Hirdetés
. Hirdetés

Elnöki rendelet, szabályozás, sztrájk: forrong a közösségi média

|

Bár a Twitter cenzúrája miatt elsősorban az Egyesült Államokban számíthatnak komolyabb ellenőrzésre a közösségi szolgáltatók, a következményeket világszerte érezhetjük.

Hirdetés

A közösségi oldalak születése óta felmerül a kérdés, kell-e az ezeken megjelent tartalmakat bármilyen szinten is szabályozni, szűrni - és persze ki jogosult ezekre: maga a szolgáltató, vagy esetleg valamilyen felsőbb hatóság. Sokszor, sokféle javaslat és kísérlet felmerült már a témában, a legújabbat pedig maga az amerikai elnök, Donald Trump nyilvánította ki. Nézzük, mi történt a legújabb "közösségi csatában", és mi lehet ennek a következménye!

Hirdetés

Álhírek és megkérdőjelezhető források

Érdekes, hogy tavaly még éppen az volt a legélesebb kritika a közösségi oldalakkal - főként a Facebookkal - szemben, hogy túl sok az ellenőrizetlen hír, a megbízhatatlan forrásokból terjedő hoax, vagy épp a konkrétan megtévesztő tartalom. A Cambridge Analytica-botrány miatt amúgy is megrogyott a bizalom a Zuckerberg-birodalom iránt, és a különféle szenátusi meghallgatásokon rendre előkerült az a vád is, hogy a Facebookon terjedő, kinyomozhatatlan forrásokból eredő információk még a legutóbbi amerikai elnökválasztás eredményét is jelentősen befolyásolták.

Ezért Zuckerberg komoly lépéseket ígért a jelenség megfékezésére, de más szolgáltatók is átvették ezt a narratívát, tehát úgy tűnt, hogy legalábbis a fogadkozások terén eljött az új Kánaán, mindenki összefogva énekli a Kumbayát, eltűnnek az álhírek és egyéb ellenőrizetlen tartalmak, a világ pedig tiszta lesz és érthető. Persze azt senki sem várta, hogy mindez a gyakorlatban is ilyen egyszerű lesz - és nem is lett.

A szolgáltatók különféle ötletekkel rukkoltak elő arra, hogyan szűrnék a megbízhatatlan forrásokból származó, vagy egyenesen hazugságon alapuló tartalmakat. A Twitter használható középúttal próbálkozott: az egyértelműen bizonyítható álhíreket, valamint az erőszakra és egyéb visszásságokra buzdító bejegyzéseket törlik, míg a kétséges forrásokat, fenntartásokkal kezelendő tweeteket meghagyják ugyan, de egyértelműen jelzik a kérdőjeles státuszt. Mindaddig zökkenőmentesen működött is mindez, mígnem az egyik jelölést maga Donald Trump kapta egy szintén megbízhatatlan forrásra hivatkozó Tweetért. A hirtelen döntéseiről ismert elnök azonnal felháborodott, és számon kérte az ügyet, de Jack Dorsey, a Twitter vezére szilárdan kiállt amellett, hogy függetlenül attól, ki felelős egy bejegyzésért, mindenkire egyforma szabályok vonatkoznak.

Nem sokkal később, az amerikai faji zavargások fellángolása után Trump újabb tweetet írt, benne azzal a kijelentéssel, hogy "ha elkezdtek fosztogatni, mi elkezdünk lövöldözni" (when the looting starts, the shooting starts). Mindez a Twitter szerint egyértelműen kimeríti a gyűlöletkeltés tényállását, ezért ezt a bejegyzést már nem csak megjelölték, de villámgyorsan törölték is. És itt betelt az elnöki pohár: Trump olyan rendeletet írt alá, amelyben megszabja, hogy az amerikai hírközlési hatóság dolgozzon ki új, minden eddiginél szigorúbb szabályozást a közösségi szolgáltatások felügyeletére. Az elnök, aki korábban a Facebook esetében épp a szolgáltatóktól követelt határozottabb cenzúrát, most épp ezt kéri számon rajtuk, és nem titkolt célja az, hogy ne maguk a közösségi cégek, hanem kormányszervek mondhassák meg, mit szabad, és mit nem ezeken az oldalakon és appokon.

Ellenállók és fejet hajtók

Jack Dorsey továbbra is kitart amellett, hogy a Twitter helyesen cselekedett, és ameddig lehetséges, folytatja is ezt a gyakorlatot. Egy tweetjében kijelentette: ő maga vállalja a felelősséget a Twitter módszereiért, ezért előre azt kéri, hogy bármilyen retorzió személyesen rá célozzon, ne a Twitter dolgozóira, akik csak a munkájukat végzik. Azóta több Trump-posztot is megjelölt, illetve eltávolított a rendszer, tehát úgy tűnik, a csirip-szolgáltató elmegy egészen a falig.

A Facebook azonban látványosan meghunyászkodott - legalábbis a feje. Mark Zuckerberg ugyanis azt nyilatkozta, ők nem szabhatják meg, ki miről ír, ezért továbbra sem cenzúráz ilyen okokból, ez szerinte nem a Facebook feladata. A fiatal milliárdos az ominózus lövöldözős tweettel kapcsolatban is arról beszélt, náluk biztos megjelenhetett volna akár egy ilyen bejegyzés is (ezt a konkrét mondatot az elnök ugyanis csak Twitteren lőtte el, Facebookon kissé kevésbé meredek a kommunikációja).

A fenti helyzetre reagálva kifejezetten furcsa folyamat indult el a napokban, ugyanis egyes Facebook- és Instagram-alkalmazottak a versenytárs Twitter felületén jelezték, hogy nem értenek egyet munkaadójuk nyilatkozataival és azzal, ahogy az ügyben helyezkedni próbál. "A Facebook álláspontja alapból hibás és sértő a színes bőrűekre nézve" - írja egyikük, míg többen egyértelműen annak örülnének, ha Trump uszító és rasszista megjegyzéseit a Twitterhez hasonlóan egyértelműen megjelölné vagy eltávolítaná a Facebook. Ryan Freitas, az Üzenőfal tervezéséért felelő igazgató így fogalmazott: "Mark rossz döntést hozott, és a lehető leghangosabban fogom arra buzdítani, hogy gondolja át az álláspontját".

A Facebook dolgozók kapcsolódó üzenetei már olyan mértékben kezdtek elterjedni Twitteren, hogy egyesek online tüntetésként hivatkoznak a folyamatra, de állítólag a Facebook belső üzenőrendszerén is konkrét akciótervekkel, a szolgáltatás bojkottálásával és egyéb ötletekkel teli csoportos üzenetek terjedtek. Ezek után pedig június elsején többen rendkívüli szabadságra mentek azzal az üzenettel, hogy ez egy amolyan virtuális sztrájk, amellyel Zuckerberg álláspontjának megváltoztatását szeretnék elérni.

Új világ jöhet a közösségi médiában?

Elsőre lehet azt mondani, hogy minden, ami eddig elhangzott, csak Amerika problémája, de ez több szempontból sem állja meg a helyét. Egyrészt amerikai cégekről van szó, tehát bármit is alakít a Trump által elindított szabályozási kezdeményezés, annak globális hatása lesz, hiszen sem a Twitter, sem a Facebook, sem bárki más, aki beleesik a pikszisbe, nem fog kettős mércével működni az Egyesült Államokban és azon kívül - már csak a dupla erőforrások költségessége és macerája miatt sem. Másrészt pedig láthatjuk korábbi eseményeken is, hogy amerikai döntések gyorsan továbbterjednek világszerte (a Huawei embargója például már begyűrűzött az Egyesült Királyságba és egyéb országokba is).

Mire lehet számítani? Ez persze még főként azon múlik, mit határoz meg az amerikai hírközlési hatóság, a konkrét tervekről sem részükről, sem más amerikai kormányszerv részéről nem nyilatkozott senki. Épp ezért több ötlet is szárnyra kapott. Egyesek szerint, mivel amerikai vállalatokról van szó, valamilyen szintű amerikai vezérlést ír majd elő az új szabályozás, ami viszonylag halványabb hatással lesz majd például egy magyar felhasználó mindennapjaira. De vannak, akik szerint a készülő regula országok szintjén írja majd elő, hogy ezek az amerikai cégek minden országban kötelesek betartani a kormányzati szabályozást, ez pedig simán vezethet odáig, hogy mást enged, és mást tilt az Egyesült Államok, Németország, Magyarország vagy Törökország ugyanazon közösségi szereplő számára.

Az viszont tény, hogy nem csak a "mezei felhasználók" figyelik ugrásra készen, mi történik a közösségi oldalakkal, az üzletre is jelentős hatást gyakorol minden változás. A Twitter mára a cégek és márkák egyik leggyorsabb szócsövévé vált, a Facebook pedig hirdetések mellett a céges és márkaoldalak, rajongói csoportok és sok egyéb módszer segítségével lett a modern világ reklám- és PR-alapvetése. Épp ezért nem csak annyi múlik a mostani átalakuláson, hogy látunk-e rasszista, uszító, vagy éppen laposföldes-gyíkemberes posztokat kedvenc közösségi felületeinken, hanem az is, mit lépnek az új szabályozásokra a Facebookot, Twittert és a többieket a hátukon cipelő hirdetők, közvetve pedig a részvényesek, és úgy egyáltalán, a teljes üzleti világ.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Próbáld ki az Xbox Game Passt 300+ játék csak
300 Ft 3 hónapra!
(x)

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.