Hirdetés
. Hirdetés

Európai e-közigazgatási kitekintő

|

A hatóságok és a lakosság kapcsolatára is hatással van a koronavírus-járvány. Összeállításunkban a Digitális Jólét Program Digitális Krónika című kiadványát is szemléztük.

Hirdetés

Már a koronavírus-járvány előtt megkezdődött egyes adóigazgatási folyamatok digitalizációja, amelyek eredményeként számos országban többek között az adóhatósággal történő kommunikáció, kapcsolattartás több mint háromnegyede immár elektronikus csatornákon valósult meg. Az ágazatot érintő elektronizáció azonban ennek ellenére sem öltött olyan méreteket, ami a járvány kezdetén teljesen zökkenőmentes, valamennyi területre kiterjedő ügyintézést biztosított volna. Emiatt egyrészt jelentős munkamenet-átszervezési feladatok hárultak az adóhatóságokra, másrészt új, rendkívüli elemekkel is bővült a szervek feladat- és hatásköre. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a járvány épp az adóbevallási időszakban futott fel.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya azt vizsgálta, hogy az adóigazgatás digitalizálásának milyen hatásai voltak a Covid-19-válsággal összefüggésben. Összességében elmondható, hogy az adóhatóságok többsége eredményesen és gyorsan reagált a kihívásokra, a távmunkában dolgozók száma átlagosan 60 százalékkal nőtt. A dokumentum kitér a szolgáltatások megjelenési formáiban, a kockázatkezelési folyamatokban, a távmunkát végzők számában, az alkalmazott informatikai rendszerekben bekövetkező változásokra és eredményekre.

Tudomány, technológia, innováció

Az OECD a koronavírus-járvány várható hosszú távú hatásait vizsgálja öt különböző aspektusból a tudomány, a technológia és az innováció (TTI) területén. Az egyes vizsgálati dimenziók közé tartozik a finanszírozás; a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia alkalmazása a kutatások és innovációk során; a tudományos, technológiai és innovációs rendszerek jövőbeli nyitottsága, teljessége és globális természete; a várható jövőbeli politikai irányok; továbbá a koronavírus-járvány hatására bekövetkező szakstratégiai változások.

A tanulmány azt is feltárja, hogy a TTI-vel összefüggő szakpolitikák hogyan alakíthatók át, mivel az olyan sajátosságok, mint az ellenálló képesség, rugalmasság, a környezeti fenntarthatóság és a befogadás (inkluzivitás) egyre hangsúlyosabb célkitűzéssé váltak az elmúlt időszakban. Ez magában foglal olyan újszerű adatgazdálkodási módszereket és a különböző digitális megoldásokat is, amelyek ösztönözhetik a hatékonyabb szakpolitikai tervek és intézkedések kialakítását, majd elfogadását a tudománnyal, technológiával és innovációval összefüggésben.

A felgyorsult technológiai fejlődés a közszférát is jelentős kihívások elé állítja. A szervezet tanulmánya a közszférában dolgozók kompetenciafejlesztési keretrendszerét mutatja be. A három fő pillérre épülő megközelítés olyan környezet létrehozásához nyújt támpontokat, amely

  • ösztönzi a digitális átalakulást,
  • olyan készségeket és kompetenciákat rögzít, amelyek megalapozzák a digitális kormányzati megoldásokat és folyamatokat, valamint
  • külön kitér a "digitális munkaerő" mint bázis megteremtésére (képzésére) és fenntartására.

A jó digitális kormányzáshoz, digitális igazgatáshoz szükséges kompetenciák és készségek ötszintes rendszere hatékonyan hozzájárulhat a hazai közszolgálati (kompetencia) keretek kialakításához és további fejlesztéséhez.

Vega, az EU-s szuperszámítógép

Április 21-én ünnepélyes keretek között működésbe helyezték az EU első szuperszámítógépét a szlovéniai Mariborban. A 17,2 millió euró összegű beruházás közös uniós és tagállami forrásból valósult meg. A Vega mellett az európai nagy teljesítményű számítástechnikai közös vállalkozás (EuroHPC) további hét helyszínen támogatja HPC-központ létrehozását az Európai Unió területén (Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Olaszországban, Luxemburgban, Portugáliában és Spanyolországban).

Netre fel!

Számos kutatás igazolja, hogy az idősebb korosztály tagjai gyermekeikre és unokáikra hallgatnak, ha a digitális világban szeretnének eligazodni, sokszor az ezzel kapcsolatos ügyeik intézésével is a fiatalabbakat bízzák meg. Az ő digitális készségeik fejlesztésére indított országos kampányt a hírközlési hatóság (NMHH). A Netre fel! központi része egy weboldal, amely a szenior nethasználóknak is érthető és könnyen áttekinthető tudástárként működik. Ezen túl a közösségi és a hagyományos média eszközeivel, valamint podcasttal is támogatják a 65 év felettiek digitális felzárkózását.

Az NMHH egy korábbi kutatása szerint a nagymamák 82, a nagypapák 78 százaléka rendelkezik ugyan mobiltelefonnal, de az idős nők mindössze 12, a férfiak 14 százaléka képes vagy lenne képes egyedül elboldogulni egy okostelefon funkcióival.

Hirdetés
 

Cikkünk a Computerworld 2021/9. számában, május 12-én jelent meg.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Próbáld ki az Xbox Game Passt 300+ játék csak
300 Ft 3 hónapra!
(x)

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.