Hirdetés
. Hirdetés

Hálózatba kapcsolt társadalom

|

A gazdasági válság ugyan a piac minden területére rányomja a bélyegét, de azok a cégek, akik ebben a helyzetben el tudnak indulni, vagy talpon tudnak maradni, bizonyítják rátermettségüket.

Hirdetés

A magyar startup és IT ökoszisztéma számos olyan szereplővel bír, akik erre képesek, az ő támogatásukat tartja legfontosabb feladatának Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese, aki 2013. január 1-jétől a Mobilitás és Multimédia Klaszter új elnöke.

jakab_roland

Jakab Roland - vezérigazgató-helyettes, Ericsson Magyarország

Computerword: Mit jelent az Ön számára a pozíció?

Jakab Roland: Természetesen nagy megtiszteltetés számomra, hogy Magyarország meghatározó innovációs szervezetének elnökévé választottak. Az Ericsson már öt éve, 2008. január óta tagja az MMKlaszternek, így abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szinte a kezdetektől nyomon követhetem a szervezet tevékenységét – először inkább csak távolabbról, 2011 óta szorosabban. A feladat elvállalása mögött meghúzódó döntő érv, hogy hiszek a tagok közti szinergiákra épülő működési modellben. Véleményem szerint ez az út teheti még versenyképesebbé a hazai digitális ipart az országhatáron belül és azon túl egyaránt.

CW: Melyek a Mobilitás és Multimédia Klaszter elnöki feladatai?

JR: A különböző operatív és reprezentációs tevékenységen túl a Klaszter elnökeként elsősorban a fejlődési irányok kijelölése, a stratégiaalkotás a feladatom. Véleményem szerint a folyamatosan változó IT-szektor számtalan olyan kihívást tartogat, amire az MMKlaszter sokkal hatékonyabb megoldást biztosít, mint amire a tagcégek egyenként, önmagukban képesek – legyen szó kis- vagy nagyvállalatokról. Célom, hogy ne csak lépést tartsunk ezzel a digitális világgal, hanem tagjaink segítségével, a közös kooperációval mi is aktívan alakítsuk azt.

CW: Milyen jövőbeli tervei vannak a klaszter vezetésére vonatkozóan?

JR: Egyrészt elődöm, Pukler Gábor útján szeretnék tovább haladni, biztosítva, hogy az MMKlaszter továbbra is Magyarország egyik legeredményesebb innovációs közössége marad. Másrészt fontos küldetésemnek érzem, hogy a magyar cégek külföldi piacralépése még hangsúlyosabb szerepet kapjon a Klaszter működésében.

Ezzel ugyanis nemcsak kisebb csoportosulásokat, hanem az egész ország gazdaságát segíthetjük, és öregbíthetjük hazánk hírnevét. Számtalan korábbi eset bizonyítja, hogy innovatív gondolkodásban, kreativitásban a világ élén járunk; az elkövetkezendő 5-10 év remek lehetőséget biztosít arra, hogy ezt az IT-szektorban is demonstrálhassuk. Harmadrészt szeretném, ha az MMKlaszter további nagyvállalatokkal bővülne.

A csoportosulás egyik legnagyobb értéke, hogy közvetít és hidakat épít egyik oldalon a kisvállalatok és startupok, másik oldalon az innováció szempontjából szintén fontos nagyvállalatok között.

CW: Hogyan látja a magyarországi digitális ipar szereplőinek K+F+I tevékenységét, lehetőségeiket, milyen irányú elmozdulás várható, melyek a meghatározó trendek?

JR: Jól látszik, hogy bizonyos cégek úttörő innovációknak köszönhetően saját szegmensükben már a világpiac meghatározó szereplőivé nőtték ki magukat – ilyen a Ustream, a Prezi.com, az iGO-t fejlesztő NNG, vagy a Pocket Guide. Az ilyen típusú, szolgáltatásalapú IT-megoldásokra folyamatosan nő az igény. Emellett véleményem szerint az informatikai biztonságtechnika kulcsterületté fogja magát kinőni.

Azok a vállalkozások, amelyek erre a területre be tudnak törni, komoly sikerekben reménykedhetnek. Továbbá komoly lehetőséget látok még az olyan projektmenedzsment-programok piacában, mint amilyen a TcT által fejlesztett JobCTRL, vagy a filmvilágra specializálódott Brickflow – az utóbbi azért is jut eszembe, mert az elmúlt napokban jutottak be szinte egyszerre a Start-up Chile programba és az észt Startup Wise Guys programba. Üzleti szempontból szintén érdekes terület a nanotechnológia, minden abba az irányba mutat, hogy még a komoly felfutás előtt álló szektorról beszélünk.

Összességében elmondható, hogy az ICT ágazat szereplői ígéretes jövő előtt állnak, hiszen minden iparág folyamatosan építi be folyamataiba – a nagyobb hatékonyságot, egyszerűbb hozzáférést és könnyebb használhatóságot eredményező – infokommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeket, illetve piacra visznek olyan szolgáltatásokat, amelyek a mobilitásra, a hálózati csatlakozásra épülnek.

Az információs társadalom világából egyre inkább a hálózatba kapcsolt társadalom világa felé haladunk, ahol nem az információhoz való hozzáférés megléte a kérdés, hanem az, hogy milyen előnyökre lehet szert tenni az információból. Minden olyan eszköz, amely a hálózati kapcsolata révén kényelmesebbé, hatékonyabbá teszi életünket, csatlakoztatva lesz.

CW: A Klaszter fennállása óta milyen sikereket könyvelhetett el?

JR: Elsőként említem a tagok között az elmúlt 5 évben létrejött több tucat közös kutatási-fejlesztési, innovációs és üzleti projektet, köztük közel három tucat sikeres pályázati projektet. Ezek tehát olyan projektek, amelyek a klaszter tagjai közötti együttműködésből születtek, és amelyek katalizálásában, illetve – ahol szükség volt rá – a forrásszervezésben az MMKlaszter aktív szerepet játszott. Számos esetben segítettük tagjaink termékeinek piacralépését is, kapcsolatokkal, megjelenési lehetőségek biztosításával, szakmai támogatással.

Az MMKlaszter egyik legnagyobb sikere a Magyar Innovációs TechShow (HITS) elindítása. A rendezvény méltán nevezhető a magyar CES-nek, amely nemcsak itthon, de az egész régióban meghatározó eseménnyé nőtte ki magát. A TechShow egy olyan konferenciával egybekötött kiállítás, amely kiváló lehetőséget biztosít mind az innovációban erős közép- és nagyvállalatoknak, mind pedig a friss, még piaci bevezetés előtt álló termékeket fejlesztő startup vállalkozásoknak, amelyek innovatív megoldásaiknak köszönhetően reálisan kelthetik fel komoly befektetők érdeklődését. Ezt természetesen utóbbiak is tudják, így ők is szép számmal képviseltetik magukat a TechShow-n. Az eseményt 2013-ban is megrendezzük, várhatóan június elején.

Emellett az MMKlaszter számos, a TechShow-hoz hasonló, de kisebb volumenű eseményt szervez, amelyek a startupoknak és a cégépítés érettebb stádiumaiban járó innovátoroknak teremtenek informális bemutatkozási lehetőséget – ilyen például a háromhavonta megrendezett HiTech Pub. De említhetném a HighTechTest nevű rendezvénysorozatunkat is, amely kifejezetten piaci bevezetés előtt álló termékek végfelhasználók általi tesztelésének és véleményezésének biztosít kereteket, azaz a vállalkozások gyakorlatilag egy ingyenes fókuszcsoport-kutatást végezhetnek az értő közönség részvételével.

Az imént említett események mellett számos olyan szakmai találkozót szervezünk, amelyeken az iparág nemzetközi nagyágyúival ismerkedhetnek meg a tagok. Ezek összességének köszönhetően számos olyan sikertörténettel büszkélkedhetünk, amelyek közvetve vagy közvetlenül hozzásegítették a hazai startupokat a magyar, vagy akár nemzetközi piacralépéshez. Egy pár hete például Kelet-Európa egyik vezető startup-eseményére, a bukaresti How To Web konferenciára vittünk ki a Nemzeti Külgazdasági Hivatal megbízásából 6 magyar céget, és szerveztünk számukra üzletember-találkozókat.

CW: Az MMKlaszter egyik célja a magyarországi innovációs oköszisztéma megerősítése, Ön milyennek tartja a jelenlegi helyzetet?

JR: Komoly fejlődés ment végbe az elmúlt időszak során: míg pár éve még gyakorlatilag nem létezett támogató rendszer, mára láthatóan kezdenek a helyükre kerülni a startup ökoszisztéma legfontosabb elemei. Ez utóbbiak közül három fontos területet emelnék ki.

Elsőként megjelentek az induló vállalkozások legkorábbi szakaszának komoly lendületet adó startup programok (inkubátorok), amelyek tanácsokkal, közösségépítéssel, gyakorlási és megjelenési lehetőségekkel, valamint adott esetben minimális magvető tőkével segítik a születő cégeket.

Rajtuk kívül fajsúlyos szerepük van az egyre inkább intézményesült keretek között működő, és ezáltal egyre profibbá váló befektetőknek, azaz a Jeremie 1-es kockázati tőkéseinek és a saját vállalkozásaik sikeréből táplálkozó üzleti angyaloknak. Idén hozzájuk csatlakoznak a Jeremie 2-es befektetők.

A rendszer sikeres működéséhez fontos harmadik szereplő az innovációs ökoszisztéma különböző tagjait összefogó, támogató és folyamatos kapcsolatban tartó innovációs közvetítőket – ilyen például az MMKlaszter.

CW: Milyen területeken lát hiányosságokat?

JR: Ahol bőven van még lehetőség a további fejlődésre, az az üzleti kultúra, a kockázatvállalási hajlandóság és a nemzetközi ambíciók. Ez utóbbi tekintetben el kell fogadnunk, hogy kis ország vagyunk kis piaccal, ezért nagyon fontos, hogy a digitális iparban tevékeny cégek az első pillanattól fogva nemzetközi szinten gondolkodjanak a termékeikről, a piacaikról. Az üzleti kultúrán belül főleg a kommunikációs szokásokon és a kudarcok kezelésén van még mit javítani.

CW: A felsőoktatási K+F tevékenységet hogyan értékeli?

JR: Ugyan itt is bőven van még hova fejlődni, de nem állunk rosszul a régió többi országához képest. A legfejlettebb ipari országok technológiai és tudományos stratégiája Japántól a Skandináv államokon keresztül az USA-ig nagy hangsúlyt helyez az innovációs környezet erősítésére, az innovatív vállalatok segítésére.

Ennek a stratégiának egyik legfontosabb eleme a K+F tevékenységet folytató vállalatok és az egyetemek közötti együttműködés bátorítása. A jól kialakított együttműködés nagymértékben növeli a résztvevő egyetemek és vállalatok versenyképességét. Az ipari együttműködéseket jól használó egyetemek pedig serkenthetik a KKV-k, és ezen keresztül az adott ország versenyképességét.

A hazai felsőoktatási intézmények egy részében kifejezetten magas a kutatási színvonal, és az ipari partnerekkel való együttműködés igénye is erős, azonban vannak olyanok is, ahol ez kevésbé jellemző. Különböző ösztönzők bevezetésével fontosnak tartanám a felsőoktatás és ipar kapcsolatának szorosabbá fűzését: ipari igényeken alapuló diplomatervek, TDK dolgozatok; közös tananyagfejlesztés; átjárhatóság biztosítása az ipar és a felsőoktatási intézmények között a szakemberek számára; több közös ipari-egyetemi kutatás.

Szerencsére az európai trendekkel összhangban itthon is felismerték a cégek, hogy a tudásalapú gazdaság felépítése megtérülő befektetés. Ennek megfelelően számos egyetem és nagyvállalat között aktív együttműködés alakult ki az elmúlt évtizedek során. Ilyen például az Ericsson támogatásával alapított BME Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma. A számok önmagukért beszélnek: 80 PhD hallgató szerzett tudományos fokozatot itt, 30 technológiai szabadalom, 600 tudományos publikáció, számtalan nemzetközi K+F program és piaci fejlesztés kapcsolódik a kutatóhelyhez.

CW: Ön az egyik házigazdája a Svéd-Magyar Innovációs Fórumnak is, mely a svéd és a magyar állami- és magánszektor döntéshozóinak és szakértőinek eszmecseréjét segíti elő. Itt milyen eredményeket lát?

JR: A 2012-ben megrendezett fórum konklúziója egybevág az MMKlaszter által képviselt szemlélettel: Magyarország, sőt, Európa jövője nagyban függ attól, hogy milyen eredményeket ér el az innováció területén. Az, hogy ezzel a kitörési lehetőséggel hogyan tudunk élni, elsősorban a szinergiák hatékony kihasználásán múlik. Ehhez a piaci szereplők, valamint a tagállamok politikai-gazdasági szinten történő együttműködése szükséges.
Magyarország számára több szempontból is kiemelten fontos Svédország: a nagy földrajzi távolság ellenére több iparágban kölcsönösen segítjük egymás gazdaságát. Erre példa, hogy hazánkban számos olyan világhírű svéd vállalat működtet partnerintézményt, mint az ABB, az Electrolux, az Ericsson, a SAAB, valamint a Sigma Kudos.

CW: Ön személy szerint milyen évet jósol itthon az IT-szektornak 2013-ban?

JR: A hazai infokommunikációs szektor az elmúlt években a legtöbb mérőszám tekintetében lemaradt, sajnos Európa utolsó harmadába tartozik. Az idei év kulcsfontosságú lehet ezen leszakadó trend megfordításában. Bízom benne, hogy a beragadt nagy közbeszerzési eljárások újraindulnak, az innováció motorját jelentő KKV szektor fejlesztési forrásokhoz, üzleti lehetőségekhez jut, továbbá az innovációbarát befektetői környezet révén erősödik a nemzetközi nagyvállalatok hazai K+F tevékenysége.

2014-2020 között Magyarország a kohéziós és strukturális alapokból várhatóan 6000-8000 Mrd Ft-hoz juthat. Fontos, hogy idén kidolgozott projekttervek legyenek az NFM által nemrégiben azonosított 6 fejlesztési prioritásra, (a szélessávú infrastruktúra fejlesztésére, az e-gazdaság fejlesztésére, az infokommunikációs ismeretek, készségek növelésére, az e-közigazgatás fejlesztésére, a kiemelt közszolgáltatások fejlesztésére, valamint a kutatás-fejlesztés fellendítésére), hogy a források lehívása minél hamarabb elkezdődhessen.

A válság hatása a digitális iparágat sem kerüli el, ez természetesen komoly nehézséget jelent az induló vállalkozásoknak. Ugyanakkor ez egy olyan furcsa helyzetet teremt, ami tulajdonképpen egy természetes szelekciós mechanizmusként is értelmezhető: aki ebben a környezetben valós potenciállal rendelkező vállalkozásba kezd, arra az eddigiekhez hasonlóan biztos, hogy fel fognak figyelni a piaci szereplők. Ők szinte garantálható módon komoly sikereket fognak elérni a jövőben.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.