Hirdetés
. Hirdetés

Az Intel felrajzolta új jövőképét

|

A cég augusztusi fejlesztői fórumán sokkal több szó esett virtuális valóságról, drónokról és robotikáról, mint processzorokról.

Hirdetés

Minden évben a számítógépes szakma csúcseseményei közé tartoznak az Intel fejlesztői fórumai (Intel Development Forum, IDF), melyekre azok is odafigyelnek, akiket kevéssé hoz lázba a szilíciumlapkák lelkivilága. A bemutatók és előadások ugyanis nemcsak a lapkagyártó óriás terveiről adnak képet, de az IT-szektor legfontosabb fejlődési tendenciáit is megrajzolják, és fölsejlik belőlük, milyen lesz néhány év múlva a világ.

Nos, ha hinni lehet az augusztus 16. és 18. között San Franciscóban megrendezett fórumnak, a jövő - és a nagy pénz! - a virtuális realitásban (VR), a robotikában, a drónokban, a mesterséges intelligenciában (MI) és az IoT-ben, vagyis a dolgok internetében van. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az Intel kivonul az egykor oly sok dicsőséget és bevételt hozó PC-piacról, a súlypontáthelyezés azonban látványos. A PC-eladások zuhanására és a mobilpiaci fiaskóra tavasszal drasztikus leépítésekkel és termékvonalak megszüntetésével reagált a cég - az akkor kimondott súlyos nemek után most megtudhattuk, mi az, amire igent mond az Intel.

Virtuális helyett kevert valóság
Hogy a cég új stratégiájában milyen fontos szerepet játszik a VR, többek közt az is bizonyítja, hogy az új fejlesztéseket a médiaszempontból kitüntetett fontosságú nyitónapon mutatták be, és az eseményt az Intel vezérigazgatója, Brian Krzanich celebrálta. Egész projektet építettek a technológia köré, a neve Alloy, magyarul "ötvözet", ami arra utal, hogy az Intel a virtuális realitást a kiterjesztett valósággal elegyíti. A koktél neve kevert valóság (merged reality), és lényege, hogy miközben a felhasználó egy háromdimenziós, virtuális, vagyis teljesen számítógéppel kreált közegben mozog, olyan objektumokat is lát, amelyek a való világban kerülnek elé.

A fejlesztés első, kézzelfogható eredménye egy vezeték nélküli VR-sisak, melynek prototípusát a bemutatón Craig Raymond vezető fejlesztő mutatta be. A Project Alloy abban különbözik az eddig ismert VR-headsetektől, hogy a viselője elé vetített virtuális teret a fizikai valóságban látható dolgokkal kombinálja. A sisakra mélységérzékelő, duplalencsés RealSense 3D kamerákat szereltek, és az eszköz nem csupán a belső, virtuális világot mutatja meg térben, de viselője kezét, mi több, ujjait is pontosan érzékeli! Ez annyit jelent - és ez talán az Intel-sisak legfontosabb újdonsága -, hogy puszta kézzel manipulálni tudjuk a virtuális környezet tárgyait, megfoghatjuk, átformálhatjuk vagy áthelyezhetjük őket. A bemutatón Raymond mindezt azzal demonstrálta, hogy némi bajlódás után egy virtuális kar meghúzásával kinyitott egy virtuális ajtót, és kézzel megmunkált egy virtuális munkadarabot.

Vagyis az Alloy több holmi játék-kiegészítőnél: némi fantáziával a jövő tervező-vezérlő eszközét is megláthatjuk benne. A technikai részletekkel szűkmarkúan bánt az Intel, de annyi azért kiderült, hogy nem egyszerű terméknek szánja, hanem referenciaplatformnak: azt tervezi, hogy az Alloy hardvert és a RealSense alkalmazásprogramozási felületet hozzáférhetővé teszi külső cégek számára, és arra buzdítja őket, hogy készítsenek belőle saját headseteket. Az Intel-alapú sisakok közös jellemzője lesz, hogy a játékokat, programokat kézmozdulatokkal irányíthatjuk a segítségükkel, és a használatukhoz nem lesz szükség vezetékes csatlakozókra, sem a felhasználóra irányuló szenzorokra, mert ezt kiváltja a RealSense. És igen, lesz még egy közös vonásuk: Windows-alapú szoftver fut rajtuk. Az Intel a Microsofttal indul a VR-piac meghódítására, és az erős szövetségre mindkettőjüknek szüksége is lesz, mert az Androiddal nyomuló Google szívós ellenfélnek ígérkezik VR-fronton.

 

Drónok és robotok
Szintén Krzanich mutatta be az IDF 2016 egy másik csemegéjét, a dróngyártóknak szánt Project Aero fejlesztői készletet, amelyet az Intel-vezér úgy jellemzett, hogy egy teljes drónrendszer egyetlen kártyán. A számítási teljesítményről négymagos Atom processzor gondoskodik, a térkezelésről RealSense kamera, emellett a platformot az LTE-től a repülésirányítón át a különféle ki- és bemenetekig minden nyalánksággal felszerelték, amire egy drón megépítéséhez szükség lehet. Az Intel azt reméli a platformtól, hogy jelentősen megkönnyíti a drónos alkalmazások fejlesztését. A megjelenés időpontját nem kötötték az orrunkra, az árat viszont már tudjuk: a Project Aerót 400 dollárért lehet előrendelni.

Ugyancsak a fejlesztőket célozza a Joule nevű modul, amely - nevéből is sejthetően - az Edison és a Curie által megkezdett sort folytatja. Az Intel prototípuskészítéshez tervezte, és felhasználási területét igen szélesen határozta meg: a modul a drónoktól a robotokon át az IoT-eszközökig mindenütt harcba küldhető, ahol a gépi látással kapcsolatos feladatokat kell megoldani, ugyanis RealSense kamerával összekapcsolva térérzékelési képességgel ruházza fel a gépeket. Két változatban készül, a kisebbik Joule 550x néven fut, és 1,5 gigahertzes, négymagos Intel Atom T5500 processzort, valamint 3 gigabájt RAM-ot és 8 giga belső tárhelyet tartalmaz. A nagyobb testvér, az 570x változat négymagos, 1,7 gigahertzes Atom T5700 lapkát használ, memóriája 4 gigabájt, tárolója 8 gigabájt. A legmodernebb wifi-szabványokat támogatja, és 4K felbontású videót is kezelni tud. A Joule-ra már konkrét fejlesztések épültek, egy francia cég, a PivotHead például gyártási környezetben használható kiterjesztettvalóság-vedőszemüveget készített vele, egy másik vállalkozás, az EyeSight pedig olyan intelligens bukósisakot fejlesztett országúti rendőrök számára, amely lencsére vetít ki fontos közlekedési információkat.

A térérzékelő RealSense kulcsszerepet játszik az Intel számos fejlesztésében, de közben maga is intenzív fejlesztés alatt áll. Az IDF-en bejelentették az új generációt, a RealSense 400-as sorozatot, amely az előző generációs modelleknél több térbeli pontot használ a környezet letapogatására, és kétszeres a hatótávolsága. Emellett több, RealSense-alapú fejlesztői készletet is bemutattak, a legérdekesebb talán az Euclid, amely egy kamerával, Atom processzorral és vezeték nélküli kommunikációval felszerelt, aprócska számítógép-féleség - voltaképpen egy intelligens szem, amely nagyszerűen használható a robotokban. A modul az Ubuntu Linux OS-t és a robotfejlesztésben elterjedt ROS (Robot Operating System) eszközkészletet futtatja.

Processzorok, gyorsítók és optikai kommunikáció
Azért lapkákkal kapcsolatos hírekből is kaptunk egy kiadós adagot a fórumon. Az Intel bemutatta Core processzorainak következő generációját, a Skylake nyomdokaiba lépő Kaby Lake-et. (Névadója egyébként egy szigetekben gazdag, gyönyörű tó Kanada Ontario tartományában, és a név indián nyelven azt jelenti: "a tó, ahol sok az öböl".) A processzor a Skylake alapjaira épül, de valamivel gyorsabb. Amivel azonban igazán nagyot dob, az a grafika. A hetedik generációs Core lapka 4K grafikus processzort kapott, és kiemelkedő tudását a bemutatón azzal szemléltették, hogy egy Kaby Lake processzorral felszerelt Dell XPS PC simán futtatta a hatalmas grafikus étvágyú Overwatch lövöldözős játékot - igaz, a rosszmájúak szerint nem a legnagyobb felbontás mellett. Az Intel mindenesetre azt ígéri, hogy a lapkával a PC-k prémium minőségű 4K tartalmakat is szakadozás nélkül tudnak majd lejátszani. Ebben bizonyára van igazság, de azért az igényesebb játékokhoz és VR-headsetekhez továbbra is különálló grafikus kártyára lesz szükségünk. Ősszel mindenesetre jönnek az első Kaby Lake-laptopok, meglátjuk, mit tudnak.

A fórumon az Intel beszélt a Knight Mill fedőnév alatt készülő újgenerációs Xeon Phi gyorsítóról is, amelynek fontos szerepet szán AI-stratégiájában. Mielőtt teljesen elkeverednénk a hasonló csengésű nevek erdejében, gyorsan tisztázzuk, hogy a Knights Mill nem a Knigths Landinget váltja le, és nem is a korábban beígért Knights Hillt helyettesíti. A CPU-magokkal telezsúfolt, rugalmas, nagykapacitású memóriával ellátott mega-lapka a gépi tanulás meggyorsítására született: elsősorban az úgynevezett alacsony precizitású műveletekre hegyezték ki, és az Intel célja az volt vele, hogy a valószínűségeken és asszociációs kapcsolatokon alapuló döntéseket segítse. Az újdonsággal az Nvidia GPU gyorsítóinak dominanciáját szeretnék megtörni - hogy sikerül-e, szintén a jövő zenéje.

Végül egy tizenhat éves fejlesztés is révbe ért az augusztusi fórumon: az Intel bejelentette, hogy hosszú vajúdás után megszülettek azok a rézkábeleket leváltó szílicium-fotonikus modulok, amelyek fény és lézerek segítségével továbbítják a számítógépek között az adatokat. Ősszel kezdik szállítani őket, és áldásos hatásukat - konkrétan a 100 gigabit/s átviteli sebességet - először az adatközpontok élvezhetik. Egy kis üröm az örömben, hogy bár a kommunikáció hagyományos Ethernet protokollon keresztül történik, a szervereknek speciális adatátviteli kapcsolóra lesz szükségük, hogy kezelni tudják az adatforgalmat. Később viszont - hogy pontosan mikor, egyelőre nem tudni - az Intel közvetlenül a lapkákba akarja beépíteni az új technológiát, vagyis a PC-ken belül is felgyorsulhat velük a kommunikáció.

Hirdetés
Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.