Hirdetés

Adatba fojtott döntéshozás

|

Egyetértenek a vezérigazgatók abban, hogy az adatok szerepe meghatározó a döntéshozatalban, minőségükkel és kiterjedésükkel viszont csak kevesen elégedettek, derült ki a PwC világszintű felméréséből. A vezetők hatékonyabb működéssel, gyorsabb innovációval és munkaerő-toborzással érnének el újabb üzleti sikereket, az újgenerációs technológiák, közöttük a mesterséges intelligencia eredményes alkalmazásához szükséges szakemberek és szaktudás hiánya azonban ezt aligha könnyíti meg.

Küzdenek a szervezetek, hogy az adatáradatból értékes információkat nyerjenek ki a döntések jobb megalapozásához, de a tehetséges és felkészült szakemberek hiánya rontja esélyeiket: nincs, aki a nagy adattömeget megtisztítsa és integrálja, előkészítse az értelmes elemzéshez, és az eddig megtett első lépéseken túl tovább vezesse őket a mesterséges intelligencia (AI), valamint a hozzá kapcsolódó technológiák magabiztos alkalmazása felé. A PwC erre a megállapításra jutott idei vezérigazgatói felmérésében (22nd Annual Global CEO Survey), amelyben világszerte kilencvennél több területen 1378 csúcsvezetőt kérdezett tavaly ősszel az üzleti növekedés kilátásairól, valamint az adatok, az analitika és a mesterséges intelligencia szerepéről.

Utóbbiról a PwC tíz évvel ezelőtt is faggatta a vezérigazgatókat, és a kapott válaszok összevetése elég megdöbbentő felismeréshez vezetett: bár a vállalatok dollármilliárdokat költöttek adatokkal és analitikával kapcsolatos fejlesztésekre, a beruházások eredménye nem nagyon látszik, a csúcsvezetők ma is éppen olyan elégedetlenek az elemzések útján nyert információk minőségével és teljes körűségével, mint annak idején.

Hirdetés

Információs szakadék
A most megkérdezettek 94 százaléka az üzlet szempontjából kritikus jelentőségűnek, illetve fontosnak minősítette az ügyfelek preferenciáira és igényeire vonatkozó adatokat a hosszú távra szóló döntések meghozatalában, de csupán 15 százalékuk jelentette ki, hogy azokat teljes körűnek tartja. Az információs szakadék így változatlanul ebben a legfontosabbnak ítélt adatkategóriában a legmélyebb, 2009-ben ugyanis a két arány 95 és 21 százalék volt. Hasonló a helyzet a márka és a vállalat megítélésére (idén 90 és 24 százalék), valamint az üzlet kockázatoknak kitettségére vonatkozó adatokkal is (87 és 22 százalék). A válaszadók a pénzügyi előrejelzések és tervek adataival elégedettek a leginkább, ezeket 92 százalékuk tartja fontosnak és 41 százalékuk teljes körűnek - a két érték tíz évvel ezelőtt 89 és 35 százalék volt.

Feltételezhetnénk, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan nőttek a vezérigazgatók adatokkal kapcsolatos elvárásai, ezért nem javult a minőség és a teljeskörűség megítélése, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A vezetők ugyanis azt látják, hogy vállalatuk híján van a képességeknek, amelyekkel az adatokat jobban hasznosíthatná a döntéshozatalban. Más szóval nem az adatok mennyiségét kifogásolják - éppen ellenkezőleg, az adatmennyiség exponenciálisan nő -, de még csak nem is az adatbiztonságban, az adatok védelmében vagy kezelésük törvényi szabályozásában, a megfelelés követelményeinek teljesítésében látják a problémát. A vezérigazgatók az elemzői-analitikai tudás korlátozottságában (a válaszadók 54 százaléka), az adatok silózásában, elkülönített egységekben történő tárolásában és megosztásuk hiányában (51 százalék), valamint az adatok megbízhatatlanságában (50 százalék) látják a három legfőbb nehézséget.

Hirdetés

Megerősítették a megkérdezettek, hogy az ilyen kulcsfontosságú képességek hiánya vagy korlátozott rendelkezésre állása rontja az üzleti növekedés kilátásait. A legkedvezőtlenebb következmények közé sorolták, hogy vállalatuk képtelen a hatékony innovációra (55 százalék), humántőke-költségeik a vártnál nagyobb mértékben nőnek (52 százalék), valamint romlik termékeik, szolgáltatásaik és/vagy az ügyfélélmény minősége (47 százalék).

A szakemberek és a szaktudás hiányát a vezérigazgatók az alkalmazottak át- és továbbképzésével (46 százalék), iparágon kívüli toborzással (18 százalék) és az egyetemekkel kialakított szorosabb együttműködéssel (17 százalék) oldanák meg elsősorban. Mindegyikük idő- és költségigényes folyamat, de azonnali megoldás aligha kínálkozik erre a problémára.

Hirdetés

Együtt kell dolgozniuk a kormányzati és a versenyszféra szereplőinek, hogy az embereket jobban felkészítsék az új technológiák elterjedésével bekövetkező változásokra, amelyek az élet minden területét átalakítják, csengett ki a vélemény a felmérésben begyűjtött válaszokból. A STEM-készségek fejlesztését - a tudományok, a technológia, a mérnöki szakmák és a matematika oktatását - korszerűsíteni kell, hogy a fiatalokat felkészítse az új szerepkörök betöltésére és olyan feladatok ellátására, amelyek a mesterséges intelligenciával és robotokkal benépesülő munkahelyeken várnak rájuk. De szükség lesz az olyan puha készségek fejlesztésére is, mint a kreativitás és az empátia, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak a folyamatos változáshoz. Az élethosszig tartó tanulás és az alkalmazkodás kultúráját meg kell erősíteni ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó újgenerációs technológiák előnyeit az egész társadalom élvezhesse.

Ellentmondásos intelligencia
A vezérigazgatók elsöprő többsége (85 százaléka) látja úgy, hogy öt év távlatában a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen átalakítja majd vállalatának működését. Mi több, világszinten közel kétharmaduk (63 százalékuk) szerint az AI hatása még az interneténél is nagyobb lesz - bár a lelkesedés mértéke földrajzi régiónként erősen eltér. Míg a Közel-Keleten a megkérdezettek 78 százaléka, az ázsiai és csendes-óceáni térségben 72 százaléka ért egyet az állítással, addig Nyugat-Európában jóval kisebb, 56 százalék, Észak-Amerikában pedig mindössze 44 százalék az arány.

Bár a döntéshozók a világ minden térségében a digitális átalakulás hajtóerejét látják a mesterséges intelligenciában, közel negyedük (23 százalékuk) jelenleg nem tervezi AI-kezdeményezés indítását, további 35 százalékuk pedig csak a következő 3 évben készül erre. A régiók közül Afrika a sereghajtó ezen a téren, míg Észak-Amerikát is megelőzve Nyugat-Európa került az élre - ott a válaszadók 49 százaléka számolt be futó AI-projektekről, és ezen belül 4 százalékuk mondta, hogy azok alapvető fontosságúak a vállalat működésének szempontjából. Közép-Kelet-Európa két értéke (27 és 3 százalék) elmarad ettől, de figyelemre méltó, hogy az észak-amerikai vezérigazgatók körében ez utóbbi arány csupán 2, világszinten pedig 3 százalék. Összességében a szervezetek 33 százaléka korlátozott kiterjedésű projektekben kóstolgatja a mesterséges intelligenciát, és mindössze 6 százalékuk terjesztette ki kezdeményezéseit vállalati szintre.

Hirdetés

Az AI térnyerésének ütemét a kompetenciák hiánya fogja vissza, de pótlásukhoz a technológiához értő informatikai szakemberek és az alkalmazás terén jártas adattudósok toborzásánál vagy kinevelésénél többre lesz szükség. Ugyanilyen fontos, hogy a vállalatok a teljes munkaerőt felkészítsék az AI-alapú rendszerek használatára és az adatok biztonságtudatos használatára. A szervezeteknek ezen belül ki kell képezniük a civil, azaz nem professzionális fejlesztők szűkebb körét is: az üzleti felhasználókat, akik az AI-szakemberekkel együttműködve maguk is képesek mesterséges intelligenciára támaszkodó megoldásokat készíteni üzletágukon belül, figyelmeztet a PwC.

Míg világszinten a vezérigazgatók 49 százaléka véli úgy, hogy az AI térhódításával több munkahely fog megszűnni, mint létrejönni, és 51 százaléka gondolja ennek az ellenkezőjét, addig régiónként már erősen megoszlanak a vélemények. Nem meglepő módon a világ két legnagyobb "összeszerelő üzemében", a kihelyezett gyártást magához vonzó ázsiai és csendes-óceáni, valamint közép-kelet-európai térségben aggódik okkal a legtöbb cégvezető (58 és 56 százalék) a munkahelyek megszűnése miatt.

Egyetért viszont a vezérigazgatók elsöprő többsége (84 százaléka) abban, hogy a mesterséges intelligencia működésének az általa hozott vagy javasolt döntésekkel együtt megmagyarázhatóvá és számon kérhetővé kell válnia ahhoz, hogy bízni lehessen benne. A döntések egyre összetettebbekké és nagyobb hatásúvá válnak - például az orvosi diagnózisok felállításában vagy az önvezető autók irányításában -, ezért a továbbiakra nézve kritikus fontosságú, hogy az AI-szállítók bepillantást engedjenek az algoritmusok "fekete dobozába".

Hirdetés
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.