Hirdetés
. Hirdetés

Fenntartható folyamatok félúton

|

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, a kollaborációs megoldások terjedésével újabb szintet léphet a termelékenység növekedése. Kérdés, hogy erre az útra lépnek-e a vállalatok, vagy folytatják a természet féktelen kizsákmányolását.

Hirdetés

Korszerű technológiában is jártas üzleti vezetőkre van szükségük a vállalatoknak, nélkülük nem képzelhető el további növekedés. Ezek az evangelisták a vállalati hatékonyságot, agilitást és innovatív erőt növelő technológiákban látják a siker kulcsát, terveik közt egyaránt szerepelnek okostermékek, fúziók, akvizíciók, a szellemi tulajdon fejlesztése és a tanulás. Teljesen új szemléletet képviselnek: már nem csupán az IT működtetésével foglalkoznak, hanem az új készségek és a céges kultúra fejlesztésével is, együttműködésben az üzleti oldallal, állapítja meg a DXC Technology tanulmánya, hozzátéve, hogy az elkötelezett munkavállaló 44 százalékkal, az inspirált munkaerő pedig közel 125 százalékkal termelékenyebb, mint egy szimplán elégedett.

Hirdetés

Bővülő eszköztár
Egyike a legfontosabbaknak a jó kommunikáció és a csapatmunka. Azok a csapatok lesznek hatékonyak, amelyeket engednek döntéseket hozni, amelyek értik a feladatukat, és ismerik a határaikat. Az igazán jól teljesítő csapatok pedig megosztják a tudásukat más csapatokkal, és nyomon követik, ki és hogyan vett részt a döntési folyamatban. Silók helyett rugalmas szervezeti struktúrákban, egyéni hősök helyett egymással együttműködő csapatokban, többdimenziós munkavállalókkal szeretnének dolgozni.

Egyszerre rendelkeznek a csapattagok üzleti és technológiai tudással, napi szinten képzik magukat, és olyan optimalizálásokat végeznek, amelyek kevésbé szoros együttműködésben nem volnának lehetségesek. A változást jelzi a kollaborációs környezetek, például a Slack vagy a Microsoft Teams növekvő népszerűsége is. E közösségi technológiák a levelezéshez képest 20-25 százalékkal növelhetik a szellemi munkát végzők teljesítményét.

Mind több szervezet szembesül idén a mesterséges intelligencia megjelenésével. A vezetők új feladatot kapnak: az AI-asszisztensek és az emberek közötti ideális kommunikáció kialakítását. A mesterséges intelligencia, miközben olyan területeken hozhat gyökeres fordulatot, mint a jog, a könyvelés, az egészségügy vagy az oktatás, demokratizálja is a szakmai szolgáltatásokat. Az olcsó intelligens asszisztenseknek köszönhetően a felhasználók lényegesen tágabb köre számára lesznek elérhetők a személyre szabott szolgáltatások. Egyúttal az AI új betekintést nyújt az adatokba, segít menedzselni a túlcsorduló információfolyamokat és csökkenteni az emberi eredetű hibákat; segít a rendszerekben rejlő intelligencia felszínre hozásában, a fogyasztók kiszolgálásában és a szakemberek tudásának fejlesztésében. Ám a szakemberek egyre jobban támaszkodnak a mind kifinomultabb döntéstámogató rendszerekre, így idővel nem tudják majd átadni készségeiket másoknak.

Számítani kell arra, hogy a rendszerek tervezésekor a gépek felé tolódik el a fókusz, s így új, m2m-képességekkel rendelkező architektúrák születnek. Az elemzések a hálózat végpontjaiig, az adatok helyeiig terjednek, alacsonyabb késleltetési idővel operálnak, így jobb és gyorsabb döntések születhetnek. Ne feledjük: míg az ember 0,5-1 másodperc alatt hoz meg egy döntést, a mikroprocesszoroknak ehhez csupán néhány nanomásodpercre van szükségük, ráadásul a gépek által hozott döntések sokkal szélesebb, közel valós idejű adathalmazokon alapulnak.

A közel valós idejű döntéshozatal képessége új lehetőségeket nyit például az okosvárosok fejlesztésében, az autonóm járművek, az okos-forgalomirányítás, okosparkolás terén; ezek végpontjait nem kell majd távoli adatközpontokba kapcsolni. A DXC tanulmánya szerint a piaci szereplők idén minden bizonnyal többet fognak fordítani informatikai eszközparkjuk modernizálására, IoT-megoldások használatára.

Maradva a közlekedés példájánál, az adatok felértékelődése a versenytársakat is együttműködésre késztetheti. Az autógyártók kezdik megosztani egymással a vezetési szenzoradatokat, amelyeket új modellek kifejlesztésénél tudnak hasznosítani. Mi is jobban járunk, ha pénzügyi adatainkat megosztjuk több pénzintézet és befektetési társaság között, mert így nagyobb hozamot érhetünk el. Amennyiben egészségügyi adatainkat több közegészségügyi szervezet használhatja, jobb, személyre szabottabb ellátásban részesülhetünk.

Ezen ökoszisztémák működése természetesen olyan bizalmi mechanizmusokat feltételez, amelyek szavatolják a biztonságos adatmegosztást, azok jogszerű felhasználását. Az adat-ökoszisztémák akkor indulhatnak gyors növekedésnek, ha a felhasználók úgy érzik, megfelelő jóváhagyási mechanizmusok alakultak ki, működnek a megosztott könyvelési technológiák, az adatok útja visszakövethető, a vállalatok pedig a DXC szerint az ilyen ökoszisztéma-központú üzleti modelleket és kereskedelmi partnereket részesítik majd előnyben.

Újragondolni az alapelveket
A digitális átalakulás mellett a 2019-es esztendő a klímaválság, az elszámoltatható Big Tech és a haknigazdaság éve is volt. A gyors ütemű növekedés és a kiugró profit időszaka után azonban a vállalatoknak felül kell vizsgálniuk, újra kell fogalmazniuk céljaikat és helyüket a világban, szögezi le az Accenture Fjord Trends 2020 című jelentése. A digitalizációval felgyorsult, változó gondolkodásmód nyomást gyakorolt a vállalati felsővezetőkre, hogy újragondolják azokat az alapelveket, amelyekre szervezetüket eddig építették. Több mint 180 vezető vállalt kötelezettséget a nagyvállalati célok újradefiniálására (Statement of Purpose of a Corporation). Bár a gazdaság és a politika, a kapitalizmus és az erőforrások, a technológia és a társadalom már régóta összefonódnak, ennek következményei csak nemrég váltak köztudottá.

- A kapitalizmus, mint a kizárólag a nyereség által meghatározott végtelen növekedési pálya elleni tiltakozás az utcai tüntetésekről mára az igazgatósági tárgyalókba is beszivárgott. Ennek hatásaként új módszereket kell keresni a növekedés mérésére, fogalmazott Mark Curtis, a Fjord társalapítója. Véleménye szerint az előttünk álló évtizedben azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek fenntartható üzleti modellel rendelkeznek, és képesek hosszú távon definiálni magukat és a világra gyakorolt hatásukat.

Brian Whipple, az Accenture Interactive vezérigazgatója szerint a következő tíz évben a vállalatok átgondoltabbá, értelmesebbé és jövőorientáltabbá tehetik majd kínálatukat. A felhasználóra célzott tervezés helyét az életközpontú, közösségben, élményben gondolkodó tervezés fogja átvenni.

Vajon valóban így lesz? A PwC felmérése, amelyben azt vizsgálta, hogy a vállalkozások a fenntartható fejlődési célokat milyen mértékben építették be vállalatirányítási, üzleti stratégiai és jelentési gyakorlatukba, meglehetősen siralmas képet rajzol fel. A vizsgált szervezetek mintegy háromnegyede hivatkozott a fenntartható fejlődési célokra nyilvános jelentéseiben, de éves jelentéseiben már alig több mint felük, a célkitűzések megvalósítása érdekében tett mennyiségi intézkedésekről pedig alig 1 százalékuk számolt be.

A vállalatok többsége továbbra is a tisztességes munka és gazdasági növekedés célját tartja a leginkább szem előtt, a természeti erőforrásokkal vagy a jólléttel kapcsolatos célokra alig fordítanak figyelmet, bár a tudatosság növekedése tagadhatatlan. Világszerte a tagállami kormányoké a végső felelősség a fenntarthatóbb életmód és működés egyetemes keretrendszereként négy éve elfogadott ENSZ-célkitűzések elérésében, azok a gazdaság szereplőinek támogatása nélkül nem teljesíthetők, emlékeztet a PwC.

Visszatérve a Fjord jelentésére, ezenközben gyorsan változik a pénz fogalma és az is, hogy miként fizetünk a dolgokért. Változnak a fogyasztási szokások és az emberek saját magukról alkotott percepciója, valamint személyazonossága is egyre inkább likvid, azaz pénzben kifejezhetővé válik. Az ehhez társuló újszerű fogyasztási élmény kiszolgálása az Accenture szerint jelentős üzleti lehetőség.

Úgyszólván sétáló vonalkódok lettünk: fizikai testünk is épp oly nyomon követhetővé válik, mint digitális énünk. Kérdés, hogyan lehet megtalálni az adatvédelem és a kényelem egyensúlyát az arc- és testfelismerő technológiák világában. Mindenesetre a mesterséges intelligencia fejlődésének következő szakaszában megkezdődik az automatizáción túlmutató, az emberi és mesterséges intelligenciát ötvöző rendszerek tervezése, erősödni fog a kétféle intelligencia egymásra hatása. Digitális énünk nekünk dolgozik majd, és tudni fogja, mire van szükségünk, jósolja a jelentés.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.