Hirdetés

Az Oracle varázsgömbje

|

A felhőalapú számítástechnika olyan szédítő ütemben fejlődik, a nagyadat-technológiák akkora sebességgel változnak, hogy egyre nehezebb feladat a trendek megbízható előrejelzése. Az Oracle mégis vállalkozott a lehetetlenre.

Vajon mi várható 2017-ben és a következő néhány évben? Az Oracle belenézett a varázsgömbjébe: lássuk, mit olvasott ki onnan?

Mindent a felhőbe: A felhő régi ígérete, hogy átveszi a kulcsfontosságú nagyvállalati munkaterhelés oroszlánrészét. Ebből azonban mindeddig kevés valósult meg. Részben azért, mert a felhőalapú szolgáltatók tudatosan korlátozták elszámoltathatósági kötelezettségüket, nem lévén elég bátrak vagy tehetségesek az egyéni portfóliók kiszolgálására. 2017 előrelépést hozhat ezen a téren.

Szintén a várható változások közé tartozik, hogy jelentősen csökkenni fog a nagyvállalati tulajdonú adatközpontok száma. Néhány éve egy ilyen kijelentés még felhördülést váltott volna ki, mára azonban már evidencia. Ahogy a nagyvállalatok IT-költései egyre inkább a felhős technológiára irányulnak, úgy áramlik át a munkaterhelés a nagyvállalati tulajdonú adatközpontokból a célorientált rendszerek irányába, amelyeket a nagyvállalati felhő-szolgáltatók működtetnek. Mark Hurd elnök-vezérigazgató szerint 2025-re a nagyvállalatok által tulajdonolt adatközpontok száma 80 százalékkal csökken, és a cégek IT-kiadásaik 80 százalékát a felhőalapú szolgáltatásokra költik.

Mindez nem jelenti azt, hogy az adatközpontok száma máról holnapra zuhanni fog, de a számítási teljesítmény, a tárkapacitás és a hálózati szolgáltatások bővítésére irányuló beruházások vissza fognak esni.

Fent a legbiztonságosabb: Évről évre több veszély leselkedik a nagyvállalati rendszerekre, ami még inkább kiemeli az adatvédelem fontosságát. Az elmúlt években a biztonság kérdése kisebb akadályt képezett a felhőalapú beruházások előtt. A titkossággal és az adatrendelkezéssel kapcsolatos vélt vagy valós problémák sok szervezetet elriasztottak a felhős működésre való átállástól. A jövőben azonban épp ezek a megfontolások vezetik majd a szervezeteket a felhőkhöz. A megbízható felhős termékek olyan fejlett lehetőségeket és többszintű védelmet nyújtanak, amit a legtöbb cég házon belül nem képes reprodukálni. Vagyis a közeljövőben a nagyvállalati felhő lesz az IT-feldolgozás legbiztonságosabb helye.

A digitális kapcsolatok egyre inkább átszövik világunkat, és átalakítják az élet minden területét. Ugyanez a technológiai fejlődés soha nem látott lehetőségeket teremt a vállalkozásoknak a növekedéshez, a megújuláshoz és az új értékek teremtéséhez. A felhő minden területen a gondolkodásmód megújítását igényli. A vállalkozásoknak nem elég új, a felhős működést kihasználni tudó eszközöket fejleszteniük: vállalkozásuk középpontjába kell állítaniuk a digitalizációt. A digitális átalakulás nem csupán lehetőség lesz, hanem a sikeres működés alapkövetelménye.

Mesterséges intelligencia mindenütt: Bár a mesterséges intelligencia (AI) ma még sokak számára a sci-fit idézi, valójában már része mindennapjainknak. Az internetes boltok és zenei szolgáltatások például sikeres és hatékony alkalmazási példái ennek az új technológiának. Ezek a rendszerek olyan infrastruktúrákon alapulnak, amelyek nagy tömegű adat importálására, elemzésére és értelmezésére képesek, mégpedig emberi beavatkozás nélkül. A következő lépcsőfok, hogy ezek a technológiák integráns részei lesznek a fogyasztók kiszolgálásának és a vállalati műveleteknek.

Olyan új alkalmazások megjelenése várható a közeljövőben, amelyek egyedi esetekben is képesek maguktól dönteni, és gyorsabbá, hatékonyabbá teszik a vállalati feladatok megoldását. A mesterséges intelligencia és a robotok már ma is jelen vannak a gyártásban, és hatalmas jövő vár rájuk az új iparágakban. A fejlődést az adatrobbanás táplálja. A gépi tanuló algoritmusok felismerik a mintázatokat a digitális információk tömegében, és beépítik ezeket a működésükbe. Az a vezető, aki figyelmen kívül hagyja az AI-t, cége jövőjét kockáztatja. Toby Redshaw, az American Express korábbi vezetője úgy fogalmaz, hogy az a cég, amely nem számol az AI-alapú technológiákkal, olyan, mint aki késsel indul harcba puskák ellen.

Amikor a kis hal eszi meg a nagyot: Idén új eszköz csatlakozik a felhőalapú alkalmazások fejlesztőinek eszközkészletéhez: tért hódít a "vizuális" programozás, amely gyors, átlátható fejlesztési folyamatot ígér, és rengeteg kódolást megspórol a fejlesztőknek. A felhő a kisvállalkozások növekedését is meggyorsítja.

A digitális gazdaságban a vállalkozások versenye - mérettől függetlenül - a technológiai lehetőségek kihasználásán alapul. A kisvállalkozások hagyományosan hátrányban vannak a nagyokkal szemben, mert kénytelenek lemondani a nagy teljesítményű, de drága forrásokról. A felhőre ez ma már nem igaz: a felhőn alapuló szolgáltatások olyan olcsók, hogy bárki meg tudja fizetni őket. A kisvállalkozások új piacokat hódíthatnak meg a segítségével, és bátran felrúghatják az érvényes status quót.

A felhő házhoz jön: Világunkat egyre sűrűbb és gazdagabb hálózattal szövik át a digitális kapcsolatok. Az okostelefonok, laptopok, eszközök és érzékelők által generált, exponenciálisan növekvő adatforgalom kezelése hatalmas feladat, egyben óriási lehetőség a vállalkozások számára. A felhő mellett a napjainkban zajló átalakulások másik motorja a nagy adat, ennek a motornak a lelke pedig a gépi tanulás. Ez a technológia már rég kilépett a tudományos laboratóriumokból, és olyan eszközzé vált, amellyel a vállalati elemzés mellett a végfelhasználók kiszolgálásában is számolni kell.

Ám az adatokat nem mindig lehet vagy érdemes külső adatközpontokba eljuttatni. Lehet, hogy biztonsági okok állják útját a mozgatásnak, de az is előfordulhat, hogy maga az adattömeg olyan hatalmas, hogy az áthelyezés hálózati költségei meghaladják a várható nyereséget. Ilyen esetekben a felhőt kell elhozni az adatokhoz. A jövőben egyre több szervezetnek kell olyan felhős stratégiát kidolgoznia, amely a több helyen lévő adatok kezelésére irányul.

IoT és adatvizualizálás: A dolgok internete (IoT) több élettelen dolgok halmazánál: a felhasználók és eszközök által generált dinamikus adattömeg folyamatos feldolgozást és gyors válaszreakciót igényel. A nagyvállalatoknak az IoT alkalmazásfejlesztést egyszerűsíteniük, a képződő adatokat pedig integrálniuk kell üzleti alkalmazásaikba.

Az új adatforrások és a valós idejű analitikák, valamint a felhasználói inputok ötvözésével a nagyvállalatoknál olyan újfajta felhőalapú alkalmazások születnek, amelyek alkalmasak a röptében történő tanulásra és alkalmazkodásra. Ezek nemcsak az üzleti szférára lesznek hatással, de az okosváros és okosnemzet projektekre is, amelyekből már ma is egyre több van: az idei CeBIT-en például a japán kormány hirdette meg ezzel kapcsolatos okostársadalom-koncepcióját (lásd Csipetnyi jövő című írásunkat az előző lapszámban).

A nagy szervezetek arra is kezdenek ráébredni, hogy ha mindent egyetlen gigászi adatraktárba zsúfolnak, rengeteg sötét adat, vagyis potenciálisan értékes, de nehezen elérhető vagy felkutatható információ keletkezik. Az adatkezelés összetett stratégiát igényel, és ebben fontos szerep jut az adatvirtualizáció új technológiájának, amely adatmozgatás nélkül teszi lehetővé a nagyadat-analitikák valós idejű elkészítését.

Érkeznek az előre gyártott adatlaborok: 2017-ben folytatja előretörését az Apache Kafka technológiája. A Kafka, amely kiválóan alkalmas nagyadat-információk valós időben történő továbbítására és szétosztására, hagyományos, sokszorosan bizonyított sínarchitektúrát használ, de nagyon nagy adattömegekkel és sokfajta adatstruktúrával dolgozik. Emiatt ideális eszköz például arra, hogy az előfizetőknek hozzáférést biztosítson minden olyan eseményhez, amelyekről a fogyasztóknak tudniuk kell.

A nagy szervezetek kezdik felismerni, milyen értékesek az adatlaborok, ahol kísérletezni tudnak a nagyadatokkal, és kipróbálhatják az új ötleteket. Csakhogy nem könnyű ilyen laboratóriumot a nulláról indulva létrehozni. Ezen a problémán segítenek az előre gyártott megoldások, amelyek integrálják a felhőszolgáltatásokat, az analitikákat, az adatelőkészítést és a többi szükséges elemet. Idén várhatóan tovább nő ezek népszerűsége.

Mélytanulás a felhőben: Az objektum-tárolás számos előnnyel jár. Az adat hozzáférhető, másolható, menthető; a megoldás olcsó, és remekül együtt tud működni a Sparkhoz hasonló keretrendszerekkel. A felhőalapú objektumtárolás várhatóan egyre fontosabb szerepet kap a nagyadat-tárolásban, egyre jobban integrálódik a nagyadat-számítási technológiákkal, és számos esetben a HDFS adattárolás vonzó alternatíváját jelentheti.

Gyorsító technológiák (GPU-k, NVMe); a tárolás és számítás elhelyezésének optimalizálása; nagy kapacitású, non-blocking hálózatok - egyik fogalom sem új, de a konvergenciájuk már igen. Együttesen olyan felhő-architektúrákat hozhatnak létre, amelyek ugrásszerű javulást ígérnek a számítási, I/O és hálózati teljesítményben. És az eredmény: mélytanulás, valamint egyszerű integráció a meglévő üzleti alkalmazásokkal és folyamatokkal.

HOUG 2017
Mindösszesen 455 vendéget számlált az Oracle Felhasználók Magyarországi Egyesületének idei siófoki rendezvénye, amelyen az Oracle számos megoldása szóba került. A hallgatóság egyebek közt a MOL Taleo digitális toborzási rendszerének bevezetéséről, a MÁV új jegyértékesítési és a Budapest Bank adatvizualizációs projektjéről hallhatott előadást. Feszült figyelem kísérte Orbán Krisztiánnak a globalizáció által sikeressé lett és az ugyanennek következtében a perifériára szorult országok kilátásait ecsetelő előadását. Képünk a GDPR-kerekasztalról készült.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!