Hirdetés
. Hirdetés

Forró piac, hűtési gondokkal

|

Az információtechnológiai trendeket figyelembe véve egyre nagyobb szükség lesz az adatközpontokra. Az adatok tárolása és feldolgozása azonban tűrhetetlenül energiaigényes, és nagyon sokba kerül. Valamit tenni kell.

Hirdetés

Gyorsan nő az adatközpontok piaca: Észak-Amerikában és Európában e vállalkozások büdzséje évente mintegy 10%-kal emelkedik, s a harmadik félnek szolgáltatásokat nyújtó adatközpontok 63 százaléka (közel másfélszer annyi, mint két évvel korábban) számolt be nagy költségvetés bővüléséről – derült ki az Uptime Institute tavalyi évet összegző elemzéséből. A tulajdonosaik szívesen hangoztatják, hogy igyekeznek az üzemeltetésre egyre zöldebb megoldásokat találni, s csökkenteni kívánják a szénlábnyomukat. Ez bizonyára igaz a magas energiaárak miatt. Csakhogy az ügyfeleik a folyamatos rendelkezésre állásban és zavartalan működésben érdekeltek.

Hirdetés

A jó szolgáltatás iránti kereslet így általában szembe kerül az adatközpontok pénzügyi hatékonysági és környezetvédelmi megfontolásaival. Az IDC adatközponti vezetők körében készített felmérése szerint az elsőszámú prioritásuk az idén az energiafogyasztás csökkentése, de nemcsak a zöldülés, hanem a profitnövelés miatt is. A növekvő igényeket (az új géptermék építése mellett) többek között a kapacitások sűrűségének növelésével érik el, ami – főleg a hűtési számla emelkedése miatt – viszont nagyobb energiaköltségekkel jár. Ezt kéne letörni elsősorban.

Két alapvető megközelítés alakult ki az ellentmondás feloldására: az egyik a számítóközpontok rendszereinek együttműködését optimalizáló megoldáscsomagok használata, a másik a szoftver által meghatározott működési szisztémák bevezetése.

Megközelítések
Az első filozófia szerint nem a terhelési csúcsoknak megfelelően kell kialakítani a kapacitásokat, s főleg nem kell azokat állandóan bekapcsolva tartani, ha a terhelés ezt nem teszi indokolttá. Például az óriási összegeket felemésztő hűtési költségek jelentősen csökkenthetők, ha a hűtővíz hőmérséklete mindig éppen abban az intervallumban van, amelyet a terhelés indokol.
Tehát összhangba kell hozni a létesítmények fizikai oldalát (az épület üzemeltetését, a hűtést, az energiaellátást, a szerverek és adattárolók működtetését stb.) az IT-oldallal (a felhőkkel, a virtualizálással, az alkalmazásokkal stb.) a hatékonyság minél magasabb szintre emelése érdekében.

 

Az itt alkalmazott menedzsmentrendszerek képesek (például az előirányzott vagy feltételezett események modellezésének segítségével) a kapacitások megtervezésétől a biztonságos üzemeltetésig gondoskodni az optimális folyamatokról, amelyek végső soron kisebb szénlábnyomot, alacsonyabb költségeket és magasabb profitmarzsot eredményeznek.
A másik filozófia a szoftver által meghatározott adatközpont (Software-defined data center – SDDC) létesítése, amelyben minden funkció szolgáltatásként érhető el (IT as a service – ITaaS), és minden elem (beleértve a hálózatot, az adattárolást, a számítási kapacitásokat vagy a biztonságot) virtualizált.

Az ügyfelek kívülről ebből az építkezésből semmit sem érzékelnek, kivéve, hogy használatarányosan fizethetnek díjakat, mint ahogy az a felhőmegoldások esetében szokás. Az adatközpont-üzemeltető pedig jobban kihasználhatja a kapacitásait. A hatékonyságnövelés lesz még egy ideig a fő trend az adatközpontok életében, s a beruházásokat is ehhez igazítják.

Túl bonyolult
Még korántsem egyértelmű azonban a változások iránya. A „szoftver mindent meghatároz” trend ugyan erősen hat az adatközpontok piacára – szakértői vélemények szerint pár éven belül alapvetővé is válhat –, de ma még nem az, mert a vállalatok számára nem elég világos, hogy mit is várnak tőle. Az olyan nagy szoftvercégek, mint az IBM vagy az Oracle jelentős pénzeket fordítanak a kutatásokra, hogy meghatározhassák a virtualizált adatközpontok optimális struktúráját, illetve kiderítsék, hogy az üzletfolytonossági erőfeszítéseket hogyan támogathatnák ezek a technológiai megoldások.

A kockázati tőkések is érzik e piac potenciálját, hiszen egyre több forrás áll rendelkezésre az adatközpontok és ezen belül a „szoftverrel meghatározott” termékek fejlesztésére. (A DCD Intelligence jelentése szerint az adatközponti outsourcingba fektetett teljes összeg idén meghaladja már a 47 milliárd dollárt.)

E befektetési tendenciát az is táplálja, hogy a vállalatok egy része belátta, az adatközpontok kezdenek olyan bonyolulttá válni, hogy ennek innovációjával csak specialistáknak érdemes foglalkozniuk. Így egyre nagyobb az igény a felhő és kolokációs erőforrások, illetve a menedzselt szolgáltatások iránt, hiszen a megnövekedett számítási szükségleteket akkor is ki kell valahogy elégíteni, ha már nem akarnak házon belül fenntartani erre kapacitásokat.

Mindazonáltal olyan innovatív megoldásokról is születtek elképzelések, amelyek jelentős széndioxid-kibocsátást és energiamegtakarítást eredményezhetnek. A Microsoft például szeretne apró energiatermelő egységeket elhelyezni a szerverszekrényekben, a Facebook pedig azt tervezi, hogy az iowai Altoonában lévő létesítményét teljesen szélenergiával üzemelteti. Érezhető, hogy egyre erősebb a törekvés az önfenntartó adatcenterek megvalósítására. Jól mutatja a trendet, hogy már az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA is csatlakozott hozzá egy meglepő elképzeléssel, a marylandi Fort Meade-ben ugyanis kommunális szennyvízzel kívánja hűteni a számítóközpontját.

Ez is csak üzlet
A modern adatközpontok sokkal többet jelentenek, mint egy épületet a hozzátartozó elektromos ellátással, berendezésekkel és infokommunikációs hálózattal. Ezek a létesítmények ugyanis sokféle képességet kombinálva igények sorának kiszolgálására képesek az élet minden területén a forgalomszervezéstől, a agrármeteorológiai szolgáltatásokon vagy a tudományos alapkutatásokon át a különféle termékek fejlesztéséig, vagy a hadászatig. A szervezeti CIO-k szempontjából ez azt jelenti, hogy hátuk mögött egy ilyen szolgáltatással biztonságot képesek nyújtani a legfelső döntéshozóknak az új lehetőségek kiaknázásához anélkül, hogy az IT-részleg kapacitásait, képességeit ellenőrizniük kellene, s nem kell számítaniuk az erőforráskeretek túllépésére.

Másrészt az adatközpont bizonyos értelemben nem más, mint egy gyártóüzem, ahol a végtermék szempontjából kritikus tartalmi elemeket állítanak elő. Az adatközpontban létrehozott GDP a kibocsátott termékeken és szolgáltatásokon keresztül végül növelni fogja a cég által megtermelt új értéket. Emiatt aztán az adatközpont nem a szükséges rossz a versenyképesség fenntartásához, hanem olyan mindinkább áthatóan meghatározó termelési egység, amely iparágtól függetlenül képes kiugrási lehetőségeket kínálni.

Szoftver által egyszerűbben
Az adatközponti szolgáltatások komplexitása a szoftver által meghatározott eszközökkel még akkor is csökkenthető, ha nagy távolságokra elhelyezkedő rendszereknek kell együttműködniük. Márpedig ez egy mind tipikusabb helyzet lesz, hiszen a felhőben tárolt adatok vagy onnan elérhető erőforrások fizikai elhelyezkedését többnyire az üzemeltetés igényei határozzák meg, hacsak magasabb szempontok, például biztonsági megfontolások ezt nem írják felül. Több, a működés optimalizáláshoz fontos elemet is érdemes szemügyre venni.

WAN optimalizálás. Ez nemcsak a végfelhasználók tapasztalatainak javítása érdekében fontos, hanem a szerverek közötti kommunikáció jobbá tétele miatt is. Ma már a vállalatok vagy az őket kiszolgáló cégek hálózatainak belépőpontjain elhelyezett „edge” eszközök képesek optimalizálni a kommunikációt akár számos adatközpont között is az országhatárokon, sőt kontinenseken átnyúlva.

Globális szerverterhelés-kiegyenlítés. A rugalmas adatközponti szolgáltatás széles körben alapelvárássá érik, s ezért olyan megoldásokat kell kiépíteni, amelyek lehetetlenné teszik, hogy egyetlen ponton fellépő meghibásodás meggátolja az adatok és erőforrások elérhetőségét. Ha a világon szétszórt számítóközpontokon nyugszik a szolgáltatás, akkor az sokkal rugalmasabbá válhat, illetve a katasztrófa utáni helyreállítás is lényegesen felgyorsulhat. Emellett a felhasználók is eloszthatók a globális hálózaton, így könnyebb megfelelni az üzletfolytonossági követelményeknek.

Adatközponti operációs rendszerek. Az igények bővülése és átalakulása miatt szükség van a technológia fejlesztésére is, például új adatközponti operációs rendszerek bevezetésére, hogy a szolgáltatások felgyorsítását minden szinten automatizált infrastruktúra támogathassa. Az aktuális igényeket követő és kiszolgálni képes adatközponti infrastruktúra-menedzsment a következő generációs fejlesztések legfontosabb eleme lehet.

Nyílt forráskódú megoldások. Az olyan technológiák, mint a CloudStack vagy az OpenStack lehetővé teszik a közvetlen felhőinfrastruktúra-integrációt azzal, hogy egy webes felületen át megengedik a felhasználóknak, hogy létrehozzák virtuális gépeiket, s felügyelhessék a rendszerük erőforrásait. A nyílt forráskódú technológiák még gyorsabb elterjedéséhez azonban meg kell oldani a szabványosításukat.

Tartalomszolgáltatás megállás nélkül. A felhasználók egyre több tartalomhoz szeretnének hozzájutni egyre növekvő számú eszközön, s lehetőleg nagy felbontásban. Ennek érdekében olyan szoftveresen meghatározott hálózatok elterjedésére lehet számítani, amelyeknek igen magas a válaszkészsége, s a kiválasztott tartalom gyorsan letöltődik a felhasználó készülékére, aki így szinte tökéletes tapasztalatokat, élményeket szerezhet a felhőalapú szolgáltatásról.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.