Az emberek már több tízezer (vagy talán százezer) éve fejezik ki gondolataikat nyelvvel. Ez fajunk egyik jellemzője - olyannyira, hogy a tudósok egyszer azt feltételezték, hogy a nyelvi képesség a legfontosabb különbség köztünk és más állatok között. És amióta beszélni tudunk egymás gondolatairól, azóta kíváncsiak vagyunk egymás gondolataira.
"A "min jár az eszed" típusú kérdés szerintem egyidős az emberiséggel" - mondta a Live Science-nek Russell Hurlburt, a Las Vegas-i Nevadai Egyetem kutató pszichológusa, aki azt tanulmányozza, hogyan fogalmazzák meg az emberek a gondolataikat. De hogyan vizsgálják a tudósok a gondolkodás és a nyelv kapcsolatát? És lehetséges-e szavak nélkül gondolkodni?
A válasz meglepő módon igen, állapította meg több évtizedes kutatás. Hurlburt vizsgálatai például kimutatták, hogy egyes embereknek nincs belső monológjuk - vagyis nem beszélnek magukban a fejükben -, számolt be korábban a Live Science. Más kutatások pedig azt mutatják, hogy az emberek nem használják agyuk nyelvi régióit, amikor szavak nélküli logikai feladatokon dolgoznak.
A tudósok azonban évtizedekig azt hitték, hogy a válasz nem - hogy az intelligens gondolkodás összefonódik a mondatalkotási képességünkkel.
"Az egyik kiemelkedő állítás szerint a nyelv alapvetően azért jött létre, hogy bonyolultabb gondolatokat tudjunk gondolni" - mondta a Live Science-nek Evelina Fedorenko, az MIT McGovern Intézetének idegkutatója és kutatója. Ezt az elképzelést a 20. század közepén olyan legendás nyelvészek, mint Noam Chomsky és Jerry Fodor hirdették, de az utóbbi években kezdett kiesni a népszerűségéből - számolt be a Scientific American.
Az új bizonyítékok arra késztették a kutatókat, hogy újragondolják régi feltételezéseiket arról, hogyan gondolkodunk, és milyen szerepet játszik a nyelv ebben a folyamatban.
A "szimbolizálatlan gondolkodás" a kognitív folyamatok egy olyan típusa, amely szavak használata nélkül zajlik. Hurlburt és egy kollégája 2008-ban alkotta meg a kifejezést a Consciousness and Cognition című folyóiratban, miután több évtizedes kutatást végeztek annak igazolására, hogy ez egy valós jelenség - mondta Hurlburt.
A nyelv és a megismerés tanulmányozása közismerten nehéz, részben azért, mert nagyon nehéz leírni. "Az emberek ugyanazokat a szavakat használják nagyon különböző belső élmények leírására" - mondta Hurlburt. Például valaki hasonló szavakat használhat egy rózsaszín elefántok felvonulásáról szóló vizuális gondolat elmesélésére, mint a nem vizuális, rózsaszín elefántokról szóló belső monológjának leírására.
A másik probléma az, hogy a nyelv nélküli gondolatokat eleve nehéz lehet felismerni. "A legtöbb ember nem tudja, hogy szimbolizálatlan gondolkodást folytat" - mondta Hurlburt - "még azok sem, akik gyakran foglalkoznak ezzel".
És mivel az emberek annyira a saját gondolataik csapdájába esnek, és mivel nem tudnak közvetlenül hozzáférni mások elméjéhez, csábító lehet azt feltételezni, hogy a saját fejükben zajló gondolkodási folyamatok univerzálisak.
Egyes laboratóriumok azonban, mint például Fedorenko laboratóriuma, jobb módszereket dolgoznak ki a nyelv és a gondolkodás közötti kapcsolat megfigyelésére és mérésére. Az olyan modern technológiák, mint a funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI) és a mikroszkópia elég jó képet adnak a kutatóknak arról, hogy az emberi agy mely részei felelnek meg különböző funkcióknak; a tudósok például ma már tudják, hogy a kisagy irányítja az egyensúlyt és a testtartást, míg a nyakszirti lebeny a legtöbb vizuális feldolgozást végzi. Ezeken a szélesebb lebenyeken belül pedig az idegtudósoknak sikerült megközelíteniük és feltérképezniük a specifikusabb funkcionális régiókat, amelyek olyan dolgokhoz kapcsolódnak, mint a hosszú távú memória, a térbeli gondolkodás és a beszéd.
Fedorenko kutatásai az ilyen agyi térképeket veszik figyelembe, és egy aktív komponenssel egészítik ki.
"Ha a nyelv kritikus az érvelés szempontjából, akkor a neurális erőforrásokban bizonyos átfedéseknek kell lenniük, amikor az ember érveléssel foglalkozik" - tette fel a hipotézisét. Más szóval, ha a nyelv elengedhetetlen a gondolkodáshoz, akkor a nyelvi feldolgozáshoz kapcsolódó agyi régióknak fel kellene izzaniuk, amikor valaki logikát használ egy probléma megoldására.
Ennek az állításnak a tesztelésére ő és csapata olyan vizsgálatot végzett, amelyben a résztvevőknek egy szó nélküli logikai problémát adtak megoldásra, például egy sudoku-kirakót vagy egy kis algebrát. Ezután a kutatók fMRI-készülékkel szkennelték ezeknek az embereknek az agyát, miközben megoldották a rejtvényt. A kutatók azt találták, hogy a résztvevők agyának a nyelvvel kapcsolatos régiói nem világítottak, miközben megoldották a feladatokat; más szóval, szavak nélkül gondolkodtak.
A Fedorenko, Hurlburt és mások által végzett kutatások azt mutatják, hogy a nyelv nem elengedhetetlen az emberi megismeréshez, ami különösen fontos megállapítás bizonyos neurológiai állapotok, például az afázia megértéséhez. "Elvehetjük a nyelvi rendszert, és az érvelés nagy része még így is jól működik" - mondta Fedorenko. Ez azonban "nem jelenti azt, hogy nyelvvel nem lenne könnyebb" - jegyezte meg.