Készül az az érintőképernyős technológia, amely lehetővé tenné az emberek számára, hogy online vásárlás közben "érezzék" a fizikai tárgyakat, beleértve például egy ruhadarab anyagának textúráját.
Cynthia Hipwell, a Texas A&M Egyetem gépészmérnöki tanszékének professzora egy olyan csoportot vezet, amely az ujj és az eszköz kölcsönhatásának feltérképezésén dolgozik. Arra számítanak, hogy ezzel segíthetik az érintés érzékelésén és az érintésre való reagáláson túlmutató technológia továbbfejlesztését.
Az ember-gép interfész továbbfejlesztésének végső célja, hogy az érintőképernyős eszközök képesek legyenek gazdagabb érintésalapú élményt nyújtani a felhasználóknak úgy, hogy a technológiát képessé teszik a fizikai tárgyak érzetének utánozására.
Hipwell szerint a lehetséges megvalósítási területek szerteágazók lehetnek. A virtuális valóságtól kezdve a gépjárművek és más berendezések tapintható műszerfalain és kijelzőfelületeken át a virtuális vásárlási élményig az alkalmazások sokfelé megjelenhetnek. Nem is kérdés egy ilyen képesség haszna, ha a felhasználók például vásárlás előtt megtapinthatnák a kiválasztott termékek anyagának textúráját.
"Ez lehetővé tenné, hogy a képernyőn ténylegesen érezzük a textúrákat, gombokat, csúszkákat és gombokat. Az ilyen technológia használható lenne interaktív érintőképernyő-alapú kijelzőkhöz, de az egyik szent grál minden bizonnyal az volna, ha az érintést be lehetne vinni a vásárlásba, hogy közben érezni lehessen a szövetek és más termékek textúráját" - idézte Hipwell szavait a Knowridge magazin.
A professzor elmagyarázta, hogy a jelenlegi érintőképernyő-technológiában az "érintés" lényegében inkább a képernyő, mint a felhasználó javát szolgálja. Az egyre kifinomultabb haptikus technológia megjelenésével és tökéletesítésével a felhasználó és az eszköz közötti kapcsolat azonban kölcsönössé válhat.
Az érintés, mint érzékszervi bemenet hozzáadása végső soron gazdagítaná a virtuális környezeteket, és kibővítené a jelenleg hang és látvány által meghatározott kommunikációs teret. "Ha a virtuális élményeket nézzük, azok jelenleg elsősorban hang és látvány alapúak, emiatt audiovizuális túlterhelést kaphatunk" - állítja Hipwell.
A kutató úgy véli, hogy ha az ember-gép interfészbe be tudjuk vinni az érintést, az sokkal több képességet, sokkal több realizmust hozhat, és csökkentheti ezt a túlterhelést. A haptikus effektusok felhasználhatók a figyelemfelhívásra, hogy valamit könnyebben megtaláljunk vagy könnyebben elvégezzünk, alacsonyabb kognitív terheléssel.
Hipwell és csapata úgy közelíti meg a kutatást, hogy a felhasználó ujja és az eszköz közötti interfész multifizikai - azaz a több fizikai mezőt egyszerre magában foglaló, egymással összekapcsolt folyamatok vagy rendszerek - vizsgálatával foglalkozik. Ez az interfész hihetetlenül összetett, és a különböző felhasználók és környezeti feltételek függvényében változik.
"Megvizsgáljuk az elektromos nedvesítési hatásokat (az alkalmazott elektromos mezőből eredő erőket), az elektrosztatikus hatásokat, az ujj tulajdonságainak változását, az eszköz anyagi tulajdonságait és felületi geometriáját, az érintkezési mechanikát, a folyadék mozgását, a töltésszállítást, azaz valójában mindent, ami a határfelületen történik, hogy megértsük, hogyan lehet az eszközt megbízhatóbbá és nagyobb teljesítményűvé tervezni" - mondta a texasi kutatócsoportot vezető professzor.
A team végső célja olyan prediktív modellek létrehozása, amelyek lehetővé teszik a tervezők számára, hogy a létrehozott eszközök maximális haptikus hatással és minimális érzékenységgel viszonyuljanak a felhasználó és a környezet változásaihoz.
Hipwell előrejelzései szerint, ahogy a technológia kutatása és fejlesztése tovább halad, a fogyasztók a következő néhány évben kezdik majd látni a korai elemek bevezetését az általános eszközökbe, és néhány korai termék máris fejlesztés alatt áll.
"Úgy gondolom, hogy a korai elemek a következő öt éven belül biztosan megjelennek. Ezután már csak a technológia érésének kérdése lesz, hogy mennyire lesz fejlett, mennyire lesz reális és mennyire válik elterjedtté" - szögezte le a professzor.
