Hirdetés
. Hirdetés

Felelős vállalatok

|

Az infokommunikációs szektor nagyvállalatainál már az egész világon széles körben elterjedt a felelősségvállalásról szóló jelentés készítése. A jogszabályi és üzleti-etikai követelményeken túl az ICT-szektor szereplői üzleti szempontból is érdekeltek a fenntarthatósági kérdésekben.

Hirdetés

csapatépítés

Tavaly a világ vezető vállalatai körében bevett gyakorlattá vált, hogy a pénzügyi eredményeik mellett a vállalati felelősségvállásukról (CR, corporate responsibility) is jelentést adnak ki – állapítja meg a KPMG nemzetközi kutatása, amely a Global Fortune listáján legjobban szereplő 250 vállalatnak, továbbá 34 ország 100 legnagyobb bevételű cégének, azaz több mint 3400 vállalatnak a jelentései alapján vizsgálta a jelentéskészítés trendjeit. A KPMG háromévente készíti el tanulmányát.

A felmérésből kiderül, hogy a vezető cégek 95 százaléka, és a vizsgált országok legnagyobb vállalatainak 64 százaléka készít CR-jelentést. Utóbbi 11 százalékos növekedést jelent a 2008-as adatokhoz képest. Azok az országok, amelyek 2008-ban is vezették a jelentéskészítési statisztikát, továbbra is meghatározók: ma már az Egyesült Királyság vállalatainak 100 százaléka, míg a japán cégek 99 százaléka publikál CR-jelentést.

társadalmi felelősségvállalás (csr) 2011

A Global Fortune 250-es vállalatok csaknem fele nyilatkozott arról, hogy pénzügyi értéket is termel CR-tevékenységei révén. Ez egyrészt a CR-tevékenységek hírnévre, márkára gyakorolt pozitív hatásának, másrészt a környezet- és társadalomtudatos gondolkodás innovatív és költségcsökkentő hatásának köszönhető.

A Global Reporting Initiative (GRI) fenntarthatósági jelentéskészítés irányelveit a Global Fortune 250-es vállalatok 80 százaléka, a vizsgált országok legnagyobb vállalatainak 69 százaléka használja. Ezáltal a GRI gyakorlatilag jelentési szabvánnyá vált – állapítja meg a KPMG. Szintén figyelemre méltó, hogy a Global Fortune 250-es vállalatok 46 százaléka, míg a vizsgált 34 ország legnagyobb vállalatainak 38 százaléka tanúsítókkal vizsgáltatja felül jelentéseit.

Általános hazai gyakorlat

A Magyarországon működő 100 legnagyobb vállalat 70 százaléka jelent CR-tevékenységéről. Az elkészített anyagok 38 százaléka csak globális jelentés, 39 százaléka csak különálló helyi CR-jelentés; 7 százaléka helyi CR- és éves jelentés formájában, 15 százaléka az éves jelentés részeként mutatja be a nem pénzügyi teljesítményt. CR-jelentést jellemzően a nagy, kevés szereplős, szabályozott iparágak szereplői készítenek, ugyanakkor a meghatározó gazdasági teljesítőképességű, környezeti és társadalmi hatású iparágak (például kereskedelem, közlekedés, szállítás) egyelőre elmaradást mutatnak.

A magyarországi vállalatok mintegy 20 százaléka már évek óta jelent. Emellett az utóbbi időben megjelentek új, helyi szinten jelentő cégek is, elsődlegesen a pénzügyi szolgáltatók és a termelő vállalatok körében. A jelentéskészítés főbb motivációi továbbra is a hírnév és a márka javítása, az etikai megfontolások és a munkatársak motiválása. A GRI itthon is a legelterjedtebb nemzetközi jelentéskészítési szabvány, amit a vállalatok több mint kétharmada alkalmaz.

Magyarországon egyelőre kevés olyan vállalat van, amely a pénzügyi és nem pénzügyi jelentését egységesen, integráltan készíti el. „Az integrált jelentéskészítési folyamat nálunk elsődlegesen arra korlátozódik, hogy az éves jelentésben megjelennek környezeti vagy adományozásra vonatkozó információk, illetve az éves jelentés részét képezi a CR/fenntarthatósági jelentés. Külső kontrollt a jelentést készítő vállalatok harmada vesz igénybe. Noha a tanúsításnak is megvannak a nemzetközi szabványai, azokat Magyarországon csak ritkán alkalmazzák” – mutatott rá Szabó István, a KPMG menedzsere, a kutatás magyarországi vezetője.

ICT: proaktív szektor

Az ICT-szektor mind globálisan, mind helyi szinten a vezető szektorok között van a jelentéskészítési gyakorlat elterjedtsége szempontjából. Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy nagy nemzetközi vállalatokról van szó, amelyeknek – világpiaci és tőzsdei érdekeltségeik miatt – meg kell felelniük a jogszabályi és üzleti-etikai követelményeknek. Mindezen túl az ICT-szektor vállalatai üzleti szempontból is érdekeltek a fenntarthatósági kérdésekben, hiszen megoldásaikkal például mérsékelhető az utazással járó környezetterhelés. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a telekommunikációs igények növekedése nyomán megnő az energiafelhasználás; így a szektor cégeinek nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy működésükben az energiafelhasználás szempontjából is a legmodernebb technológiákat (például a megújuló energiákat) alkalmazzák.

Magyarországon a 100 legjelentősebb vállalat között szereplő mindhárom távközlési szolgáltató ad ki jelentést. A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone a különálló fenntarthatósági/CR-jelentésen túl a weboldalán is közöl információt. Egyikük éves jelentésében is tesz említést fenntarthatósági tevékenységéről. „E gyakorlat továbbfejlesztése azért kiemelten fontos, hogy az egyik legfőbb érintett csoport, a tulajdonosok, befektetők köre részletes, megbízható információkat kapjon a vállalat teljes működéséről” – hívta fel a figyelmet Szabó István.

A KPMG felméréséből az is kiderül, hogy a három hazai telekommunikációs szolgáltató a nemzetközi téren is legelterjedtebb jelentéskészítési útmutatást, a GRI G3-at követi, egyikük A+, a másik kettő B alkalmazási szinten.

„A belső kontrollkörnyezetben alkalmazott technikák (kijelölt menedzsmenttag, dokumentált jelentéskészítési folyamat, támogató informatikai rendszer) területén további fejlődés szükséges, különösen azért, hogy a vállalatok minden lényeges entitásáról megbízható információk álljanak elő. A megfelelő külső kontroll kiemelten fontos a hitelesség javítása szempontjából, ezért ezen a téren további fejlődés várható az ICT-szektorban. Azt várjuk, hogy a szektorra jellemző proaktivitás más szektorok vezető vállalataira is pozitív hatást gyakorol, és kötelező szabályozás hiányában is tovább fejlődik a vezető vállalatok fenntarthatósági és átláthatósági gyakorlata” – fogalmazott Szabó István.

Híd a gazdasági élet és a felsőoktatás között

A hazai köz- és felsőoktatás, valamint a tudományos kutatás ügye iránt elkötelezett, az ilyen irányú felelősségvállalásban kiemelkedő szerepet játszó magán és jogi személyiségek elismerésére 2000-ben állami díjat alapítottak. A Kármán Tódor-díjat 2011-ben Charles Simonyi, az Ericsson Magyarszág, a MOL, az NI Hungary és a Pro Progressio Alapítvány vehette át.

A Pro Progressio Alapítvány 1996-ban jött létre. Elsődleges célja a Műegyetem stratégiai céljainak támogatása. Az elmúlt 15 évben több mint 100 intézménnyel alakított ki szakmai kapcsolatot. A gazdasági élet szereplőinek támogatásával a tehetséggondozást és az innovációt állította tevékenysége középpontjába. A beérkező adományokból ösztöndíjakat írnak ki diákoknak, hallgatóknak, középiskolai tanároknak, egyetemi oktatóknak, kutatóknak. Az alapítvány évente – minimális működési költség mellett – 250–300 millió forint összegben nyújt támogatásokat.

Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke

„A Pro Progressio Alapítvány hidat jelent a gazdasági élet és a felsőoktatás között. Olyan virtuális hidat, amelyen élénk közlekedés folyik a Műegyetemtől a vállalatok, valamint a gazdasági élet szereplőitől az egyetem felé. A Kármán Tódor-díj annak elismerése, hogy az alapítvány sikerrel tölti be a híd szerepet” – mutatott rá Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke.

A támogatók között egyaránt megtalálhatók a multinacionális cégek, valamint a magyar kis- és középvállalatok. Számukra a legfontosabb mozgatóerő, hogy jól képzett fiatal diplomásokhoz jussanak. „Mivel Magyarországon rendkívül alacsony a műszaki és természettudományos képzésben részt vevő hallgatók száma, nagy a kereslet a frissen végzettek iránt. Érthető tehát, hogy a vállalatok szeretnék maguk számára a megfelelő utánpótlást biztosítani. Problémát jelent az is, hogy kevés azon 18 évesek száma, akik kellően felkészültek a műszaki felsőoktatásra. Az alapítvány ezért külön pályázati rendszert dolgozott ki a középiskolák támogatására” – hangsúlyozta Pakucs János.

A Pro Progressio Alapítvány kuratóriumi tagjainak nagy örömére szolgált, hogy az elmúlt években – kisebb, természetesnek tekinthető ingadozásoktól eltekintve – nem csökkentek érdemben a támogatások, sőt 2011-ben némi emelkedés mutatkozott. Jelenleg a 2012-re vonatkozó tárgyalások kezdetén tartanak csak, ezért még becslésekbe sem lehet bocsátkozni az összeget illetően. Tervek persze vannak: szeretnék, ha minél több vállalat választaná ezt a csatornát, és a támogatások összege meghaladná a 300 millió forintot. Az alapítvány támogatásait pályázatok alapján lehet elnyerni.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.