Hirdetés

Fitt kollégák digitális segítséggel

|

Ha egy cég befektet munkavállalói egészségének megőrzésébe, valós gazdasági előnyökhöz juttathatja a szervezetet, ráadásul az emberek életminőségét is javíthatja.

Legyen szó céges konditeremről, fitneszbérletről, egészséges munkahelyi étkeztetésről vagy a napi tevékenységeket figyelő, majd az eredmények alapján életmódtanácsokat adó okosalkalmazásról, a dolgozók egészségmegőrzését szolgáló eszközök pénzbe kerülnek a vállalatnak. A kérdés az, mit nyer a cég a befektetéssel, illetve mit veszít, ha nem foglalkozik ezzel a témával. Oláh Dániel foglalkozás-egészségügyi szakorvos, egészségügyi menedzser szerint a munkavállalók számára kínált vállalati egészségprogram elsősorban nem nagylelkű juttatás, hanem kőkemény gazdasági kérdés: kutatások igazolják, hogy nem csupán az elkötelezettséget és a csapatmunkát javítja, hanem a befektetés kimutathatóan megtérül, s ezzel versenyelőnyhöz juthatnak a dolgozóik egészségét szem előtt tartó cégek.

Hirdetés

Computerworld: Mi alapján döntheti el egy cég, hogy milyen lépéseket tesz dolgozói egészségének megőrzése érdekében?

Hirdetés

Oláh Dániel: Mindenképpen a vállalatnál szereplő munkakörökből célszerű kiindulni. A különböző munkákat eltérő korcsoportú, képzettségi szintű, nemű emberek végzik, amiből értelemszerűen következik, hogy az egészségprogramban nem mindenkinek ugyanarra van szüksége. Az első lépés tehát bármilyen egészségprogram bevezetése előtt a munkavállalók igényeinek felmérése. Ezt követően ajánlott úgy specializálni a programot, hogy az minél több dolgozó számára legyen megfelelő legyen. 

CW: Egy egészségprogramnak vannak standard elemei?

OD: A területen zajló kutatások alapján vannak standard területek, amivel érdemes foglalkozni: ilyen például a fizikai aktivitás, az étkezés és a stressz kérdése. Ezekre számos elem építhető, azonban nem érdemes ezeket ad hoc beemelni, alkalmazni, sokkal fontosabb a megfelelő stratégia kialakítása. Így nem lehet feltétlenül előre leszögezni, hogy adott cégnél mely elemek kifejezetten fontosak, illetve melyek kevésbé lényegesek. A rendelkezésre álló portfólióból a megfelelő elemek kiválasztásakor elsődleges szempont a munka jellege. Olyan cégnél, ahol a dolgozók többsége ülőmunkát végez, nem valószínű, hogy ugyanolyan jellegű egészségprogramot kell bevezetni, mint például a könnyű vagy akár nehéz fizikai munkát végző emberek esetében. Nagyon jó iránynak tartom az Egyesült Államok Életmód-orvostani Társaságának ajánlását, amely - többek között - a stresszkezelést, a rendszeres mozgást, az egészséges étkezést, a megfelelő alvást és a szociális kapcsolatokat érinti. Ha az egészségprogram, az igényekhez igazodva, kitér ezekre, akkor a cég már sokat tett a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében. Egyébként startup-cégünkben mi is ezekre az irányokra építettük a Fitpuli mobilappot és szolgáltatást.

Hirdetés

CW: Kiknek a feladata az egészségprogram elemeinek meghatározása és fontossági sorrendbe állítása?

OD: Azoknak, akik összeállítják a cég egészségprogramját. Itt elsősorban a HR-szakemberekre gondolok. Az ő munkájukat természetesen bárki segítheti, aki foglalkozik az egészség témakörével - például foglalkozás-egészségügyi szakorvos, gyógytornász, táplálkozástudománnyal foglalkozó szakember vagy akár személyi edző. A lényeg, hogy mindenki elkötelezett és motivált legyen.

Hirdetés

CW: Új fogalom a digitális vállalati egészségprogram. Mit takar, és mit nyújt a munkatársaknak, illetve a cégeknek?

OD: Valóban, a digitális egészségprogram még egészen új hullám. Kifejezett előnye, hogy átfogó, sok területet érintő eszköz lehet, szemben a hagyományos, jelentős fizikai infrastruktúrát igénylő megoldásokkal. Ha, mondjuk, építünk egy konditermet, azzal jellemzően csak egy szűk populációnak kedvezünk. Digitális, mobilappra épített megoldásnál azonban többféle dolgot lehet ajánlani a munkatársaknak, nem kötődik konkrét telephelyhez, s ezáltal szélesebb kört lehet elérni, segíteni. Ez utóbbi értelemszerűen olcsóbb is lehet, mint beruházni egy konditerembe, ráadásul bevezetése is egyszerű, és hozzáférhetősége sem egy adott időintervallumra korlátozódik.

CW: Úgy kell ezt elképzelni, hogy az okostelefonon fut egy mobilapp, amely időről időre figyelmezteti, és az egészségesebb életmód felé tereli az embert?

Hirdetés

OD: Ennél azért kicsit összetettebb a kérdés. Ha mobilalkalmazásban gondolkozunk, akkor abban vannak különböző, az egészségfejlesztéssel kapcsolatos témakörök (táplálkozás, mozgás stb.), amelyekből választhat a felhasználó. A megjelölt funkcióknak megfelelően aztán az app motivál, emlékeztetőket küld, gyakorlati tanácsokat ad. A mi megoldásunk például meg tudja mutatni használójának, hogy egy nap mennyi időt tölt otthonában és munkahelyén, illetve mennyi ideig utazik. Ha az illető azt állítja be az alkalmazásban, hogy többet szeretne mozogni, akkor az app javaslatot ad a mozgásaktivitás növelésére. 

CW: Milyen időtávon érzékelhetők a digitális egészségprogramok pozitív hatásai?

OD: A kutatások nemcsak a digitális megoldásokkal foglalkoztak, hanem általánosságban vizsgálták az egészségprogramok hatásait. Kimondható, hogy minden bevezetett egészségprogramnak van rövid-, közép- és hosszútávú hatása. Rövidtávon (1-6 hónap alatt) általában a vállalat iránti elköteleződés nő, illetve a munkahelyi kapcsolatok fejlődnek. Középtávon (1-3 év) már megjelenhet az egészségnyereség is. Hosszútávon (3-5 év) már szignifikánsan változhat a munkatársak egészségi állapota, ezáltal az egészségnyereség egyértelműen pozitív irányba mozdul. 

Hirdetés

CW: Vannak az egészség-megőrzési programoknak pénzben kifejezhető pozitív hatásai is?

OD: Természetesen igen. Kiemelten fontos, több nemzetközi kutatással bizonyított tény, hogy az egészségprogramba befektetett minden 1 euró 3 éves távon 1,4-4,7 euró megtérülést hoz. 

CW: Hogy áll Magyarország, illetve Európa a vállalati egészségprogramok megvalósítása terén?

Hirdetés

OD: A hazai és a nemzetközi helyzetet tanulmányozva megállapítottuk, hogy az egészségprogramok az Egyesült Államokban kifejezetten magas fejlettségi szinten vannak. Nyugat-Európában is megjelentek jó kezdeményezések, jó gyakorlatok, de többségük nem üti meg az amerikai szintet. Itthon az elmúlt néhány évben kezdtek el a cégek az egészségmegőrzéssel foglalkozni. Ez nem véletlen, hiszen mindenki meg akarja tartani saját munkatársait, és csökkenteni szeretné az elvándorlást. A munkaerő megőrzésének hatásos eszköze lehet, hogy az érdekes munkán, a jó fizetésen és a kellemes munkakörnyezeten kívül valami extrát is nyújt a cég dolgozóinak. Magyarországon is látunk tehát már kezdeményezéseket, de azok általában megállnak egy induló lépcsőfoknál, például konditermet építenek, vagy fitneszbérletet adnak a kollégáknak. 

CW: Melyek egy kis- és középvállalat első tennivalói, ha el akarja kötelezni magát dolgozói egészségmegőrzése mellett?

OD: Először is fel kell mérnie, hogy a dolgozók milyen állapotban vannak, mire van igényük, mivel szeretnének foglalkozni szabadidejükben, akár a munkahelyükön, akár az irodán kívül, ami az egészségük megőrzését szolgálja. Ha ez megvan, erre már lehet programot építeni. Itt visszautalnék a digitális lehetőségekre: így sokkal egyszerűbben, széles körben, valós adatokkal felmérhető, mire is érdemes az adott vállalkozásnak fókuszálnia ahelyett, hogy néhányan találgatják, mire is lenne igény. 

Hirdetés

CW: Előfordulhat, hogy az egyes munkavállalók egészségmegőrzéssel kapcsolatos igényei és a vállalat elképzelései, érdekei ütköznek. Hogy lehet az ilyen feszültségeket kezelni?

OD: Olyan programot kell kialakítani, amelyből minden munkavállaló kiválaszthatja az őt érdeklő, a számára hasznos elemeket. Így elkerülhetők a feszültségek. Ezért is előnyösek a személyre szabható vállalati egészségprogramok. Ha valakinek a saját egészségével kapcsolatosan vannak céljai, akkor azt motiválják ezek a lehetőségek. Akinek nincs saját célja, annak egyetlen egészségprogram sem tud célt adni. Viszont láttunk már arra példát saját szolgáltatásunk esetében, hogy akit kezdetben csupán egy szűk szegmens, például az alvás érdekel, előbb-utóbb kipróbál más elemeket is a portfólióból, és elkezd akár egy stresszkezeléssel kapcsolatos modult. 

CW: Mobilappokról már beszéltünk. Mekkora szerepet töltenek be a digitális technológiára épülő egyéb megoldások a vállalati egészségmegőrzésben?

Hirdetés

OD: Egyre több olyan eszköz, kiegészítő, szenzor jelenik meg, amely a hagyományos megoldásokkal együtt is alkalmazható. Az utóbbi időben például ugrásszerűen fejlődtek az okostelefonok, -órák, -karkötők, amelyek számos, az egészséget támogató funkcióval is rendelkeznek. Ha csak azt tekintjük, hogy az ilyen eszközökkel mért adatok hozzáadnak az egyéni szintű egészségmegőrzéshez, már előrébb vagyunk, mint 5-10 éve. A digitalizáció igénye ugrásszerűen nő az egészséggel kapcsolatos területeken is. Jelenleg azt gondolom, az előttünk álló évek nagy kihívása, hogy ezekre az adatokra épülve milyen személyre szabott elemek emelhetők be a hagyományos rendszerbe. Víziónk szerint a digitális megoldások egy-két éven belül felülkerekedhetnek. 

CW: Van elég szakember, aki az egészségmegőrzéssel kapcsolatban segítséget tud nyújtani a vállalatoknak?

OD: Vannak, akik elkötelezettek a prevencióban, és értenek a témához. Mindazonáltal az egészségprogram-fejlesztéssel dedikáltan foglalkozó, elismert szakemberekből nagy hiány van a piacon. A járható út az, ha a vállalat saját igényei szerint, házon belül meghatározza céljait és elvárásait, majd utána keres külső szakértőt az egyes részletek kidolgozásához. Egy-egy szakterületen profi szakembert már talál, akár hagyományos, akár digitális eszközökben gondolkozik.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.