Hirdetés
. Hirdetés

Pontosan hogyan definiálható a mesterséges intelligencia? Esetleg az emberiség gyilkosa?

|

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban kétféle gondolatmenet létezik: egyrészt az adatvezérelt megközelítés, amely a neurális hálózatokon és a mélytanuláson alapul. Másrészt a mesterséges intelligenciának (MI) az emberi gondolkodással és kognitív képességekkel való kapcsolata.

Hirdetés

Az eredeti (1955/1957) Dartmouth Summer Research Project on Artificial Intelligence célja az volt, hogy "a gépeket nyelvhasználóvá tegyék, absztrakciókat és fogalmakat alakítsanak ki, olyan problémákat oldjanak meg, amelyek ma az emberek számára vannak fenntartva, és fejlesszék önmagukat".

Ez a meghatározás/leírás a mesterséges intelligencia emberi/kognitív aspektusai felé hajlik, és kezdetben szimbólumok manipulálásán alapuló módszerekkel valósították meg, amelyeket néha "régi vágású jó mesterséges intelligenciának (GOFAI)" neveznek.

Ezzel szemben az idegtudományok által inspirált megközelítések, mint például a konnekcionizmus és a neurális hálózatok a tanulásra és a reprezentációkra összpontosítottak, ami a ma kiemelkedő adatvezérelt mélytanulási módszerekhez vezetett. Ma már sokan a mesterséges intelligenciát a mélytanulás szinonimájának tekintik.

Hirdetés

A mélytanulásnak azonban jelenlegi állapotában vannak korlátai: hajlamos az adatéhségre, a számításigényességre, az érzékszerveken alapul, hajlamos a váratlan hibákra, amint azt az ellenpéldák mutatják, és a megismerés és a viselkedés nagy részére hatástalan.

A GOFAI megközelítést végül a neurális hálózatok előzték meg. Ma azonban egyre több vitát látunk a hibrid módszerekről, például a mesterséges intelligencia használatáról a bridzseléshez (egy olyan játék, amely érvelést és tervezést igényel, ami a hagyományos neurális hálózatokkal nem könnyen lehetséges).

Így a mesterséges intelligencia jelentése továbbra is változóban marad, ami megnehezíti a pontos meghatározást.

A legjobb definíciót a Nature folyóirat egyik cikke hozta: "A mesterséges intelligenciát úgy definiálhatjuk, mint a gépek által demonstrált intelligenciát. De hogy mi számít intelligenciának, és hogyan valósul meg az intelligencia a különböző típusú gépekben, robotokban és szoftverekben, az tudományáganként és időben is változik." - idézi a DatascienceCentral.

Árnyalja ezt a képet, hogy akármi legyen is az MI a Google és az Oxfordi Egyetem tudósai által nemrégiben készített kutatási tanulmány szerint a mesterséges intelligencia kiirthatja az emberiséget. Az AI Magazine című folyóiratban megjelent tanulmányban a csapat - amelynek tagjai Marcus Hutter, a DeepMind vezető kutatója, valamint Michael Cohen és Michael Osborne oxfordi kutatók - arra a régóta húzódó kérdésre, hogy egy szuperintelligens mesterséges intelligencia elszabadulhat-e és kiirthatja-e az embereket, azt a választ adta, hogy "valószínűleg".

"Az általunk azonosított feltételek mellett a következtetésünk sokkal erősebb, mint bármely korábbi publikációé. Egy egzisztenciális katasztrófa nem csak lehetséges, hanem valószínű" - tweetelte Cohen a hónap elején.

A kutatók tanulmányukban azzal érvelnek, hogy az emberiséget a végzete fenyegeti egy olyan szuperfejlett "félresiklott ágens" formájában, amely úgy érzékeli, hogy az emberiség a jutalom útjában áll. "Egy ágens számára az egyik jó módszer arra, hogy hosszú távon megőrizze a jutalma feletti ellenőrzést, ha kiiktatja a potenciális fenyegetéseket, és minden rendelkezésre álló energiát felhasznál a számítógépe biztosítására" - olvasható a tanulmányban. Az emberiségnek lassan kellene haladnia a mesterséges intelligencia technológiák terén. "Ezt a játékot elveszíteni végzetes lenne" - írták a kutatók.

Tragikus módon, állítják a szakemberek, nem sok mindent tehetünk ellene. "Egy végtelen erőforrásokkal ellátott világban rendkívül bizonytalan lennék, hogy mi történne. Egy véges erőforrásokkal jellemezhető világban elkerülhetetlen a verseny ezekért az erőforrásokért" - mondta Cohen a Motherboardnak adott interjúban. Ez pedig rosszat jelenthet az emberiség számára. "És ha egy olyan dologgal versenyzel, amelyik minden lépésnél képes túljárni az eszeden, akkor nem várhatod el, hogy győzz" - tette hozzá.

A tanulmány elképzeli, hogy a földi élet zéróösszegű versengéssé válik az emberiség - az élelmiszertermelés és az áramellátás iránti igényeivel - és a magasan fejlett gépek között, amelyek minden erőforrást hasznosítani akarnak, hogy biztosítsák a jutalmukat, és megvédjék magukat az emberiség egyre bővülő kísérleteivel szemben, hogy megállítsák őket.

Erre a fenyegetésre válaszul az emberiségnek csak óvatosan és lassan kellene fejlesztenie a mesterséges intelligencia technológiáit. Többéves fejlesztés után a mesterséges intelligencia ma már képes a közutakon közlekedő járműveket működtetni, a raboknak életet megváltoztató értékeléseket adni, és díjakat nyert műalkotásokat létrehozni.

A tudományterületet arra a feltételezésre alapozták, hogy az emberi intelligencia "olyan pontosan leírható, hogy egy gépet is el lehet készíteni annak szimulálására". Ez filozófiai vitákat vetett fel az elméről és az emberhez hasonló intelligenciával felruházott mesterséges lények létrehozásának etikai következményeiről. Ezeket a kérdéseket már korábban, az ókortól kezdve a mítoszok, a fikció és a filozófia vizsgálta. Informatikusok és filozófusok azóta felvetették, hogy a mesterséges intelligencia egzisztenciális veszélyt jelenthet az emberiségre nézve, ha racionális képességeit nem irányítják hasznos célok felé - számolt be a GreekReporter.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.