Felforgató erejű változásokon megy keresztül a világ, amelyeket megfelelő technológiai támogatás híján a szervezetek aligha tudnának kezelni. Digitális képességeik további kiépítésében a vállalatoknak ezért a következő öt évben három fő területre kell összpontosítaniuk, hívja fel a figyelmet IT-piaci trendelőrejelzésében (IDC FutureScape: Worldwide IT Industry 2021 Predictions) az International Data Corporation.
Rövid távon azt a technológiai adósságot kell törleszteniük, lemaradást behozniuk, amelyet a járványhelyzet sürgősségi kezelésének idején halmoztak fel meglévő informatikai környezetükben. Fel kell térképezniük ezt követően a házon belüli területeket, amelyeken a krízis és az első válaszadás felgyorsította digitális átalakulásukat, hogy az elért eredményeket és előnyöket rögzítsék, és hosszú távon megőrizhessék. Még fontosabb, hogy a versenykörnyezet változásaiban új lehetőségeket keressenek, amelyeket a következő generációs technológiákkal kiaknázhatnak, és képességeiket továbbfejlesztve újabb üzleti sikerekre pályázhatnak a pandémia utáni új normalitásban.
- A Covid-19 egyértelművé tette, hogy az üzleti környezetet felbolygató, előre nem látható változások gyors és rugalmas megválaszolása az egyik legfontosabb sikertényezővé válik a digitális gazdaságban, mondta a prognózist ismertető Rick Villars, az IDC globális kutatásvezető csoportalelnöke. - A vállalatok bevételszerző képességét a jövőben mind nagyobb mértékben az fogja meghatározni, milyen gyorsan és jól válaszolnak a változásokra, ehhez milyen képességeket fejlesztettek ki infrastruktúra, alkalmazások és adatok szintjén.
Az IDC szerint az évtized közepéig az alábbi tíz trend formálja majd a világ IT-piacát:
- Gyorsuló felhőfordulat: Idei tapasztalataikból kiindulva 2021 végére a vállalatok 80 százaléka olyan mechanizmusokat fog kidolgozni, amelyekkel a járvány előtti időkhöz képest kétszer gyorsabban tud felhőalapú infrastruktúrára és alkalmazásokra váltani. Az informatika felhőközpontú modellje felé forduló szervezetek egyszerre növelhetik versenyerejüket és rugalmas, digitális állóképességüket.
- Prioritás lesz a peremhálózat: A legtöbb iparágban 2023-ig azok a munkakörnyezeti és működésbeli változtatások ihletik majd a peremhálózati beruházások 80 százalékát, amelyeket a vállalatok a járványhelyzetre válaszolva vittek véghez. Az infrastruktúra, az alkalmazások és az adatok elérése a peremhálózati helyszíneken olyan igényeket támaszt, amelyek kiszolgálására a vállalatok új, felhőközpontú edge- és hálózati megoldásokat vezetnek be, megalapozva egyúttal az állóképesség, a méretezés és a hatékonyság hosszú távú fejlesztésének is.
- Intelligens digitális munkakörnyezet: A kétezer legnagyobb vállalat háromnegyede 2023-ra a nemcsak kivételesen, hanem alapértelmezetten hibrid munkaerőnek is minden technológiai támogatást meg fog adni az elosztott, valós idejű és tájékozott munkavégzéshez, ami a teljes munkaerő hatékonyságát is növelni fogja.
- A járvány IT-öröksége: A pandémia idején felhalmozott technológiai adósság törlesztése 2023-ig a vállalatok 70 százalékánál okoz majd pénzügyi feszültséget, fogja vissza az informatika agilitását és kényszeríti ki a felhőmigrációt. Az okos IT-vezetők mindebben a lehetőséget fogják keresni, hogy újgenerációs digitális platformokkal korszerűsítsék a vállalat infrastruktúráját és alkalmazáskörnyezetét, lehetővé téve a termékek és a szolgáltatások, valamint a munkavállalói és az ügyfélélmény finomítását.
- Állóképesség az új normalitásban: A digitális állóképességüket most fejlesztő és fokozó vállalatok 2022-ben már 50 százalékkal gyorsabban fognak válaszolni a körülmények változásaira, mint azok a szervezetek, amelyek csupán üzleti-informatikai állóképességük megőrzésére törekedtek a járványhelyzetben. A továbbiakban azok a vállalatok pályázhatnak vezető szerepre, amelyek a leggyorsabban alkalmazkodnak az üzleti környezet felforgató erejű változásaira, és az üzletfolytonosság fenntartásán túl digitális képességeikkel az új lehetőségeket is felismerik, azokat megragadják és előnyükre fordítják.
- Önvezérlő IT: 2023-ra az erőforrások felügyeletét és a valós idejű analitikát kiterjesztő, kibontakozóban lévő felhő-ökoszisztéma szolgál majd alapplatformként az informatikai és üzleti automatizálást célzó összes kezdeményezéshez. A következetesen önvezérlő infrastruktúra kialakításához az AI/ML-meghajtású, proaktív analitika integrálására, az automatizálás házirendekkel történő szabályozására és a low-code, szervernélküli munkafolyamatok kiterjedtebb használatára is szükség lesz.
- Simulékony AI: A kétezer legnagyobb vállalat negyede 2023-ra legalább egy AI startup-céget felvásárol, hogy saját tulajdonú mesterséges intelligenciát ágyazhasson termékeibe és szolgáltatásaiba. Közülük a legsikeresebbek a házon belül fejlesztett iparág-specifikus AI-szoftvereket és adatszolgáltatásokat előfizetéses alapon más vállalatok felé is értékesíteni fogják, ezzel új, nagy nyereséget ígérő bevételi forrásra találnak.
- Újraértékelt kapcsolatok: 2024-ig a vállalatok 80 százaléka újraértékeli beszállítókkal, szolgáltatókkal és üzleti partnerekkel kialakított kapcsolatait, hogy digitális stratégiáját minél sikeresebben megvalósíthassa. A technológiai szállítói és szolgáltatói kapcsolatok leporolása létfontosságú, és hosszú távon is elengedhetetlen a sikerhez, mivel az IT-ökoszisztéma is gyökeres változáson megy keresztül.
- Fenntarthatósági tényező: A kétezer legnagyobb vállalat 90 százaléka 2025-re fenntarthatóságot fog előírni ellátási láncában, beszállítóitól és szolgáltatóitól például újrahasznosított anyagok és energiaforrások használatát, szénsemlegességi célok kitűzését és elérését várja majd el. Az informatika mind nagyobb szerepet játszik a gazdaság és a társadalom átalakulásában, ezért fontos, hogy az IT-szállítók és -szolgáltatók a fenntarthatóságban is élen járjanak, és ezzel is gyorsítsák a kedvező irányú változást.
- Az ember számít: 2023-ig a hibrid munkakörnyezet kialakítását és az üzleti automatizálást célzó kezdeményezések fele elakad vagy kudarcba fullad az informatikai, biztonsági és DevOps-csapatok hiányos képességei, eszközellátottsága miatt. A vállalatok rugalmas megoldásokra - kölcsönzésre, tömegforrások bevonására - is nyitottabbak lesznek, ha ezzel felgyorsíthatják fejlesztési, automatizációs és fejlett analitikai igényeik kiszolgálását, az üzleti innovációt.
Transzformáló költés
A Covid-19 pandémia megannyi üzleti kihívása többek között a digitalizáció felgyorsítására késztette a vállalatokat, a világ gazdasága rendületlenül halad előre a sorsszerű digitalizáció útján. Az IDC előrejelzése (FutureScape: Worldwide Digital Transformation 2021 Predictions) szerint 2022-re a globális GDP 65 százaléka digitális modellekre épülő vagy azokkal kiegészített termékekből és szolgáltatásokból fog származni. A vállalatok 2020 és 2023 között 6,8 billió dollárt költenek majd digitális átalakulásra, ami éves szinten 15,5 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanebben az időszakban a transzformációhoz nem köthető költés mértéke viszont évente átlagosan 1,4 százalékkal csökkenni fog, szól a prognózis.
Miután a védőoltás széles körben elérhetővé válik, a gazdasági növekedés is visszatér, vélik a közgazdászok. A kilábalás kezdetével a vállalatok figyelme is az üzlet bővítése, az új beruházások felé fordul. A járványhelyzetben megvalósított technológiai fejlesztések nyomán azonban a szervezeteknek tartósan megváltozott körülmények között kell folytatniuk tevékenységüket, az új normalitás sokban eltér majd a Covid előtti gazdaságtól. Az elemző szerint 2022-re a vállalatok 70 százaléka intenzívebben fogja használni a digitális technológiákat az üzleti folyamatok átalakításában, az ügyfelek megszólításában és kiszolgálásában, a munkavégzés hatékonyságának és az üzlet állóképességének fokozásában.
Az IDC ezért az IT-piac szereplőit is arra bátorítja, hogy a járványválságból kilábaló felhasználóikhoz hasonlóan frissítsék stratégiájukat, igazodjanak a digitálisan átalakuló vállalatok igényeihez, mert az új normalitásban az övék lesz a gazdaság nagyobb és gyorsan továbbnövő része.
