Hirdetés
. Hirdetés

Az IT-katasztrófaelhárítás négy új trendje

|

Az informatikai rendszerben keletkezett károk felszámolását és az üzemszerű működés helyreállítását a közösségi hálózatok, a mobiltechnológia, a virtualizáció és a felhők is befolyásolják. Méghozzá egyre nagyobb mértékben.

Hirdetés

Magyarország elég szerencsés hely arra nézvést, hogy ritkán sújtják nagy kárral járó természeti katasztrófák. Nálunk régóta nem jegyeztek fel jelentős földrengést, nincsenek kitöréssel fenyegető vulkánjaink, nem járnak erre hurrikánok vagy tornádók, nem esik többméteres hó, satöbbi. Habár az árvizekkel minden évben meg kell küzdenünk, de előrelátó tervezéssel azok hatásaitól sem kell az IT-üzemeltetőknek félniük. Ugyanakkor nem vagyunk teljesen védve az energiaellátó rendszerek meghibásodásától vagy a kolontári vörösiszap-ömléshez hasonló ipari katasztrófáktól. Nem is beszélve arról, hogy a legnagyobb rombolóerő a kibertérből érkezhet, amelynek következményeit szintén a lehető leggyorsabban fel kell számolni. Ezért a vállalatoknak (az üzletfolytonosságot fenntartó erőfeszítéseik részeként) mindenképpen szükségük van átfogó katasztrófaelhárítási tervre.

Hirdetés

Jelentős hatással vannak a katasztrófaelhárításra az új technológiák, különösen a felhőszolgáltatások, a szerver- és desktopvirtualizáció, a mobileszközök elterjedése a munkahelyeken, és az üzleti felhasználók körében is mind népszerűbb közösségi hálózatok. Ezek a változások sok céget arra szorítanak, hogy átgondolják a tervezés és a tesztelés menetét, illetve a katasztrófaelhárítási stratégiát.

Felhők

Miként a szervezetek egyre több belső és külső felhőszolgáltatást használnak, rájöttek, hogy ezek a források részévé válhatnak a katasztrófaelhárítási stratégiának. A felhőkonfiguráció például lehetővé teszi, hogy bármennyi telephely, osztály vagy részleg is működjön a vállalatnál, a szoftverfrissítéseket az egész céges rendszerben gyorsan, egyszerűen és zavartalanul hajtsák végre.

Ha a tárolás virtualizált, akkor az adatokat megtöbbszörözhetik a tárolóhálózatokban, és több stratégiailag átgondolt helyszínen őrizhetik őket, ami azt is lehetővé teszi, hogy az egyik rendszer leállása esetén egyszerűen átváltsanak a másikra.

 

Amennyiben a cégeknek lehetőségük van partíciónkénti szerverszintű biztonsági mentésekre, akkor az adatokat az egyik szerverplatformról átmozgathatják egy másikra, ha egy nem kívánt esemény bekövetkezik.

Nagy potenciális érték van a felhőszolgáltatásokban a DR (disaster recovery, katasztrófaelhárítás) számára - mondta a Networkworldnek Rachel Dines, a Forrester Research vezető elemzője. Sok olyan cég számára, amelyik nem akart jelentős beruházásokba fektetni a katasztrófák kivédése érdekében, a felhőszolgáltatások és azok használatarányos díjazási modellje lehetővé teszi, hogy igénybe vehessenek biztonsági adattárolókat, amelyekért azonban csak akkor kell fizetniük, ha tesztet futtatnak, vagy valóban bekövetkezett egy olyan esemény, amely az eszközök aktiválását szükségessé tette. Azaz a felhők képesek alacsonyabb költségeket, gyorsabb felépülést, könnyebb tesztelést és rugalmasabb szerződéseket kínálni a cégeknek - véli Dines.

Talán a legnagyobb hátránya a katasztrófaelhárításban a felhők használatának, hogy a biztonságuk és az adatvédelmi menedzsmentjük színvonala sokakban még kétkedést kelt. A felhő nem tekinthető egyelőre 100 százalékosan üzembiztosnak, amit pár elhíresült eset is bizonyít. Az Amazon és a Microsoft például 2011-ben kénytelen volt szembenézni szolgáltatásainak átmeneti kiesésével egy dublini villámcsapás miatt. John Morency, a Gartner piacelemző cég kutatási elnökhelyettese szerint azonban ha egy vállalat számára nem létkérdés a folyamatos rendelkezésre állás garantálása, akkor is feltétlenül át kell gondolni, hogy milyen fejlesztésekre van szükség vészhelyzet esetére.

Egyre többen fordulnak a komplex IT-infrastruktúrát használó nagyvállalatok közül a privát felhők felé és használják azokat DR-stratégiájuk elemeként - inkább, mint a publikus felhőket. Amiatt aggódnak ugyanis, hogy ha beüt a baj, a felhőcégek nem lesznek képesek a megfelelő szintű szolgáltatásokat működtetni a rendszerek helyreállításának idejére. Azaz erőteljesebb kontrollt akarnak gyakorolni. Morency megjegyezte, hogy ez csak akkor igaz, ha egy adott adatközpontban bérelnének szolgáltatást, mert különben a földrajzilag erősen elosztott kapacitások és a szolgáltatás virtuális jellege miatt a nyilvános felhőknél ennek nincs különösebb relevanciája.

Virtualizáció

Sok szervezet számára a szervervirtualizáció kulcsfontosságú komponenssé vált a DR-stratégiában, mert nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a számítási erőforrások felhasználásában.

A virtualizáció képes rá, hogy felgyorsítsa a katasztrófa-helyreállítási stratégia végrehajtását és a tényleges helyreállítást valóságos katasztrófa esetén - mondja Ariel Silverstone független információbiztonsági tanácsadó, aki szerint benne rejlik az a lehetőség is, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás ne csak egy IT-funkció, hanem vállalati audit-típusú funkció is legyen. Ha megvannak a megfelelő szabályozások és eljárások, a virtualizációval a katasztrófa utáni helyreállítás részévé válhat bármely szerver automatikus üzembehelyezése.

A virtualizáció lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy létrehozzanak egy „pillanatfelvételt” egy egész adatközpontról, amely gyorsan és viszonylag olcsón aktiválható lehet, részben vagy egészben, ha a szükség úgy hozza - véli a szakértő.

Összességében a szervervirtualizáció sokkal könnyebbé tette a katasztrófaelhárítást. Mivel a virtuális gépek lényegesen egyszerűbben mozgathatók, mint a fizikai eszközök, és könnyen indíthatók a különböző hardvereken, ezért sok vállalat használ virtualizációt a helyreállítási munkálatok kritikus elemeként. Elég széles a piaci kínálatát különféle feladatokat ellátó eszközökből, például a virtuális gépek gyors újraindításának automatizálásától a mentések átkapcsolására a fizikai vagy bootolható virtuális gépekre. Végső soron a virtualizáció a vállalatok számára gyorsabb helyreállítási időt eredményezhet kisebb költségek mellett - vélekedik Dines.

Másfelől a virtualizáció népszerűsége a virtuális gépek burjánzó terjeszkedéséhez vezetett, ami sok szervezetnél a lehetségesnél bonyolultabbá tette a katasztrófaelhárítást, illetve a virtualizációban rejlő lehetőségeket a cégek nem mindig tudják kihasználni. Az sem válik e trend javára, hogy a virtualizáció hamis biztonságérzetet adhat. Emiatt nem készülnek megfelelő katasztrófaelhárítási tervek, s azt gondolják, hogy a virtualizáció majd mindent megold. Csakhogy vannak olyan gépek, amelyek különféle okoknál fogva nem virtualizáltak, s ezért nem is helyettesíthetők virtuálisan. Következésképpen szükség van a megfelelő DR-tervezésre és -tesztelésre - véli Silverstone.

Mobilok

Megkönnyítik az informatikai műveletek folytatását és az üzleti folyamatok továbbvitelét egy katasztrófa után a mobileszközök, az okostelefonok és tabletek. Ezek az eszközök ugyanis mindenkinél mindig kéznél vannak, ami szükséghelyzetben nagy előnyt jelent.

Azonban széles körű terjedésük valamivel bonyolultabbá teszi a helyreállítási munkálatokat, mert nagyobb adatközponti infrastruktúra kiépítését eredményezik, hiszen a céges IT-részlegeknek foglalkozniuk kell a mobileszközök menedzselésével is. Ehhez szükség van egy újabb vállalati rendszerre annak érdekében, hogy az eszközök és a rajtuk futó alkalmazások, a rajtuk tárolt adatok s a mobil hozzáférési pontok megfelelően védettek legyenek.

A mobileszközök azonban nem feltétlenül teljes értékűek a helyreállítási forgatókönyvben, ugyanis előfordulhat, hogy bizonyos kritikus vállalati alkalmazásokat (például a bérnyilvántartási rendszert) nem lehet rajtuk keresztül elérni.

Közösségi hálózatok

A közösségi hálózatok legalább akkora segítséget nyújtanak az embereknek

a kapcsolattartásra egy katasztrófaesemény után, mint a mobilok. Bizonyos esetekben napokig vagy még tovább eltart, mire egy vállalati adatközpont újra a lábára áll egy katasztrófa után. Addig a vállalati belső levelezőrendszer sem fog üzemelni. A közösségi hálózatokon azonban gyorsan felépíthetők a szükséges, vagy használhatók a már működő kapcsolatok, s kiválthatják a házon belüli levelezést.

A Forrester szerint a közösségi hálózatok kifejezetten megfelelnek a DR-tevékenység igényeinek. Nagyon elterjedtek, gyakorlatilag ingyenesek és nemcsak a cégen belüli kommunikációra alkalmasak, hanem a külső partnerekkel, üzletfelekkel, állami hivatalokkal és a nagyközönséggel való megszakítás nélküli kapcsolattartásra is elsőrangúak.

Ráadásul a közösségi eszmecsere képes a tömeges mozgósításra és a helyzet súlyának helyes felfogására. Emiatt ez a kommunikációs csatorna egyedülálló előnyöket kínál a katasztrófaelhárítás számára a Forrester szakértői szerint.

Hátrányok itt is vannak. A félelem, a bizonytalanság és a kétség hisztérikus vagy pánikhangulatot is kiválthat. Ezért a vállalatoknak ügyelniük kell, hogy a DR-tervben pontosan szabályozzák a közösségi média használatának szabályait rendkívüli körülmények esetére is. Ez magában kell, hogy foglalja az összes hozzáférés és az adatok, információk megosztásának szabályozását minden hálózat és kommunikációs erőfeszítés esetében - vélekedik Ariel Silverstone.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.