Hirdetés
. Hirdetés

A technológia segítsége a befektetések során

|

Cégvezetőként az infláció nem csak a céget és annak befektetéseit, de a privát befektetéseket is érinti.

Hirdetés

Valóban óriási nyomás alatt vannak a befektetési portfóliók, ez alól a senkié sem kivétel. A technológia mégis óriási segítséget tud nyújtani, mert a befektetők sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint 20 éve. Immár nem csak a cégen belül van szükség arra, hogy a technológiai innovációt maximálisan kihasználják a cég vezetői a folyamatoptimalizálás, költségcsökkentés vagy bevételnövelés szempontjából, hanem a cég és a privát pénzügyi téren is.

Egy gazdasági válsághelyzetben a legkézenfekvőbb megoldás: költségeket csökkenteni és amennyiben lehetőség van rá, bevételeket/hozamokat növelni. Nincs ez másképp a befektetési világban sem. Erre kínálhat egy jó megoldást a befektetési portfólió átsúlyozása a passzív befektetési alapok felé, melyek negyedakkora költségekkel dolgoznak, mint a bankokban és biztosítóknál elérhető és széles körben elterjedt társaik.

Passzív befektetési alapok

A passzív befektetési módszerek és alapok célja, hogy elkerüljék a gyakori kereskedés során előforduló díjakat és korlátozott teljesítményt. A legtöbb passzív befektetési alap ún. ETF formában érhető el (bővebben az ETF-ekről itt olvashat).

A passzív befektetés célja, hogy a vagyon fokozatosan épüljön. A passzív befektetés vételi és tartási (buy and hold) stratégiaként is ismert, ami azt jelenti, hogy az értékpapírokat hosszú távra vásárolják. Az aktív kereskedőkkel ellentétben a passzív befektetési alapok nem akarnak profitálni a rövid távú ár ingadozásokból és nem próbálják elkapni a legjobb beszállási pontot sem. A passzív befektetési stratégia azon az egyetemes gazdasági összefüggésen alapul, hogy hosszútávon a cégek növekednek, ezáltal a piacok is felfelé mennek.

A passzív befektetési alapoknak is vannak sajátos ágazatai, melyeket cégek vagy magánszemélyek rövidebb távon is ki tudnak használni, nem feltétlenül szükséges évtizedes távlatban gondolkodni.

Szerencsére a világban egyre inkább elterjedtebbek lesznek a passzív befektetési alapok, melyeknek a költségvonzata a hagyományos befektetési alapok töredéke. 2026-ra a világban nagyobb arányban lesznek jelen a passzív befektetési alapok, mint az aktívan, alapkezelők által kezelt befektetési alapok.

Passzív befektetési alapok költségei

A nyilvános befektetési alapok költségei Magyarországon átlagosan 1,5-2%/év körül mozogtak 2020-ban, ezek a számok azóta az infláció és az alapkezelői költségek emelkedése miatt már inkább a 2,5-3%-os sávban mozognak.


 
(Forrás: 2020-ban az MNB által publikált tanulmány alapján)

Ehhez képest az ún. passzív befektetési alapok költséghányada 0,05-0,5%/év. A technológiai fejlődés pedig lehetővé teszi, hogy a befektetők ne legyenek többé rákényszerítve a bankok és biztosítók által kínált exkluzív, de ugyanakkor jelentősen drágább befektetési termékekre, mert akár önállóan is kialakítható egy befektetési portfólió negyedakkora költségből.

Sőt, hozam tekintetében is felülteljesítik a passzív alapok az aktívan kezelt társaikat. A J.P. Morgan felmérése alapján nagyjából 1,3 - 2% a különbség a passzív alapok javára. Így tehát éves szinten akár egy 5%-os különbséget is eredményezhet, ha a befektetők rászánják az időt és átszervezik a befektetési portfóliójukat a modern megoldásoknak megfelelően.

Hirdetés

Befektetésről, tőzsdéről és részvényekről érthetően - Érthető Pénz. 0% spam, 100% befektetési tudás.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.