Hirdetés
. Hirdetés

Mátrai Gábor a frekvenciákról és a digitális átállásról

|

Aktuális kérdésekről, például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság első saját hatáskörben megalkotott rendeletéről adott exkluzív interjút a Computerworldnek Mátrai Gábor, az NMHH alelnöke, akivel a mobilszolgáltatók által fizetendő frekvenciák díjrendszerét radikálisan módosító jogszabály hatásai mellett a digitális átállás problémáiról is beszélgettünk.

Hirdetés

Mátrai Gábor, az NMHH alelnöke

- Beszélgetésünk egyik apropója, hogy jelentősen megváltozott a frekvenciahasználat díjazásának rendszere. Hogyan történik ezután az árazás, és milyen változásokat remél ettől a lépéstől az NMHH?

- Az új médiatörvény adta rendeletalkotási jogával élve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hosszú előkészítő munka után alkotta meg első rendeletét, ami átfogóan kezeli a mobilszolgáltatók által használt frekvenciák díjrendszerét. A rendelet újfajta megközelítést vezetett be, mégpedig a sávos díjszabást. Az eddigi mobilfrekvencia-rendszer ugyanis már nem teljesítette a korábban vele szemben megfogalmazott elvárásokat, nem volt beruházásösztönző, sőt bizonyos szempontból ellenérdekelté tette a mobilszolgáltatókat, hogy fejlesszenek, illetve minőségi szolgáltatást biztosítsanak, mivel a bekapcsolt bázisállomások száma határozta meg az általuk fizetendő díjak nagyságát. Az érintett szolgáltatók folyamatosan monitorozták, hogy mely régiókban mikor alacsonyabb a hálózat kihasználtsága, és a díjfizetés csökkentése érdekében sok helyütt kikapcsolták egyes bázisállomásaikat. Most újra egy beruházás-intenzív időszak következhet, mert az új sávdíjas rendszer már a lekötött frekvenciasávok nagyságától és nem a bekapcsolt bázisállomási rádió adó-vevők számától teszi függővé a mobilszolgáltatók által fizetendő frekvenciadíjakat.

- Milyen további szempontokat vettek figyelembe a rendelet megalkotásakor?

- A rendelet jellemzője, hogy stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet teremt a piaci szereplők, az állam és a hatóság számára, mivel előre kiszámítható, hogy milyen kiadást, illetve bevételt jelenthet az új sávok értékesítése, így a szolgáltatók oldaláról közelítve könnyebbé válik az üzleti terveik elkészítése. Fontos még kiemelni, hogy a rendelet technológia- és szolgáltatás-semleges, és erősíti a hatékony spektrumgazdálkodást, mert például aki nem használja ki teljes egészében a korlátos erőforrásokat jelentő frekvenciasávokat, az vissza is adhat belőle. Megemlíteném továbbá, hogy az új rendelet átmeneti kedvezményeket is biztosít új frekvenciasávok használatakor, illetve adott esetben új szolgáltatók belépésekor. Az Európai Unióban egyébként mostanra majdnem mindenki hasonló sávdíjas rendszert vezetett be és elmondható, hogy a magyarországi mobil-frekvenciadíjak ugyan még kicsit magasabbak az uniós átlagnál, azonban az újonnan kialakított díjainkkal már közelítünk ahhoz, így jobban belesimulunk az európai környezetbe.

- Az új számítási módszer bevétel-növekedést vagy -csökkenést hoz-e a mostani állapothoz képest?

- Arra törekedtünk, és ezt el is fogadták a piaci szereplők, hogy olyan fajlagos sávdíjat határozzunk meg, ami a frekvenciadíjból származó korábbi bevételszintet nem csökkenti, így összességében a jelenleg használt frekvenciák után fizetendő új díjakból származó bevétel nem lesz kevesebb. De, hogy az elkövetkezendő években hogyan változnak, növekednek majd a bevételek, az attól is függ, hogy a szolgáltatók miképp használják fel a meglévő frekvenciakészleteiket, illetve hogyan és milyen formában kerülnek értékesítésre a még ki nem „osztott" frekvenciasávok. Ezt ma még előre nem lehet megmondani. Az értékesítésről való döntés joga a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumé, amely a frekvenciákkal, mint az állam tulajdonában lévő korlátos erőforrásokkal gazdálkodik, de természetesen folyamatos konzultációban és együttműködésben áll hatóságunkkal, hisz a technikai megalapozást, a részletek kidolgozását, a műszaki háttér megteremtését, illetve a rádióengedélyek kibocsátását a hatóság végzi.

- Többször is próbáltuk megtudni például a Magyar Telekomtól, hogy milyen pénzügyi kihatása lehet a díjrendeletnek, ám a távközlési cég elzárkózott a nyilatkozattól, mondván, egyelőre vizsgálják a kérdést. Ezek szerint nem előzte meg szakmai egyeztetés a rendelet megalkotását?

- Már az új hatóság megalakulása előtt is folyamatos egyeztetések zajlottak az elvekről a piaci szereplőkkel, illetve a tényleges jogszabály-alkotási folyamatnak is meghatározó része volt az érintettekkel folytatott társadalmi konzultáció, valamint a közigazgatási egyeztetés. A piaci szereplők folyamatosan sürgették a rendelet megalkotását és hatályba léptetését. Természetesen a díjrendelet megalkotása csak az első lépés azon az úton, amin elindultunk, hogy a meglévő frekvenciakészleteket minél hatékonyabban lehessen hasznosítani, értékesíteni, valamint megalkotásra kerülhessen egy olyan spektrumstratégia, amely megfelelő módon segíti az ország társadalmi, gazdasági fejlődését. Már a jelenlegi helyzethez képest is előnyöket tartogat a piaci szereplők és a fogyasztók számára az új sávos díjstruktúra, de a szolgáltatók valószínűleg azért nem nyilatkoznak konkrétabban, mert a tényleges pénzügyi hatásokat részleteiben még csak ezután fogják kikalkulálni.

- A mostani díjrendelet érinti a rádiós és televíziós frekvenciadíjakat is?

- A piac többi szereplőjét egyelőre nem érinti, de ahogy oly sokszor elmondtuk már az elektronikus hírközlés területén, „minden mindennel összefügg". Megemlítendő, hogy a mostani elképzelések szerint a közeljövőben értékesítésre kerülhet egy olyan sávkészlet - tudomásunk szerint a döntés a minisztériumban a végső fázisában van - amely a 900 MHz-es sávban biztosítana 11 megahertznyi plusz szabad kapacitást (E-GSM sáv). Korábban ez a sáv 2010. december 31-ig katonai felhasználás alatt állt, és az idei évtől vált lehetővé a polgári célú felhasználása. Nem eldöntött azonban még, hogy milyen formában történik az értékesítés, tehát például pályázat vagy árverés is elképzelhető.

- Korábban azt lehetett hallani, hogy már javában tesztelik a frekvenciaárverező szoftvereket, sőt úgy tudjuk, ezt már a jogelőd NHH-ban is megkezdték.

- A spektrum-értékesítés (pályázattal, vagy árveréssel) tényleges lebonyolítása a hatóság feladata, de csak a minisztérium döntését követően. Mi ezért mindkét verzióra felkészülünk és minden részletre kiterjedően meghatározzuk a részvételi feltételeket. A két lehetséges értékesítési módszer esetében főként a bírálati szakaszban van eltérés, hiszen az egyik esetben egy bizottság dönti el, hogy melyik pályázat a legjobb, míg a másik esetben az előszűrést követően árverésre kerül sor, amely lehet természetesen nyílt, vagy zárt, és ebben az esetben, aki a nagyobb összeget ajánlja, az „viheti" az adott frekvenciatartományt.

- Lesz-e negyedik mobilszolgáltató?

- Az értékesítés rendszerét úgy szeretnénk kialakítani, hogy egy potenciális negyedik mobilszolgáltató is a piacra léphessen. Persze megeshet, hogy erre nem kerül majd sor, hiszen Magyarország kis piacnak tekinthető, és nem kedveznek a globális pénzügyi válság hatásai sem, ami miatt a befektetők még alaposabban megfontolják, hogy mely piacokon és mekkora összegeket fordítanak a koncessziók megvásárlására, illetve új beruházásokra. Alaposan megvizsgálják továbbá a keresleti oldal növekedési lehetőségeit is, ami szintén meghatározó tényező befektetéseik megtérülésében. Mi mindenesetre, a minisztériummal közösen arra törekszünk, hogy a „piaci lehetőségek döntsék el" egy lehetséges negyedik szolgáltató magyarországi piacra lépését. Ha viszont mégsem lesz új szereplő a magyarországi mobilpiacon, akkor megteremtjük annak a lehetőségét is, hogy a meglévő három szereplő között történhessen meg a 11 megahertzes sávkészlet értékesítése.

- Az új piaci szereplő a 900 megahertzen kívül a többi tartományban is szolgáltathatna?

- A hatóság, ahogyan a korábbi pályázat során is megtette, mindazon frekvenciákból, amelyekkel a jelenlegi piaci szereplők rendelkeznek, egy potenciális negyedik mobilszolgáltató számára is fenntart készleteket. Tehát az esetleges új szereplőnek is lehetősége van arra, hogy - amennyiben igényli - ezen sávkészletekből is vásárolhasson. Negyedik szereplő hiányában pedig lehetőség lesz arra is, hogy ezekre a készletekre is pályázhassanak a jelenlegi szolgáltatók. Célszerű olyan megoldást keresni, ami ha a három szereplős modell marad, akkor is élénkítheti a versenyt, ami egyébként nagyobb mozgásteret biztosít a különböző technológiák alkalmazásának is.

- Ez mit jelent?

- Magyarország eddig „elmaradásban" volt az európai uniós GSM irányelv hazai jogrendszerbe történő implementálásával. Ez a direktíva lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-es (GSM) sávon a dedikált második generációs mobiltechnológiák mellett a harmadik generációs szolgáltatás is használható legyen. Mi azt az irányt szeretnénk erősíteni, hogy ne csak az úgynevezett harmadik generációs technológiát, hanem akár a negyedik generációs, LTE technológiát is alkalmazhassák a szolgáltatók a GSM sávban. Természetesen erről is egyeztetünk a minisztériummal és a tervezett hasznosítás miatt a vonatkozó jogszabályok módosítását is kezdeményeztük, hogy már ennek megfelelően értékesíthessük a frekvenciákat. Az implementálás korábbi „elmaradása" tehát egyben jó lehetőséget teremtett, mert most úgy tudjuk az irányelvet beépíteni a magyar jogrendszerbe, hogy az rögtön az LTE technológia alkalmazását is lehetővé teszi. Így „lemaradókból" „élenjárók" lehetünk.

- Az LTE bevezetését ugyanakkor nem hátráltatja, hogy a digitális átállás kapcsán is csúszásban vagyunk, vagyis az analóg sugárzás kikapcsolásakor felszabaduló frekvenciatartományokat egyelőre nem tudjuk hasznosítani?

- Nem feltétlenül. A negyedik generációs, LTE technológiára alkalmas az 1800-as és a 2600 MHz-es sávrész is, ráadásul előbb-utóbb a 900 MHz-en is megjelenik ez a technológia. A felvetés ugyanakkor annyiban jogos, hogy minél alacsonyabb frekvenciatartományt használunk, annál jobbak a frekvenciák terjedési tulajdonságai, azaz annál nagyobb területet lehet lefedni egy-egy átjátszóállomással, vagyis a hálózati beruházás fajlagos költségei kisebbek. A lefedettség kiépítettsége szempontjából ezért fontos a 900 MHz-es, valamint a műsorszórás digitális átállása után felszabaduló 790-860 MHz-es, úgynevezett digitális hozadék sávkészlet mobilszolgáltatásokra történő minél hatékonyabb hasznosítása. Az EU iránymutatása is az, hogy az analóg lekapcsolással kiüresedő tartományokat mobil adatátvitelre használják a tagállamok, vagyis ezeket a sávokat 2013. január 1-ig fel kell szabadítaniuk erre a célra. Bár az új médiatörvény két véghatáridőt is rögzített a digitális átállás befejezésére (2012. december végét, illetve 2014 végét), mi mindenféleképpen szeretnénk, hogy a korábbi időpontig megtörténjen az analóg lekapcsolás, hogy az alacsonyabb frekvenciatartományok mihamarabb rendelkezésre álljanak, annak érdekében hogy az országos mobil-adatátvitelt, mobilinternetet szolgáló lefedettség hatékonyabban, kevesebb adótorony telepítésével, mielőbb megvalósuljon.

- Említette, hogy a meglévő szolgáltatók is részesülhetnek kedvezményekben, ha fejlesztenek.
Mi a kedvezmény igénybevételének feltétele?

- A díjrendelet beruházás-ösztönző elemét úgy alakítottuk ki, hogy egy új piacra lépőnek minden frekvenciasávra, a régi piaci szereplőknek pedig azokra a tartományokra legyen díjkedvezménye, amelyekkel korábban nem rendelkezett. A régi szolgáltatók tehát hiába nyernek el például újabb frekvenciákat a 900 MHz-es sávban, nekik ez után kedvezmény már nem jár.

- Mikor kerülhet sor a 900 MHz-es tenderre vagy árverésre?

- Az előkészítés valamennyi részlet alapos átgondolását igényli, hogy minden zavaró külső körülménytől mentes értékesítést tudjunk végrehajtani. Jó lenne, ha az értékesítésre vonatkozó döntés megszületne még ebben a félévben, ugyanis a szolgáltatók, a fogyasztók, az állam, illetve a hatóság közös érdeke, hogy a 900 MHz-es E-GSM frekvenciák hasznosítása minél hamarabb megtörténhessen. Azért is készül a hatóság már most többféle opcióra, hogy amikor a döntés megszületik, szinte azonnal lépni tudjunk. A prioritásokat tekintve ez olyan feladat, amely valószínűleg a nyár folyamán is intenzív hatósági munkát igényel majd.

- Milyen akadályok vannak még előttünk, ami miatt nem lehet kikapcsolni az analóg földfelszíni televíziós sugárzást az eredetileg tervezett 2011. december 31-i határidőben?

- A digitális földi műsorszóró-hálózat kiépítésével ma már nincsen probléma, de a vevőoldali kérdéssel, azaz a keresleti oldallal nincs minden rendben. A legfontosabb szempont, hogy amikor megtörténik az analóg lekapcsolás, ne legyenek olyan fogyasztói csoportok, amelyek tévéadás nélkül maradnak. Ezt kezdtük el részletesebben elemezni, valamint megvizsgálni, hogy milyen pénzügyi források állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a rászorulók bizonyos támogatásokban részesülhessenek, illetve az átállás kommunikációja biztosított legyen. Nem akarjuk elhallgatni azt a tényt sem, hogy volt egy közel féléves átmeneti időszak is, körülbelül tavaly márciustól augusztusig az új hatóság felállását megelőzően, amikor nem tudtak megszületni jelentős érdemi döntések az analóg lekapcsolás menetrendjét illetően. Tehát a hatóság új vezetése csak múlt év augusztusa után tudott érdemben foglalkozni a felmerült problémákkal.

 Ehhez kapcsolódóan szeretném elmondani, hogy az Antenna Hungáriával korábban megkötött hatósági szerződésben olyan feltételrendszer szerepel, amit a hatóság szeretne áttekinteni. Vizsgáljuk, hogy a szerződésben vállalt feltételeket teljesítette-e az AH. További fontos feladat a vevőkészülékek támogatási rendszerének kimunkálása, véglegesítése. A legutóbbi adataink szerint egyébként körülbelül 800 ezer olyan háztartás lehet, amelyik még analóg földfelszíni sugárzás révén televíziózik, ezért fontos, hogy megfelelő segítséget nyújtsunk az érintett állampolgárok számára a digitális átállás zökkenőmentes lebonyolításának érdekében.

- Több, mint 8 hónapja jött létre az NHH és az ORTT összeolvadásával a konvergens hatóság. Bevált-e az új rendszer?

- Egy ténylegesen konvergens, transzparens, olyan hatósági modellt szerettünk volna kialakítani, ami mintaértékű lehet a régióban, illetve a magyar államigazgatásban. Természetesen nagyon fontos volt az is, hogy a futó ügyek - melyekből nem volt kevés - emiatt ne akadjanak el. Meg kellett felelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket az EU, a fogyasztók, és a belföldi piaci szereplők támasztottak velünk szemben. Meghatároztunk bizonyos prioritásokat, például ilyen a konvergens hatóság szervezetének és folyamatainak újragondolása, valamint számba kellett venni a hírközlésből fakadó piacmeghatározási feladatokat, amelyek azonnali döntéseket igényeltek. Például ilyen a digitális átállás és a frekvenciaspektrumokkal történő gazdálkodás. Gyakorlatilag menet közben kellett azokat a jogszabályi feltételrendszereket is formába önteni, melyek hosszútávon meghatározók a működésünk szempontjából. Ilyen a médiatörvény, és az új elektronikus hírközlési törvény (Eht.), ami szintén kimunkálás alatt van az NFM-ben, de a jogalkalmazóként nálunk felhalmozott tapasztalatokra is számíthat a minisztérium. És akkor itt van még egy fontos terület, amit szintén prioritásként kezelünk, ez pedig az új médiák kérdése, amelyek kezelését is be kellett építeni az Eht.-ba és a médiatörvénybe. A két hatóság összevonása, a konvergenssé válás egyébként sok szempontból egyszerűsítéseket hozott. Például egy hatóságon belülre került a frekvenciaengedélyek és a médiaszolgáltatási engedélyek kiadása, ami jelentősen egyszerűbbé tette az állam és a piaci szereplők dolgát.

- Milyen a munkamegosztás Szalai Annamária és ön között?

- A hírközlési szakmapolitikai kérdésekben segítem elnökhelyettesként az elnök asszony munkáját, de a konvergencia miatt kettőnk feladataiban több „átfedés" is van. Ilyen például a digitális átállás vagy a műsorterjesztés területe is, de szerencsére a munkamegosztás nagyon gördülékeny. A hatóság eddigi tevékenysége és eredményeink, amelynek egyik eleme például a frekvenciadíj-rendelet, azt mutatja, hogy az új rendszer bevált és a piaci szereplők is elismerik a működésünket. A legfőbb kritérium pedig az lesz, hogy a hírközlési- és médiaszolgáltatások fogyasztói mennyire lesznek elégedettek munkánkkal, döntéseinkkel.

- Az elnök asszony a kinevezésekor kérdésre válaszolva elismerte, hogy nem rendelkezik távközlési múlttal, leszámítva, hogy gyerekkorában sokat telefonált. Kell-e őt tanítgatnia, hogy megértesse vele a szakkifejezéseket?

- Nem kell, erre egyáltalán nincs szükség. Ez a kérdéskör szerintem már korábban is túl volt misztifikálva. A lényeg, hogy a vezető gyorsan átlássa a feladatokat, hatékonyan elemezze a problémákat, és mielőbb meghozza a megfelelő döntéseket. A hatóság elnöke minden szempontból megfelel ezeknek az elvárásoknak, így kiválóan tudunk együtt dolgozni.

(Az interjú egyes részletei a Computerworld hetilap holnap megjelenő számában is elolvashatók.)

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.