Hirdetés
. Hirdetés

Amit megosztasz, azzá leszel

|

Nem az a fontos, hogy mekkora adatvagyont halmozol fel, hanem az, hogy abból mit osztasz meg másokkal. Monopolizált tudásra nem lehet sikeres vállalkozást építeni.

Hirdetés

Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója a cég idei technológiai konferenciáját, amely – bár neve ezt nem sugallta – legalább ennyire az üzletről, az élet különböző területein adódó problémákra adott megoldásokról is szólt.

Hirdetés

– Az üzleti sikert sok tekintetben meghatározza, hogy a vállalat miként viszi piacra tudását, az információkat és az embereket hogyan kapcsolja össze házon belül és azon kívül, az ügyfelek és a partnerek körében – mondta Veres Zsolt. – Már napjainkban is egyértelmű, hogy a felhő és a mobilitás a közösségi és a bigdata-alkalmazásokkal együtt mindehhez nélkülözhetetlen eszközöket ad. Egyesek odáig mentek, hogy a közösségi megoldásokat kiáltották ki az új valutának. Mi azt mutatjuk be idei technológiai fórumunkon, hogy ez a fizetőeszköz mennyire lehet konvertibilis a magyar piacon.

 

Az IBM technológiai cég, és joggal lehet büszke erre a hagyományra – folytatta a vezérigazgató –, fennállásának száz éve során azonban mindig is arra törekedett, hogy B2B2C-szállítóként megoldásokat adjon ügyfeleinek és az ő ügyfeleiknek, a szervezetek által kiszolgált lakosságnak. Kétszeresen igaz ez napjainkban, amikor az IBM az említett négy megatrend jegyében finomhangolja az angol CAMS – cloud, analytics, mobile és social – betűszóval jelölt stratégiáját, amely a rendszerekre és a szolgáltatásokra épít.

Watson a felhőben
Sokan még mindig a nagygépekre asszociálnak az IBM nevét hallva, különösen azóta, hogy a gyártó kilenc évvel ezelőtt megvált PC üzletágától, amelynek egy másik, ikonikus termékét, a ThinkPad notebookot köszönhette. (Az idén januárban tett bejelentés óta, amely szerint a Lenovo az IBM x86-os System x szervereinek üzletágát is megvásárolná, nem érkezett újabb hír a tervezett tranzakcióról.)

A képzettársítással nincs is baj – a gépkocsi 1886-ban született, mégsem gondolja róla senki, hogy lejárt volna az ideje. A mainframe ennél fiatalabb, története az 50-es évekre nyúlik vissza. Az első, széles körben elterjedt modell, az IBM System/360 1964-ben debütált, és a mai nagygépek, az IBM System z rendszerek ugyanúgy különböznek tőle, mint egy Kecskeméten gyártott Mercedes Karl Benz találmányától.

Nem változott viszont, hogy a legkritikusabb rendszerek közül nagyon sok ma is nagygépeken fut világszerte. Ezek a mainframe-ek működhetnek a külvilágtól elszigetelten is – ahogyan a Fórum egyik előadója fogalmazott: az ipari internet korában mindennek lesz IP-címe, ami nagyon fontos, de arról se feledkezzünk meg, hogy a legfontosabb dolgoknak sosincs IP-címük.
Más nagygépek persze nagyon is szoros kapcsolatban állhatnak a felhővel, a közösségi és a mobilalkalmazásokkal. Az IBM áprilisban például egy sor szoftvert tett elérhetővé System z szerverein, amelyekkel a szervezetek mobilalkalmazásokat – és hozzájuk tartozó háttérrendszereket – fejleszthetnek, vezethetnek be és integrálhatnak üzleti folyamataikkal, alkalmazásaikkal és adataikkal ezen a platformon.

Kevéssé ismert, hogy az IBM portfóliójában 4 ezernél több szoftvertermék található – mondta Dalányi László, az IBM Magyarország szoftverüzletág-vezetője. Két területet, az együttműködés és a kapcsolattartás, valamint az üzleti intelligencia területét leszámítva ugyanis ezek olyan szoftverek, amelyekkel az emberek többsége nem találkozik közvetlenül, de amelyek az általuk is használt szolgáltatások közül sokat működtetnek.

Legnagyobb népszerűségnek kétségtelenül Watson örvend az IBM szoftverei közül, azóta, hogy három éve látványos győzelmet aratott a Jeopardy amerikai televíziós kvízműsorban. A kognitív analitikai képességekkel bíró, azaz összefüggések felismerésén keresztül tanuló mesterséges intelligencia azóta az egészségügy és a kereskedelem területén is segíti a nagy adat- és információmennyiségek gyors értelmezését.

A rendkívüli képességek rövidesen sokkal szélesebb körben is hasznosíthatók lesznek, miután az IBM idén januárban 1 milliárd dolláros beruházással külön üzletágat hozott létre Watson Group néven, a technológiát – a SoftLayer felvásárlásával tavaly indított cloud-divízióján keresztül – a felhőben, fejlesztőplatformként is elérhetővé tette, legutóbb pedig felvásárolta a Cognea nevű, ausztrál start-up céget, amely virtuális asszisztenseket fejleszt.
A Gartner szerint 2017-re az alkalmazások 10 százaléka úgy fog gondolkodni, mint Watson – és az IBM lépéseit látva könnyen lehet, hogy a piacelemző előrejelzése helyesnek bizonyul.

Nyílt szerverplatform
Bármennyire szoftver- és szolgáltatásközpontúnak tűnik is a CAMS-stratégia, annak egyik pillérét az IBM felsőkategóriás hardverei alkotják, amelyek integrált és optimalizált infrastruktúrát adnak a megoldásokhoz – mondta Kohán Márk, az IBM Magyarország hardverüzletág-vezetője.

A portfólió legutóbb az új Power Systems szerverekkel bővült, amelyek az IBM új generációs, nyílt szerverplatformjára, a Power8 processzorokra és architektúrára épülnek. Ennek részletes műszaki specifikációját a gyártó az OpenPOWER Foundation weboldalán keresztül nyilvánossá tette. A jelenleg 25 technológiai világcéget tömörítő szakmai szervezet előmozdítja az új szerverplatform képességeit kiaknázó, nyílt forráskódú innovációt.

Tavaly az IBM 1 milliárd dollárt fordított új Linux- és más nyílt forráskódú technológiák Power Systems szervereken történő fejlesztésére. Világszerte öt Power Systems Linux-központból álló hálózat épült, és létrejött a Power Development Platform, amely ingyenesen használható felhőkörnyezettel segíti a fejlesztők munkáját.

Mostantól az összes Power8-alapú rendszeren elérhető lesz az Ubuntu Server 14.04 LTS, az Ubuntu OpenStack és a Juju szolgáltatásmenedzsment-eszköz, valamint a PowerKVM, a nyílt forráskódú virtualizációs platform Power Systems-kompatibilis verziója is.
Az IBM együttműködése a Canonical vállalattal, a világszerte több mint 20 millió felhasználóval rendelkező Ubuntu kereskedelmi szponzorával, megkönnyíti a bigdata-megoldások és a mobilalkalmazások fejlesztését, valamint a meglévő alkalmazások teljesítményének növelését a Linux-alapú felhőkörnyezetekben. Mindez kiegészíti azt a támogatást, amelyet az IBM a Red Hat és SUSE Linux operációs rendszerekhez kínál az összes Power Systems rendszeren.

Saját analitikai szoftvereit is optimalizálta az IBM az új szerverekre. Az IBM Solution for Analytics például az adatintenzív munkaterhelésekhez a Cognos, az SPSS és a DB2 rendszerekkel kialakított integráció révén, a BLU Acceleration technológiával ad nagy teljesítményt. Az IBM áprilisi, belső teszteredményei szerint az IBM Power Systems a legújabb x86-alapú rendszerekhez képest ötvenszer gyorsabb adatelemzésére képes, de egyes vállalatok több mint ezerszeres sebességnövekedést is elértek az új rendszerekkel.

Ez a vállalat 10 évenként megújul, és ismét ezt teszi – mondta májusban Ginni Rometty, az IBM vezérigazgatója a Financial Times-nak. Meggyőződésem, hogy az iparág nagyon fontos változáson megy keresztül, amely újra fogja rendezni sorait. Mi vezetőként fogunk kijönni ebből az átalakulásból is, ahogyan ezt az eddigiekben is tettük minden alkalommal, jelentette ki Rometty.

Anyavállalatához hasonlóan – amely a tavalyi, 500 fős létszámbővítést követően immár több mint 5 ezer főt foglalkoztat hazánkban – az IBM Magyarország is igyekszik minden eddiginél nagyobb figyelmet szentelni az innovációnak, mondta Veres Zsolt. A leányvállalat szorosabbra fűzte kapcsolatait az akadémiai világgal, a Pannon Egyetemmel közösen kutatóprogramot indított, a Közép Európai Egyetemmel közösen adatkutató mesterképzést jelentett be, és mentorként segíti a startup cégeket. Emellett nagy becsben tartja az idén 10 éves ISSC nemzetközi szolgáltató és támogató központot is, amely az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági szektor fontos szereplőjét.

Egységes eszközkészlet fejlesztőknek és üzemeltetőknek

Ha nagyon leegyszerűsítjük az IBM CAMS-stratégiáját, akkor az a nagy adatmennyiség gyors elemzését lehetővé tevő analitikai képességek eljuttatását célozza mindenkihez, a felhőben és a mobileszközökön. Mindez kihat a képességeket megjelenítő, azokra építő alkalmazások fejlesztésére és bevezetésére is.

Maciej Zawadzki, az IBM által felvásárolt UrbanCode társalapítója a Technológiai Fórumon arról beszélt, hogy a szervezeteknek ehhez a DevOps módszertan szerint kialakított gyakorlatra kell áttérniük. Az eddigiekben alkalmazott agilis módszertan ugyanis az esetek 85 százalékában csupán a fejlesztés szakaszát gyorsítja fel, a folyamat falba ütközött, amikor az alkalmazások bevezetésére került sor.

 

A probléma hátterében egyrészt a fejlesztők és az üzemeltetők eltérő szakmai kultúrája áll, másrészt az éles környezet sokkal összetettebb, mint a fejlesztő- és a tesztkörnyezetek, másfajta folyamatok jellemzik, és más a riportolás struktúrája is. Nem utolsósorban különbözik a két csoport motivációja is: a fejlesztők célja a változtatás, míg az üzemeltetők stabilitásra törekednek.
Megoldást a szakember szerint olyan egységes eszközkészlet adhat, mint az UrbanCode, amellyel a változások egységes folyamatok mentén, kisebb lépésekben, gyorsabban vihetők keresztül a fejlesztéstől kezdve a tesztelésen át a bevezetésig. Az eddigi tapasztalatok alapján az átfutás hetekről és napokról órákra, percekre rövidülhet.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.