Hirdetés
. Hirdetés

A struccpolitika hiábavalósága

|

Pár évvel ezelőtt a vállalati mobilitást még idillikus állapotok jellemezték: az íróasztaltól távol is dolgozó alkalmazottakat támogató szervezetek a BlackBerry biztonságos, jól menedzselhető eszközeit használták. Rövid idő leforgása alatt azonban mindez gyökeresen megváltozott, és a vállalatok többsége máig sem heverte ki a sokkot.

Hirdetés

A vállalati IT-környezet konzumerizációjával új mobilplatformok és -eszközök jelentek meg a munkahelyen, amelyek beszerzéséről immár az alkalmazottak döntenek, és a magáncélra vásárolt okostelefonokat, tableteket, nyilvános felhőben elért szolgáltatásokat munkavégzésre is használni akarják.

Hirdetés

Világszinten az internetre csatlakozó klienseszközök 60 százaléka okostelefon vagy tablet. A teljes közép-kelet-európai, közel-keleti és afrikai régióban a harmadik negyedévben eladott telefonok 47,5 százaléka okostelefon volt. Magyarországon ennél is magasabb az arány. A Magyar Telekom telefonértékesítésének 67 százalékát okostelefonok tették ki ugyanebben az időszakban: a távközlési cég ügyfeleinek kétharmada már smartphone-felhasználó.

A tableteladások, mint arról előző lapszámunkban írtunk, tavalyelőtt 100 százalékkal nőttek, és várhatóan 2013 is megduplázódnak.
– Ezek az eszközök a felhasználói szokásokat is megváltoztatják: a nagy közösségi hálók adatforgalmát például ma már zömmel mobileszközök bonyolítják, egyre több alkalmazás kizárólag mobileszközökre készül el – mondta John Gole, az International Data Corporation regionális távközlési programigazgatója Budapesten, az IDC Hungary Vállalati Mobilitás címmel megrendezett konferenciáján. – A felhőszolgáltatások bevételi forrását adó hirdetések az online-ról a mobil csatornára terelődnek, és megjelent a mobil e-kereskedelem is. Amikor az infokommunikációs termékek és szolgáltatások fogyasztásáról van szó, a most felnövő, fiatal nemzedék első körben már nem PC-ben, hanem mobil eszközökben gondolkodik, de kérdés, hogy ez a mobile first szemlélet mennyire jellemző a vállalatokra?

Előtérben a mobil
Az IDC regionális felméréséből (CEE Enterprise Mobility Survey 2013) kiderül, hogy a szervezetek meglepően kis százaléka tart lépést a mobilitás térhódításával. A 241 vállalat válaszai alapján készült tanulmány szerint mára a szervezetek egyharmada alakított ki mobil stratégiát. További 8 százalékuk még nem tart itt, de tervezi a mobilitás vállalati szintű támogatását, 58 százalékuk viszont még csak nem is foglalkozik a kérdéssel, ami John Gole szerint riasztóan magas arány.

– A felmérésben részt vevő vállalatok 15 százaléka vezetett be szervezeti szintű menedzsmentmegoldást a mobilitás támogatására, 11 százalékuk készül ugyanerre, míg csaknem háromnegyedük (75 százalék) nem tervez ilyen projektet – folytatta John Gole. – Nyugat-Európában is hasonló a MEM(mobile enterprise management)-megoldást már használó szervezetek aránya. Ezen a téren Észak-Afrika jár élen a régióban, ahol a szervezetek kb. egyharmada bevezetett már ilyen menedzsmentrendszert. Afrika elsősége azzal magyarázható, hogy a kontinensen sok helyütt a mobil hálózat az egyedüli kommunikációs infrastruktúra, a lakosság körében például a mobil banki szolgáltatások is elterjedtebbek, mint az EMEA térségben másutt.

 

Az elemző szerint két fő oka van annak, hogy a vállalatok nem tartanak lépést a mobilitás térhódításával: rosszul mérik fel a kockázatokat és nehezen ismerik fel az előnyöket.
– Nem látják például, hogy a konzumerizációnak nem szabhatnak gátat azzal, ha egyszerűen tiltják a saját tulajdonú eszközök használatát a munkahelyen – mutatott rá John Gole. – Az alkalmazottak mindig meg fogják találni a módját, hogy kibújjanak az efféle korlátozások alól. Figyelemre méltó, hogy az IT-vezetőket például nem aggasztja a vállalati rendszerek böngészőből történő elérése, mivel az alkalmazottak ezt már évek óta megteszik otthoni PC-jükről, internetkávézókból, nyilvános wifi-hálózatokról.

A mobil alkalmazások használatától ugyanakkor erősen tartanak. A mobil stratégia napirendre tűzését hátráltatja az is, hogy a vállalatok, illetve az IT-osztály nem látja a támogatásból fakadó előnyöket. Az informatikusok gyakran erőforráshiányra hivatkozva zárkóznak el a konzumerizáció támogatásától. Meglepőbb, hogy sok esetben az üzleti oldal sem ismeri fel a munkavállalók mobilizálásától várható előnyöket.

Előnyök vs. kockázatok
A felmérésben a válaszadók 17 százaléka az üzletmenet folytonosságát tartotta a mobilitás legnagyobb előnyének, amit a munka és a szabadidő jobb egyensúlya (16 százalék) és a költségek csökkenése (15 százalék) követett. A dobogóról már leszorult a jobb együttműködés, a nagyobb hatékonyság és a gyorsabb döntéshozatal (13-10 százalék). A mobilitás támogatásának legnagyobb kihívásai közé sorolta a válaszadók 15-12 százaléka az elérhetőség biztosítását, a mobil alkalmazások fejlesztését és a vállalaton belüli IT-környezettel történő integrációt.

Lemaradást tükröznek a mobil alkalmazások fejlesztésére és bevezetésére irányuló projektek is. Az IDC felmérése szerint a vállalatok mindössze 6 százaléka tart a második vagy harmadik mobil alkalmazás bevezetésénél, és ugyanekkora azon szervezetek aránya is, amelyek már vállalati szinten támogatják a mobil alkalmazások használatát. A szervezetek 36 százaléka viszont még csak nem is tervezi, hogy mobil alkalmazásokat adjon alkalmazottainak.

– Miután a vállalatok többsége ma még nem látja világosan, miért is kellene támogatnia a mobilitást, vagy megpróbál szemet hunyni a konzumerizáció felett, vagy tiltja azt, esetleg beéri annyival, hogy az alkalmazottak eszközeit kirekeszti a kritikus üzleti adatok és információk eléréséből – mondta John Gole. – De a gyorsan változó piacon ez sem maradhat így sokáig. A mobilitás támogatásából fakadó előnyöket a szervezetek az értékesítés területén indított projekteken keresztül tapasztalhatják meg a legkönnyebben. Ez felbátoríthatja őket, hogy a kevésbé kézenfekvő területekre, például az ERP- és a BI-rendszerekre is kiterjesszék a mobil elérést. Az IT-vezetőnek azonban ehhez meg kell tanulnia, hogy az üzlet fejével is gondolkodjon, jobban megértse, hogy az alkalmazottak miért és milyen feladatokra akarják használni mobil eszközeiket.

A szervezetet csak így vezetheti el a konzumerizációtól a mobil felhasználást előtérbe helyező működésig, arra a magasabb szintre, amelyen már mobilalkalmazás-fejlesztő platformot használ a cég, a mobil eszközök mellett a mobil alkalmazásokat, a mobil tartalmat is menedzseli, és vállalati piactéren kínál mobil alkalmazásokat a felhasználóknak. Vállalati szintű mobil stratégia és architektúra szintű megközelítés szükséges mindehhez, azaz a mobil eszközök puszta menedzselésénél sokkal több. 2014-től a vállalatok egyre szélesebb köre fogja felismerni, hogy a mobil stratégia megalkotása és egy MEM-megoldás bevezetése kritikus az üzlet jövőjére nézve.

T, mint tapasztalat
A Magyar Telekom 2009-ben indította azt a projektet, amely az addig PC-kről használt ERP-, BI- és CRM-rendszerekhez is eszköz- és platformfüggetlen mobil elérést biztosított a távközlési cég által foglalkoztatott munkaerő 50 százalékát kitevő 4600 alkalmazott számára.
– Szembe kellett néznünk a ténnyel, hogy az IT-felügyelet terén kialakított korábbi gyakorlatunk nem tartható fenn, alkalmazásközpontú szemléletet kellett meghonosítanunk, és a mobileszköz-menedzsment terén meglévő hiányosságok, a belőlük eredő biztonsági kockázatok ismeretében rövid idő alatt olyan megoldást találnunk, amely a mindkét fél elvárásainak megfelel – mondta Hári Krisztián, a Magyar Telekom technológiai biztonsági vezetője, aki a projekt tapasztalatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel.

– Többféle stratégia is kínálkozik a mobilitás támogatására, a választás azon múlik, hogy ki miben bízik a leginkább. Aki a platform-alapú megvalósításban hisz, az MDM-rendszert választ, aki az elszigetelésben, biztonságos konténerekbe (Secure Container) zárhatja az alkalmazásokat a mobil eszközökön, de bevezethetők felhőszolgáltatások vagy webes vállalati portálok is; aki pedig semmiben sem bízik, az a virtualizálásban találhatja meg a megoldást. Minden IT-szervezet afelé húz, amihez a legjobban ért, de érdemes felmérni a felhasználás szóba jöhető forgatókönyveit is, mert a legtöbb esetben a lehetséges stratégiák kombinációja lesz a leginkább célravezető.

Így történt ez a Magyar Telekom esetében is. A meglévő menedzsmenteszközökkel felügyelt, céges desktopok és laptopok számára VPN-hozzáférést adtak, az alkalmazottak mobil eszközeinek felügyeletére – amelyek szintén virtuális magánhálózaton keresztül érik el a háttérrendszereket – MDM-rendszert vezettek be, míg a virtualizált alkalmazásokat mindkét felhasználói csoport bármilyen eszközről elérheti.

– Saját tulajdonú okostelefont vagy tabletet használó kollégáinknak azonban el kell fogadniuk, hogy ha biztonsági eseményre kerül sor, az IT-osztály távolról törli, téglává változtatja mobil eszközüket, a személyes tartalmat is eltüntetve, amelynek biztonsági mentéséről maguknak kell gondoskodniuk – hangsúlyozta Hári Krisztián.

A biztonsági vezető szerint a projekt egyik legnagyobb tanulsága, hogy a tiltás nem működik. A felhasználók mindig módot találnak rá, hogy a kívánt eszközöket és szolgáltatásokat használhassák munkavégzésre. Ha az IT-osztály ebben nem támogatja őket, akkor megvásárolják azokat maguk, vagy külső szolgáltatónál előfizetnek rájuk. A minden felmerülő igényre nemet mondó informatikusok egy napon arra ébredhetnek, hogy nincs is rájuk szükség a vállalatnál.

– A mobilitás támogatásához mobil menedzsmentet kell kiépíteni, vagy ha erre házon belül nincs mód, szolgáltatásként igénybe venni – folytatta Hári Krisztián. – Ugyanilyen fontos a biztonságtudatosság fejlesztése az alkalmazottak körében, a feladatokat és a felelősségeket egyértelműen kommunikálni kell feléjük. Pontosan meg kell határozni a fejlesztési és üzemeltetési követelményeket is, elejét véve a későbbi egymásra mutogatásnak. Érdemes vállalati szintű információmenedzsment kialakításával szabályozni, hogy mely adatok és információk nem kerülhetnek mobil eszközökre, illetve a felhőbe. Nem utolsósorban mindent alaposan tesztelni és folyamatosan monitorozni kell – a vállalati IT szempontjából ez a legfontosabb. Így elkerülhető, hogy a bring your own device kezdeményezés bring your own disaster rémálommá változzon.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.