36,5 milliárd forintból épít újfajta kvantumszámítógépet 2022 fizikai Nobel-díjasa

|

Az Alain Aspect és társai által alapított Pasqal tervei erősen eltérnek a csapdába ejtett ionos vagy szupravezető kvantumszámítógépekétől.

Egy párizsi székhelyű kvantumszámítástechnikai startup, a Pasqal bejelentette, hogy 100 millió dolláros, B sorozatú finanszírozási kört hajtott végre. A szingapúri Temasek mellett a Quantonation, a Defense Innovation Fund, a Daphni és az Eni Next, valamint az Európai Innovációs Tanács (EIC) Alap, a Wa'ed Ventures és a Bpifrance dobta össze a pénzt.

A 2019 elején alapított Pasqal azért emelkedik ki a kvantumszámítástechnikai startupok egyre zsúfoltabb mezőnyéből, mert a vállalat a semleges atomok kvantumszámítástechnikájára fogad. Ez egy viszonylag új és potenciálisan szemléletváltó megközelítés a kvantumprocesszorok építésére. A csapdába ejtett ionos (ilyet épít például az IonQ) vagy szupravezető kvantumszámítógépek (ezt az utat követi az IBM) helyett a semleges atomok kvantumprocesszorai lézerrel tartják az atomokat a helyükön, ami lényegében egy optikai csipesz - írja a TechCrunch.

Könnyen elképzelhető, hogy sajátos és hatalmas kihívást jelent egy olyan technológia megépítése, amely képes egyetlen atom - és tényleg csak egy atom - csapdában tartására. Ám ez a probléma mára nagyrészt megoldódott. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy ha egyszerre több száz atomot tudunk egyszerre befogni, akkor egyrészt nagyon sűrű qubitmátrixot hozhatunk létre, másrészt azt holografikus módszerekkel egy adott algoritmushoz szükséges módon átrendezhetjük a 3D térben. És mindez szobahőmérsékleten történik. Emiatt ezek a gépek már-már inkább hasonlítanak a FPGA (programozható logikaikapu-tömbök) eszközökhöz, mint a hagyományosabb kvantumprocesszorokhoz. A Pasqal erről a folyamatról külön tanulmányt is írt. A szellemi hátterük megvan hozzá, hiszen Alain Aspect, aki 2022-ben Nobel-díjat kapott a kvantum összefonódással kapcsolatos munkájáért, a Pasqal egyik társalapítója.

Mint Georges-Olivier Reymond, a Pasqal társalapítója és vezérigazgatója elmondta, a vállalat már bebizonyította, hogy egyszerre több mint 300 atomot képes irányítani.

"Nagyon nehéz csak egy atomot egy lézersugárban tartani, és azt figyelemmel kísérni és irányítani. De ha ezt egyszer elérjük, akkor szinte könnyedén skálázhatjuk, és bármilyen alakú tömböket létrehozhatunk"

- magyarázta. Megjegyezte továbbá, hogy a qubitek koherenciaidejük és fidelitásuk tekintetében hasonlóak az ionalapú qubitekhez, ugyanakkor ez a rugalmasság és az a képesség, hogy ezeket az atomokat nagyon sűrű tömbbe lehet pakolni úgy, hogy a qubitek között csak néhány mikron van, előnyt jelenthet ennek a technológiának.

Reymond megjegyezte, most, hogy néhány ilyen alapvető képesség már rendelkezésre áll, a csapat a kvantumvezérlő rendszer kiépítésén dolgozik, hogy megkezdhesse a kvantumalgoritmusok végrehajtását. És bár vannak startupok, amelyek a kvantumvezérlő hardverek építésére összpontosítanak, egyik sem semleges atomokra optimalizált, ezért a vállalat úgy döntött, hogy saját rendszert épít.

A Pasqal csapata nyilvánvalóan meglehetősen optimista a rendszerét illetően, és Reymond úgy véli, hogy 2024-ben képesek lesznek felmutatni potenciális ügyfeleinek a "kvantum üzleti előnyt". Szerinte ehhez egy 200-300 qubitből álló rendszerre lesz szükség.

Jelenleg a legtöbb kutató úgy véli, hogy nem olyan iparági trend alakul ki, hogy minden algoritmus megoldására egyetlen technológiát alkalmazzanak. Ehelyett a különböző kvantumtechnológiák fogják megtalálni a maguk ideális területét a különböző problémák megoldására. A Pasqaltól a csapat azt várja, különösen jól teljesítsen a gráfközpontú problémák megoldásában.

"Rengeteg olyan számítási kihívás van, amelyet át lehet alakítani egy gráf formájára. Amit az atomokkal megtehetünk, az az, hogy ábrázolhatjuk ennek a gráfnak az alakját, és az algoritmus bonyolultságát ebbe a geometriába ágyazhatjuk. Végül ahelyett, hogy több ezer kvantumkaput használnánk, csak néhányat implementálva lefuttathatjuk az algoritmusunkat, és akkor rugalmasak leszünk a hibákkal szemben"

- fejtette ki Reymond.

A vállalat jelenleg olyan cégekkel dolgozik együtt, mint a Crédit Agricole CIB, a BASF, a BMW, a Siemens, az Airbus, a Johnson & Johnson és a Thales, hogy segítsen nekik megérteni, hol tudja technológiája megoldani üzleti igényeiket.

 

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.