennél az eljárásnál egy szomatikus sejt (például egy bőr- vagy szervsejt, amelynek meghatározott rendeltetése van a szervezetben) sejtmagját óvatosan kiemelik, és ezt a sejtmagot egy petesejtbe áthelyezik, amelynek a sejtmagját előtte már gondosan eltávolították. Ez olyan, mint egy üres sablon, amely arra vár, hogy egy új sejtmagot helyezzenek bele.

"Technikai szempontból az ember és más főemlősök klónozása nehezebb, mint más emlősöké" - írja honlapján a National Institutes of Health (NIH) amerikai Humán Genomkutató Intézet. Ennek egyik oka, hogy a főemlősök petesejtjeiben a sejtosztódáshoz nélkülözhetetlen fehérjék, az úgynevezett orsófehérjék nagyon közel helyezkednek el a kromoszómákhoz. Következésképpen a petesejt magjának eltávolításakor két olyan osztódási orsófehérje is távozik, amelyek a teljes kifejlődéshez szükségesek. Még ha ezt a problémát viszonylag könnyen meg is lehetne kerülni, az emberek klónozása a világ nagy részén rendkívül tabunak számít, sőt kifejezetten illegális is.

Bár az Egyesült Államokban nem tiltották be az embriók génszerkesztését, de a NIH nem finanszírozza a gyakorlatra vonatkozó kutatásokat, és az olyan helyeken, mint például az in vitro klinikák, semmilyen körülmények között nem végezhetnek az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága által nem engedélyezett manipulációt az embriókon.

De tegyük fel, hogy Oroszország figyelmen kívül hagy minden törvényességet és jóérzést, Sojgu nagy tervei érdekében. Ebben az esetben a tudósoknak ki kellene fejleszteniük egy olyan módszert, amellyel az emberi sejtmagot ki lehet emelni anélkül, hogy a sejt javíthatatlanul károsodna.

A tudósok klónoztak bizonyos majmokat, így a főemlősök - legalábbis elméletileg - még mindig terítéken vannak, de a sikerességi arány még a nem főemlős klónok esetében is nagyon alacsony - Dolly, a birka kutatócsoportjának 277 próbálkozásra volt szüksége, hogy életképes embriót kapjon.

És mi van, ha mindez tökéletesen sikerül? Nos, a szkíták erős harcosok és tehetséges lovasok voltak, de a tudósoknak - vagy a Kremlnek - gondosan ellenőriznie kellene egy elhunyt felnőtt harcos klónozott bébi változatát betegségek és egyéb prózai gyermekkori problémák szempontjából. Ki fogja felnevelni ezeket a gyerekeket? Ki lesz jogilag felelős a jólétükért?

Sojgu elképzelhet egy jövőbeli, rendkívül jó képességű harcosokból álló fajt, de ... ez még legalább 20 év, és a "természet kontra neveltetés" érmét is illene feldobni. Jó gének ide vagy oda, de elvégre a szkíta harcosoknak nem volt vízvezetékük, nemhogy okostelefonjuk. Ez egy teljesen új világ. Vagy Oroszország már egy posztapokaliptiukus hadseregen dolgozik.

 

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.