Hirdetés
. Hirdetés

Egy hét az e-egészségügyben

|

Az infokommunikációs eszközök nélkülözhetetlen elemei a korszerű egészségügyi ellátásnak. Növelik a hatékonyságot, enyhítik a pénzügyi gondokat, ám nem helyettesítik a személyes ellátást, az orvos-beteg kapcsolatot. Szerzőink az idén Magyarországon megrendezett európai eHealth Weeken jártak.

Hirdetés

Most első ízben képviseltette magát az Európai Bizottság két biztossal az éves eHealth Weeken, Budapesten. Neelie Kros, az Európai Bizottság Digitális Menetrendért felelős alelnöke a miniszteri konferencián felhívta a figyelmet: korunkban az egyéneknek és a kormányoknak is minden fillért meg kell fogniuk. Hatalmas szükség van tehát az e-egészségügyi megoldásokra, amelyek természetesen nem helyettesítik a személyes kapcsolatokat, ám hatékonyabbá tehetik az egészségügyi rendszereket és javíthatják az ellátás minőségét. Célokat kell felállítani, így például azt, hogy a távgyógyászati és távfelügyeleti megoldásokkal a krónikus szívbetegek kórházi ellátásban töltött ideje, továbbá a cukorbetegek által igénybe vett egészségügyi erőforrások használata 10-10 százalékkal csökkenjen. Neelie Kros rámutatott: itt az ideje, hogy kitűzzük a célokat és a határidőket, továbbá egyeztessük az ellenőrzés és a mérés indikátorait. Az európai e-egészségügyi piac jelenleg mintegy 15 milliárd euróra becsülhető, növekedésének mértéke évi 2,9 százalék.
John Dalli, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa elmondta: a betegjogok határokon túlnyúló új direktívája lehetővé teszi az egészségügyi rendszerek forrásainak hatékonyabb kiaknázását. A költséghatékonyság csak a tagországok tudásának és eredményeinek megosztásával érhető el. Nem kell a kereket újra feltalálni - mutatott rá John Dalli.

Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára felhívta a figyelmet: nem az egészségturizmusra kell itt gondolni, hanem például a tagországok beteg-nyilvántartási rendszereinek interoperabilitására, a kooperáció révén a várakozási sorok csökkentésére vagy a ritka betegségek kezelésében a térségi együttműködésre.

Európai eHealth Munkacsoport
Az európai kórházak több mint 90 százalékának van szélessávú kapcsolata, 80 százaléka rendelkezik elektronikus betegnyilvántartó rendszerrel, de csupán 4 százaléka engedélyezi a pácienseknek, hogy online hozzáférjenek elektronikus betegrekordjaikhoz. Az európai kórházakban nem élnek kellően az eHealth kínálta lehetőségekkel a laboratóriumi leletek vagy radiológiai felvételek megtekintésénél - állapítja meg egy 2010-es felmérés, amelyet a 27 tagország, valamint Horvátország, Izland és Norvégia bevonásával készítettek az Európai Bizottság számára. A felmérés rengeteg hasznos információval látja el az Európai Unió eHealth Munkacsoportját, amely az eHealth Weeken tartotta első ülését. Az eHealth Munkacsoport egyik feladata az infokommunikációs technológiák egészségügyben és szociális ellátásban betöltendő szerepének, lehetőségeinek felvázolása. A munkacsoportban részt vevő egészségügyi szakértők, betegképviselők, jogi szakértők, egészségpolitikusok, orvosi, gyógyszerészeti és infokommunikációs ipari szereplők javaslatokat tesznek az Európai Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az ICT miképpen tudná az egészségügyben az innovációt felgyorsítani.

Szabványos, minősített termékek
Jelen volt a kiállításon a Continua Egészségügyi Szövetség is. A Continua - világméretű, nonprofit nyílt ipari szervezet, amelybe egészségügyi és technológiai vállalatok tömörülnek. Céljuk a személyes - kórházon kívüli - egészségügyi ellátás minőségének javítása, illetve a különféle egészségügyi eszközök, megoldások együttműködésének elősegítése. Ennek érdekében a Continua egy eszközillesztési szabványcsoportot és hozzáilleszthető termékminősítési eljárást dolgozott ki: azok a termékek, amelyeknek Continua-logójuk van, összekapcsolhatók más minősített termékekkel. A szervezetnek több mint 230 tagja van. Magyarországot jelenleg a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány képviseli.

A Continua, amelynek tagjai között egyaránt megtalálhatók a legnagyobb cégek, valamint a kis- és középvállalatok, kiváló terepe a partnerek egymásra találásának és a hálózatos tevékenységnek. A kisebb cégek így nem maradnak egyedül, ötleteik megvalósításához megtalálják a társakat - fogalmazott Chuck Parker, a Continua ügyvezető igazgatója.

A szervezet rendkívül fontos feladatának tekinti a szabványosítást. Saját szabványai megalkotásán túl együttműködésre törekszik az iparág más nagy szereplőinek megoldásaival, így például a Microsoft Health Vaulttal vagy a Google Health-szel. A szabványosítás elengedhetetlen feltétele a szolgáltatások széles körű elterjedésének. A GSM- és a WiFi-hálózatok megteremtik a határokon is átnyúló kommunikáció alapját, ugyanezt az utat kell követni az egészségügyi eszközökkel is - mutatott rá Chuck Parker.

Jelenleg a Continua három termékminősítő laboratóriumot működtet. A tervek szerint továbbiakat is létesítenek. Elképzelhető, hogy az egyik a közép-kelet-európai térségben működik majd.

A digitális kórház
Az esemény gyémánt fokozatú támogatója, a HP képviselői az újságíróknak egy exkluzív sajtóbeszélgetésen ismertették e-egészségüggyel kapcsolatos megoldásaikat. Paál Péter, a HP Magyarország ügyvezető igazgatója mellett regionális vezetők is jelen voltak a találkozón. Sasha Bezuhanova, a HP közigazgatásért felelős közép-kelet-európai igazgatója az IT egészségügyben betöltött fontosságáról beszélt bevezetőjében. Szerinte az információtechnológia megkerülhetetlen az egészségügyben, hiszen a kormányok az idősödő társadalom és a csökkenő egészségügyi költségvetések dilemmáját hatásosan az IT eszközeivel tudják feloldani. Véleménye szerint az e-egészségügyi megoldások a lehetőségek platformjaként működnek, amit ha tervezetten, átgondoltan vezetnek be a különböző egészségügyi intézményekben, akkor rövid időn belül érezhető minőségi javulást hoznak a gyógyításban, ezt pedig az orvosok és a páciensek egyaránt ki tudnák használni. Európai szinten hatalmas számokról van szó - ismertette az igazgató -, hiszen 500 millió lehetséges páciensről beszélünk, akik évente átlagosan tízszer fordulnak orvoshoz. Az európai orvosi ellátórendszer éves szinten 5 milliárd kifizetési igény rendezésére vár - a hatalmas szám rengeteg kiadást jelent. Továbbá figyelembe kell venni, hogy az EU egészségügyi szempontból egységes, vagyis a magyar beteg franciaországi kezelését is ki kell fizetnie a biztosítónak, ami határon átívelő tranzakciót igényel. A HP Digitális Kórház koncepciója átfogó, biztonságos, rugalmas és az üzemeltetés szempontjából olcsó informatikai keretmegoldást és információs környezetet tud biztosítani. A rendszert térségünkben a Cseh Köztársaságban és Romániában vezették be.

A beszélgetésen Paál Péter ügyvezető igazgató a kiemelt magyarországi egészségügyi projektet, a Pólus programot említette mint pozitív példát az egészségügyi előregondolkodás területén. A program jelenleg a „tégla és malter" szakaszban tart, vagyis most zajlik az egészségügyi intézmények építése. A 10 milliárd forintos projektben a költségvetés 3-5 százalékát fordítják az informatikai fejlesztésekre. Hasonló, Norvégiában lezajlott program keretén belül a teljes költségvetés 6-8 százalékát tették félre informatikai kiadásra.

Megtérülő befektetés
A rendezvényen Sean Hogannal, az IBM egészségügyi rendszereiért felelős alelnökével is beszélhettünk. A Computerworld kérdéseire válaszolva az alelnök elmondta: főleg az egészségügy területén kell mérni, hogy az információs technológia hogyan tud segíteni a csökkenő egészségügyi költségvetések és a növekvő kiadások egyensúlyban tartásában. Mérni kell, hogy az IT hogyan segít a produktivitás növekedésében. Úgy véli, Európának az egyre idősödő népesség kérdésével kell szembenéznie, ezért az egészségügyben is változtatni kell: az akut betegségek kórházi kezelésére berendezkedett egészségügynek a krónikus betegek otthoni gyógyítására kell összpontosítania. Az IBM megoldásai a megváltozott egészségügyi környezetet kezelik, a gyógyítók számára az információ ott és olyan formában érhető el, ahogy arra szükség van. Sean Hogan úgy látja, az egészségügyet nagyobb produktivitásra kell sarkallni, ehhez információtechnológiai befektetésekre van szükség, amit a különböző kormányok nem odázhatnak el. Szerinte munkájuk nagy része abban áll, hogy bemutatják, az egészségügy informatikai jellegű befektetései hogyan és milyen időintervallumban térülnek meg.

A mostanában rendkívül népszerű eHealth témakörrel is foglalkozott a Magyar Kórházszövetség április 13-14. között Egerben megrendezett XXIII. Kongresszusa, ahol az orvosi szakma képviselői mellett az IBM Magyarország az ISH Informatika Kft.-vel közösen állította ki megoldásait.

 

Hazai ígéret
Az eHealth Week rendezvényen a magyar egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós hangzatos kormányzati ígéretet is tett. Szerinte már akár jövő évben is be lehet vezetni az elektronikus recepteket itthon - ami idő- és költségmegtakarítást jelentene, hiszen a vényekre az állam jelenleg évente 278 millió forintot költ. Az elektronikus rendszer bevezetéséhez EU-s forrásokat is igénybe lehetne venni. A bevezetést nagyban megkönnyíti, hogy az orvosok többsége már most is szoftvert használ a receptek írásához - a patikában az orvosi rendelőben kinyomtatott vonalkódot olvassák le, így ellenőrzik a recept hitelességét, ennek alapján adják ki a gyógyszert. Jelenleg éves szinten 150 millió receptet írnak fel.

Az elektronikus rendszer a TAJ-kártya alapján működhetne: az orvos az adatokat csak a számítógépbe viszi fel, a páciens pedig a gyógyszertárban bemutatja a TAJ-kártyáját, amely alapján megkapja a gyógyszert. Az elektronikus recept rendszere már több európai országban, így Dániában, Svédországban vagy Észtországban sikerrel működik.

Bizonyítson az ipar
Az eHealth Weeket kísérő kiállításon mintegy 100 kiállító mutatta be megoldásait. Jelen voltak a témában érintett multinacionális vállalatok, továbbá több magyar cég is lehetőséget kapott a bemutatkozásra.

Anyavállalatával, a Deutsche Telekommal és leányvállalatával, az ISH Informatika Kft.-vel közös standon mutatta be három új fejlesztésű e-egészségügyi megoldását a Magyar Telekom, amely az ISH 2009-es felvásárlásával lépett be az egészségügyi informatikai piacra. Kérdésünkre Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója elmondta: a cégcsoporton belül az ISH megtartja önállóságát. Olyan specifikus tudás halmozódott fel a cégnél, amit őrizni kell. Az egész szektor óriási növekedés előtt áll, és mivel a Magyar Telekom hosszú távon gondolkozik, külön tudásközpontot tart fenn az egészségügyi informatika területére. Olyan megoldásokra fókuszálnak, amelyekkel minden egészségügyi intézmény és a központi egészségkassza is költségeket takaríthat meg, illetve amelyekkel széles körben elterjeszthető a távfelügyelet. Ez utóbbi elsősorban a betegségek megelőzésében játszhat fontos szerepet.



A Magyar Telekom az eHealth területén is hazai kisvállalatok tucatjaival dolgozik együtt. Vannak hagyományos beszállítói, valamint egészen új fejlesztőpartnerei is.

Christopher Mattheisen úgy látja, hogy mivel viszonylag új területről van szó, a különböző cégeknél zajló fejlesztések még meglehetősen szigetszerűen folynak. Idő kell ahhoz, hogy mindenki megértse az egyes megoldások lényegét, illetve kialakuljon a kooperáció. Jó hír viszont, hogy az eHealth a világon mindenütt elég új terület, így egyáltalán nem vagyunk lemaradva, mindenütt ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézni. Ilyen például az adatvédelem kérdése, ami az egészségügyi szektorban érthető módon fontos, sőt kritikus. Az iparág feladata, hogy bizonyítsa: megoldásai jók és állandóan fejlődnek.

Magyar eredmények
A rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az EU soros elnökének, vagyis Magyarországnak is volt néhány érdekes standja. Noha az ott szolgálatot teljesítő hosztesz a katalóguscsomag kezünkbe tukmálásával igyekezett szabadulni érdeklődésünktől, épp egy igen érdekes magyar projekt bemutatásakor értünk oda. A ProSeniis programról a projekt lebonyolításáért felelős konzorcium vezetője, a GE Healthcare képviselőjével, Dévényi Csaba vezető szoftvertervezővel beszélgethettünk. A Magyarországon élő idősekkel foglalkozó projekt célja, hogy orvosi tudás beépítésével személyre szabott, integrált rendszert fejlesszenek ki elsődlegesen az idegrendszeri betegségekben (pl. agyvérzés, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, demencia) szenvedő idős emberek otthoni monitorozására és ápolásának támogatására. A kutatás keretén belül 45 otthoni ápolásra szoruló beteg otthonába juttattak el különféle egészségügyi eszközöket: egy érintőképernyős számítógépet, mely nagy, idősek által is könnyen használható gombokat jelenít meg. Vérnyomás- és cukorszintmérőkkel látták el őket, mérleget kaptak, infraszenzorokat telepítettek szerte a házban, segítségükkel és egy óraként viselhető szenzorral a lakáson belüli mozgást követték nyomon, figyelték, hogy kinyitották-e a hűtőt stb. Dévényi Csaba elmondta: nagy meglepetésükre az idősek szeretettel fogadták az informatikai eszközöket, és nyitottak voltak kezelésük megtanulására - ez elég hamar sikerült is nekik. Az otthoni idősek rendszeresen mérték vérnyomásukat, vércukorszintjüket, ezeket az adatokat az érintőképernyő segítségével juttatták el orvosuknak. A program még nem fejeződött be, de már az eddig elért eredményekből látszik, hogy volt és van értelme beszerelni és használni őket. Egyik idős betegnél például olyan változó adatokat észleltek, amelyek kezelőorvosát is meglepték, ez indokolttá tette a kezelés megváltoztatását.
A személyi számítógépek konfigurációit komplett 3D munkakörnyezetté „varázsoló" Leonar3Do is a magyar standon kapott helyet. A Leonar3Do számos orvosi területen alkalmazható. Néhány kiragadott példa: műtéti modellezések, műtétek megtervezése, MRI-, CT-, ultrahangképek megjelenítése, orvos-orvos, orvos-páciens, orvos-diák kommunikáció, pszichológiai és rehabilitációs felhasználások.

Rátai Dániel, a találmány megalkotója elmondta, hogy tavaly ősszel lett kész a termék. Most nagy lépés előtt állnak: az eddig kutató-fejlesztő cégként működő 3D for All Kft.-t gyártó, forgalmazó, értékesítő és marketingtevékenységet folytató vállalattá kell alakítani. Mégpedig olyanná, amelynek tevékenysége az egész világra kiterjed. Rögtön a termékbejelentést követő két napon 20 disztribútorjelölt jelentkezett a világ minden tájáról, és azóta is folyamatos az érdeklődés, így valós esély van a külföldi terjeszkedésre. A hazai egészségügyi intézményekkel is van együttműködés. A Semmelweis Egyetemen például már felállítottak egy Leonar3Do-ra alapozott virtuális valóság laboratóriumot.

A rendezvényről készült teljes videóösszefoglalónk

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.