Advertisement

Az ipar digitalizációjáért

|

Ahhoz, hogy a digitalizáció és az intelligens automatizáció a magyar ipart is gyökeresen átalakítsa, elsősorban a kis- és középvállalatoknál kell szemléletváltást és tudásnövekedést elérni. Ebben kíván fontos szerepet betölteni a nemrég alakult Ipar 4.0 Platform.

Magyarországon az MTA Sztaki és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kezdeményezésére 2016 májusában megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform (NTP). Az Európában Németországból kiinduló Industrie 4.0 iparpolitikai fejlesztési irányvonal alapvető célja az ipar innovatív, digitalizáción és intelligens automatizáción alapuló minőségi megújítása. Az új korszak modelljének meghonosítására vállalkozó Ipar 4.0 NTP alapító okiratát 38 kutatóintézet, oktatási intézmény és vállalat írta alá.

Szép-szép a cél és az elmélet, a kezdeményezés sikere azonban azon mérhető le, milyen konkrét lépéseket tesz, illetve milyen kézzelfogható eredményeket ér majd el a kormányzati támogatást élvező ipari összefogás. Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelő államtitkára válaszolt a Computerworld kérdéseire.

LEPSÉNYI ISTVÁN: A közelmúltban megjelent egy 2,35 milliárd forint keretösszegű GINOP pályázat, amellyel mintagyárak, mintalaboratóriumok létrehozását szeretnénk ösztönözni. A pályázati kiíráshoz a platformtagok is hozzájárultak ötleteikkel, gondolataikkal. Már most jól látszik, hogy néhány platformtag aktívan részt tud majd venni a mintalaborok kialakításában. Ezen túlmenően elkezdtük azt a munkát, ami az oktatási rendszer Ipar 4.0 által megkövetelt átalakítását szolgálja, továbbá megindult a cselekvési terv kidolgozása.

COMPUTERWORLD: Várhatóan hol, milyen területeken jönnek létre a mintalaborok, és mik a fő célkitűzéseik?

LI: Mivel a pályázatok elbírálása még folyik, pontosan nem lehet tudni a helyszíneket, a résztvevőket. Az viszont már most biztos, hogy több szakterületet szeretnénk bevonni. Arra törekszünk, hogy az ipar egésze, különösképpen az Irinyi Tervben megnevezett ágazatok, például az egészségipar vagy a járműgyártás szereplői gyakorlati példákon ismerjék meg az Ipar 4.0 követelményeit. A mintagyárak megmutatják, hogy az Ipar 4.0, illetve a digitális világ megoldásait alkalmazó nagyvállalatok mit várhatnak el a kis- és középvállalatoktól: mire kell felkészülni, milyen hálózatot kell építeni, hogyan kell kialakítani az érzékelőket, milyen szakemberek kellenek a big data feldolgozásához stb. Több szinten gondolkozunk, ugyanis a kkv-k között nagyok a különbségek. Vannak, amelyek már sokat hallottak az Ipar 4.0-ról, és foglalkoztak is kapcsolódó területekkel. Számukra, a mintarendszerek alapján, pilotprojekteket indítanánk. Egy másik vállalati kör, amelyik sokat hallott már a digitális világról, de alig-alig került vele kapcsolatba. Esetükben a mintarendszereket elsősorban oktatásra, képzésre szeretnénk felhasználni. A kkv-k többsége azonban abba a csoportba tartozik, amelynek csekély ismerete van a digitális gazdaságról. Ezen vállalatok esetében a mintalaborok fő célja a demonstráció, az alapvető ismeretek átadása.

 

CW: Mi a GINOP pályázat tervezett menetrendje?

LI: Azt szeretnénk, ha a mintagyárak, mintarendszerek elméleti kialakítása még ebben az évben megtörténne, és a jövő év közepétől már működnének a létesítmények, tehát fogadnák a kis- és középvállalatokat.

CW: Van lehetőség külföldi partnerek bevonására?

LI: Természetesen. Már folyik is a lehetőségek feltérképezése. Például nemrégiben, a németországi Magyar Nagykövetség szervezésében rendeztek egy szakmai találkozót német nagyvállalatok és magyarországi vállalatok között, kimondottan a digitális gazdaság, az Ipar 4.0 témakörben. A jövő év elején is szeretnénk egy hasonló konferenciát tartani.

CW: Az Irinyi Terv részeként indított Ipar 4.0 program kidolgozása 2016 márciusában kezdődött. Hol tart a munka?

LI: Eddig az alapkérdéseket tekintettük át. A digitális tudatfejlesztés, a digitális gazdaság követelményeit szem előtt tartva megvizsgáltuk, milyen területeken kell cselekvési programot meghatározni, figyelembe véve, hogy több területen, például a digitális jóléttel kapcsolatban már komoly munka folyik Magyarországon. Ezt követően a cselekvési programot konkrét lépésekké kell lefordítanunk a jogszabályokban, az oktatásban és a képzésben, valamint a pilotprojektekben.

CW: Hol tartják a leginkább szükségesnek a digitális tudat kialakítását, hol van a legnagyobb elmaradás Magyarországon?

LI: A kis- és középvállalkozásoknál. Ha versenyképes beszállítói ipart szeretnénk felépíteni, illetve a vállalkozásokat komoly lehetőségekhez akarjuk juttatni, akkor a kkv-knak sokat kell tanulniuk a digitális gazdaságról. Itt az idő, hogy megnyomjuk az ébresztőcsengőt. A mintarendszer tehát arra is szolgál, hogy az érintettek rácsodálkozzanak a mai helyzetre és észrevegyék a lehetőségeiket. Emellett képeznünk is kell a kkv-kat. Kissé jobb a helyzet, ugyanakkor nagyobb a kihívás a magyarországi közép- és nagyvállalatoknál. Ők már ismerik a kihívást, de nem minden esetben látják, hova tudnak fordulni. Ezért nagyon jó, hogy Magyarországon kimondottan kutatás is folyik ezen a területen, tehát pontosan láthatóak a megoldandó feladatok

CW: Érzékelhetőek szektoriális különbségek?

LI: Igen. Vannak éllovasok, így például az egészségügy, valamint a jármű- és a gépgyártás. Ezekben a szektorokban már találkozhatunk a nagy adatmennyiségek feldolgozásával. A jármű- és gépgyártásban egyre gyakoribb, hogy az eszközök az internethez kapcsolódnak.

CW: Minden ipari és informatikai szállító a maga szemszögéből közelíti meg az Ipar 4.0 kérdéskört, ráadásul ezek a megközelítések sokszor nem esnek egybe a gyártóvállalatok igényeivel. Milyen szerepet vállalhat az NGM ezen ellentmondás feloldásában?

LI: A gazdaságban teljesen megszokott, hogy a szállítók érdekei nem esnek egybe a vásárlók érdekeivel. Az összhangot a piac teremti meg. A kormányzatnak ebben a folyamatban csak szabályozási szerepe van. Olyan szabályozókat alkotunk, amelyek például megakadályozzák a monopóliumok kialakulását. Emellett ösztönözzük a korszerű megoldásokat. Konkrétan azonban nem szólunk bele semmibe.

CW: Milyen feladatok állnak az Ipar 4.0 Platform előtt az elkövetkező hetekben?

LI: Az egyik legkonkrétabb feladat az oktatáshoz kapcsolódik. Azt várjuk, hogy szeptember közepéig, végéig a Platform tegye le a szakképzésre és oktatásra vonatkozó konkrét javaslatait. E javaslatokat feltétlenül figyelembe szeretnénk venni a következő tanrendek kialakításakor.

Tudásháromszögek kiemelt szerepben
Az MTA SZTAKI kezdeményezésére kutatást végeztek a gyártáshoz kötődő hazai vállalatok körében az Ipar 4.0-val kapcsolatos ismeretekről, felkészültségről, elvárásokról. A válaszokból kiderül, hogy a cégek a versenyképesség legfőbb akadályának azt tartják, hogy kevés a képzett munkaerő, de a szabványok hiánya is gátló tényező. Általános vélekedés, hogy a mainál lényegesen több kutatás-fejlesztési támogatásra volna szükség. A vállalatok sokat várnak a digitalizációtól, továbbá fontosnak tartják mind a vertikális, mind a horizontális vállalati integrációt. Szinte minden cégnél megjelent a big data kérdése, illetve a nagy adatmennyiségek gyűjtése és elemzése iránti igény. Ezt egyrészt a vészhelyzetekre való felkészülés, másrészt a termelési adatok feldolgozása tekintetében említették. Figyelemre méltó, hogy a felhőalapú számítási technológiák iránt a vállalatok csekély érdeklődést mutatnak. Ennek az oka vélhetően az, hogy a felhőt nem tartják kellően biztonságosak. A kutatásban többségében olyan innovatív cégek vettek részt, amelyek már kapcsolatba kerültek az Ipar 4.0-val, sőt egyharmaduk már saját gyakorlatában is használt ilyen technológiákat, az eredmény tehát nem ad teljesen hű képet a magyar vállalatok Ipar 4.0-készültségéről. Mindazonáltal jó jel, hogy a válaszadók 80 százaléka nagy várakozással tekint az Ipar 4.0 technológiák széleskörű bevezetése elé.

- A Platform egyik legfontosabb feladata, hogy támogassa a kormányzat Ipar 4.0-ra vonatkozó elképzeléseit. Elkészítjük az Ipar 4.0 stratégiát, amelyben fokozott hangsúlyt kap az úgynevezett tudásháromszögek szerepe: kidolgozunk egy rendszert, amely az egyetemek és kutatóintézetek, az ipar és a kormányzat hármasát hivatott támogatni. Elősegítjük kutatási, fejlesztési és innovációs projektek kiírását és indítását, beleértve a kis- és középvállalatok speciális igényeire szabott projekteket is. Kiemelt fontosságú az oktatás és a továbbképzés fejlesztése, továbbá az érdeklődőket fogadó és segítő Ipar 4.0 mintarendszerek létrehozása. A munka sikerének egyik záloga, hogy az NGM továbbra is részt vegyen a munkacsoportokban - hangsúlyozza Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója.

Jóllehet kezdetben nem Ipar 4.0-nak hívták, az MTA SZTAKI már hosszú évek óta részt vesz ilyen irányú nemzetközi projektekben, továbbá a Fraunhofer Társasággal együttműködve az Ipar 4.0-ra fókuszáló, alkalmazott kutatással foglalkozó központot hozott létre, melyet továbbfejleszteni szándékoznak. - Régóta foglalkozunk beszállítói láncok koordinációjával és menedzsmentjével. Egy autógyárnak, ahol a teljes gyártási folyamat digitalizációja és optimalizációja folyik, robotos lézerhegesztő programot fejlesztettünk. Nagyon forró téma az ember és a robot szimbiózisa, tehát annak biztonságos megoldása, hogy az ember és a robot közös térben dolgozhasson - mutat rá Váncza József, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója.

- Noha a vállalatok sokszor vagy csak a gyártás/logisztika, vagy csak az információs és kommunikációs technológiák oldaláról közelítik meg a kérdést, manapság a számítástudomány és a gyártástudomány konvergenciája egyértelmű, a kettő nem választható szét. A Platform egyik célja, hogy minden szereplő átlássa a magas fokú informatikai támogatásból fakadó előnyöket - hívja fel a figyelmet az MTA SZTAKI igazgatója.

Hirdetés
- Hirdetés
Hirdetés
X
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra » Advertisement

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.