Azt gondolhatnánk, hogy a robotok és a munkahelyi automatizálás más formái a technológia belső fejlődésének köszönhetően nyernek teret, azaz az innovációk természetes módon találnak utat a gazdaságba. Az MIT egyik professzora által jegyzett tanulmány azonban másról árulkodik. A robotokat ott alkalmazzák szélesebb körben, ahol a népesség jelentősen elöregszik, és ezzel töltik ki az elöregedő ipari munkaerő hiányait.
"A demográfiai változás - az öregedés - az egyik legfontosabb tényező, amely a robotika és más automatizálási technológiák elfogadásához vezet" - állítja Daron Acemoglu, az MIT közgazdásza és a tanulmány eredményeit részletező új tanulmány társszerzője.
A tanulmány megállapítja, hogy a robotok alkalmazását illetően az országok közötti eltérések 35 százalékáért egyedül az öregedés felelős. Az Egyesült Államokon belül a kutatás ugyanezt a mintát mutatja: azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a lakosság gyorsabb ütemben öregszik, ott az ipar is többet fektet be robotokba.
"Számos bizonyítékot szolgáltatunk annak alátámasztására, hogy ez egy ok-okozati összefüggés, és pontosan azok az iparágak mozgatják, amelyeket a leginkább érint az öregedés, és amelyekben lehetőség van a munka automatizálására" - tette hozzá Acemoglu.
A "Demográfia és automatizálás" című tanulmányt a The Review of Economic Studies folyóirat online tette közzé, és hamarosan a nyomtatott kiadásában is megjelenik. A szerzők Acemoglu, az MIT intézeti professzora és Pascual Restrepo, a Boston University közgazdaságtudományi adjunktusa.
A mostani dolgozat csak a legutóbbi az Acemoglu és Restrepo által az automatizálásról, a robotokról és a munkaerőről publikált tanulmányok sorában. Korábban számszerűsítették, hogy a robotok miatt az Egyesült Államokban hogyan szorulnak ki emberek a munkahelyekről, megvizsgálták a robotok használatának vállalati szintű hatásait, és az 1980-as évek végét határozták meg kulcsfontosságú időpontként, amikor az automatizálás több munkahelyet kezdett el helyettesíteni, mint amennyit teremtett.
Ez a tanulmány a demográfiai, technológiai és iparági szintű adatok több rétegét foglalja magában, nagyrészt az 1990-es évek elejétől a 2010-es évek közepéig. Először is Acemoglu és Restrepo 60 országban szoros kapcsolatot talált az öregedő munkaerő - amelyet az 56 éves és idősebb munkavállalók és a 21-55 évesek aránya határoz meg - és a robotok alkalmazása között. A kutatók szerint az öregedés önmagában nemcsak a robotok használatának 35 százalékát, hanem a robotok importjának 20 százalékát is megmagyarázta az egyes országok közötti eltérésekben.
Az egyes országokat érintő egyéb adatok is érdekesek. Dél-Korea az az ország, amelyik a leggyorsabban öregszik és a legnagyobb mértékben alkalmazza a robotikát. Németország viszonylag idősebb lakossága pedig 80 százalékban magyarázza a robotok alkalmazásának különbségét az Egyesült Államokhoz mérten.
Összességében Acemoglu szerint a megállapításaik arra utalnak, hogy a robotikába történő meglehetősen sok beruházás mögött nem az áll, hogy ez a következő 'csodálatos határ', hanem az, hogy egyes országokban munkaerőhiány van, különösen a középkorú munkaerőből, amelyre a kékgalléros munkákhoz lenne szükség. Acemoglu és Restrepo 129 ország sokféle iparági szintű adatát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy ami a robotokra érvényes, az az automatizálás más, nem robotizált típusaira is érvényes.
"Ugyanezt találjuk, amikor más automatizálási technológiákat, például a számjegyvezérlésű gépeket vagy az automatizált szerszámgépeket vizsgáljuk" - mondta a professzor. Jelzésértékű ugyanakkor, a következő megjegyzése: "Nem találunk hasonló összefüggéseket, amikor a nem automatizált gépeket, például a nem automatizált szerszámgépeket vagy az olyan dolgokat, mint a számítógépek, vizsgáltuk."
A kutatás valószínűleg nagyobb léptékű tendenciákra is fényt derít. Az elmúlt évtizedekben a munkavállalók gazdaságilag jobban jártak Németországban, mint az Egyesült Államokban. A jelenlegi kutatás szerint különbség van aközött, hogy az automatizálás a munkaerőhiányra adott válasz szemben az automatizálás költségcsökkentő, a dolgozókat helyettesítő stratégiaként történő alkalmazásával. Németországban a robotok inkább a munkaerőhiány pótlására kerültek a munkahelyekre, az Egyesült Államokban a viszonylag több robot alkalmazása a kissé fiatalabb munkaerőt váltotta ki.
"Ez egy lehetséges magyarázat arra, hogy Dél-Korea, Japán és Németország - a robotberuházások terén élenjáró és a világ leggyorsabban öregedő országai - miért nem találkoztak olyan rossz munkaerő-piaci eredményekkel, mint az Egyesült Államok" - jegyezte meg Acemoglu az MIT News szerint.
Miután globálisan megvizsgálták a demográfiai adatokat és a robotok használatát, Acemoglu és Restrepo ugyanezeket a módszereket alkalmazták az automatizálás tanulmányozására az Egyesült Államok nagyjából 700 "ingázási zónájában" (lényegében nagyvárosi övezetekben) 1990 és 2015 között, miközben olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a helyi gazdaság ipari összetétele és a munkaerő-trendek.
Összességében ugyanaz a globális tendencia érvényesült az Egyesült Államokon belül is. Az idősebb munkaerő-populációk esetén 1990 után nagyobb arányban alkalmaztak robotokat. Konkrétan a tanulmány megállapította, hogy a helyi népesség öregedésének 10 százalékpontos növekedése 6,45 százalékpontos növekedést eredményezett a robot-integrátorok - ipari robotok telepítésére és karbantartására szakosodott cégek - jelenlétében a térségben.
