Milyen hatással lehet a német lassulás a magyar gazdaságra?

|

A német ipart meglehetősen pesszimista hangulat jellemzi: 2018 közepe óta meredeken romlik az üzleti bizalom és idén szeptember-októberben a mutató 2009 vége óta nem látott szintekre süllyedt. A hazai export ugyan a nyár közepéig ellenállónak tűnt a németországi tendenciával szemben, az augusztusi adatokban azonban már világosan látszik a kedvezőtlen hatás, jövőre pedig az OTP Bank Elemzési Központja szerint 3% közelébe csökkenhet a magyar GDP-növekedés üteme az idei 5%-ot megközelítő szintről.

De mit is jelent ez a gyakorlatban? Hány céget érint, és az örökké emlegetett járműipar mellett mely szektorokban van ok az aggodalomra? Ezt vette górcső alá az OTP Business Trend szakcikksorozat legújabb darabja.

Hirdetés

Több oka is van a német ipari szektor gyengélkedésének. Egyrészt az USA-Kína kereskedelmi háború, és leginkább ennek kedvezőtlen világgazdasági hatása közvetetten kedvezőtlenül érinti a tartós fogyasztási cikkek globális vásárlását, amelyek termelésében Németország meghatározó szereplő. A folyamat azonban leginkább az autóipar gyengélkedéséhez köthető, mivel az európai autók forgalombahozási szabályozásának szigorodása (tavaly a WLTP, tehát a könnyű járművek fogyasztásmérésére kialakított világszabvány bevezetése, jövőre pedig a flotta szintű káros anyag kibocsátási szabályozások keményedése) megemeli a gyártók költségeit, miközben a környezetvédelmi szabályozással kapcsolatos jövőbeli bizonytalanság nem kedvez a fogyasztói kedvnek sem. Emellett nem segít a német autóiparnak az sem, hogy a fogyasztói kereslet erősen eltolódott a szabadidőautók irányába, miközben Némeország klasszikusan a szedánokban erős. Továbbá az eletromos illetve hibrid autók gyártásában sem sikerült a nemzetközi mezőny élére állnia a német szektornak. 

Hirdetés

Magyar szempontból egyáltalán nem mindegy, mi történik a német gazdasággal, hiszen 2018-ban a teljes magyar exporttevékenység 27 százaléka irányult Németországba, amely így továbbra is Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere. A leginkább érintett iparág - amely megszenvedheti a németországi pesszimizmust - a legnagyobb németországi exportot bonyolító feldolgozóipar, bár kiemelkedő a gépjármű-értékesítés és -javítás részesedése is.

A 2018-as adatok szektorok szerinti bontásában az is látszik, hogy a magyarországi járműipar nagyjából 600 cége a külföldi bevételek 47 százalékát a Németországba irányuló exportból könyvelhette el. A számítógépek-, és elektronikai-, illetve optikai termékek gyártásával foglalkozó 1100 vállalkozás külföldről származó bevételeinek valamivel több, mint minden negyedik forintja érkezett Németországból. De nagy volt a német export aránya a villamos berendezések-, illetve a gépek és gépi berendezések gyártásában is, előbbiben 36, utóbbiban 42 százalékot hasított ki a teljes exportból a német piac, a két alágazatban pedig összesen több mint 2600 vállalkozás érintett.

Hirdetés

Mindösszesen nagyjából 6000 vállalat működik Magyarországon német háttérrel, vagy jelentősen támaszkodva a német piacra - mert ágazatuk több mint 80 százalékban eleve exportra termel, és a német piac viszi el az exportértékesítés jelentős részét -, e társaságok pedig mintegy 300 ezer embernek adnak munkát. 

Ez elsőre nem is tűnik katasztrofálisnak, elvégre több mint 700 ezer gazdasági társaság működik az országban, ehhez képest néhány ezer cég helyezete nem lehet szignifikáns. Valójában azonban a helyzet ennél jóval összetettebb. Ez a néhány ezer cég ugyanis jelentős mértékben hozzájárul a GDP termeléséhez, és  közvetetve is hatalmas a jelentősége annak, hogy milyen állapotban vannak. A nagyvállalatok ugyanis - amelyek az ipari export négyötödét adják - egy sor kisebb beszállítóval állnak kapcsolatban, amelyek így szintén megérzik, ha akadozik a kivitel, tehát a termelési volumen csökkenése továbbgyűrűzhet a kis és közepes vállalkozások körébe is. Könnyű belátni, hogy ha egyetlen autógyártó nyári leállása nyomot hagy a negyedéves GDP-adatban - ahogy történt az már korábban -, akkor egy jelentősebb megrendelés-csökkenés akár komoly rést is üthet benne, hiszen ez esetben több ezer cég és azok beszállítói is kénytelenek lesznek behúzni a féket. A problémát jól illusztrálja, hogy az OECD számításai szerint a hazai export hozzáadott érték tartalmát egységnyinek véve a tovagyűrűző hatások további 36%-os többlet értéket generálnak. Ez a többlet eredmény jelenhet meg később például magasabb bérekben vagy foglalkoztatásban, kedvezőtlen esetben viszont ellenkező előjellel. 

Ráadásul a gyártásnál nem is áll meg a probléma. Ha a feldolgozóipar megszenvedi a német pesszimizmust, az a szolgáltatások terén is érezteti majd a hatását. A Németországba irányuló szolgáltatásexport nem éri el az ipar értékét, valamivel több, mint 1420 milliárd forintot tett ki tavaly. Ebből a csaknem 300 milliárd forint értékű szállítás lehet az, amelyet érzékenyen érinthet az ipar esetleges visszaesése. De persze ennek is lehet továbbgyűrűző hatása. 

Hirdetés

A német ipar kedvezőtlen folyamatai, még aligha látszódtak a legutóbbi, második negyedéves GDP adatban, hiszen az éves alapon 5,2%-os, negyedév/negyedév alapon pedig az 1,1%-os szezonálisan igazított növekedés csak enyhe lassulást jelent a megelőző negyedévekhez képest. Miközben a német ipar gyengélkedése 2018 második fele óta tart, a hazai ipar, az idei nyár közepéig látszólag meglehetősen jól teljesített, például a júliusi év/év növekedés még közel 9%-os volt. A kedvező tendenciában szerepet játszottak az elmúlt években termelőre forduló nagy autóipari beruházások is.

Az augusztusi index azonban már jelentősebben, 2,8%-ra csökkent a szezonálisan igazított adatok szerint és az idősorokat alaposabban vizsgálva a kép valójában az idei év tavasza óta már nem túl kedvező. Az év/év növekmény alapvetően a tavalyi (a WLTP szabvány miatti leállások következtében kialakuló) alacsony bázis következménye. Az ipari termelés szintje pedig idén március óta stagnálás közeli helyzetben van. Ráadásul, ha az alágazatokat alaposabban megvizsgáljuk, az elektronikai szektor leszámítva a hó/hó termelési szint minden esetben hónapok óta stagnál vagy csökken.

A korábbi években a hazai ipar jelentősen reagált a német ipari ciklus minden ingadozására. Ugyan a kapcsolat az elmúlt években kicsit meggyengülhetett a jelentősen bővülő hazai termelési kapacitások miatt, érzékenységünk radikálisan biztos nem csökkent. A kérdés így az, hogy a német ipar gyengélkedése mennyire lehet tartós és súlyos. Ezzel kapcsolatban a legtöbb elemző intézet úgy véli, hogy drasztikus recesszióval nem, elhúzódóbb stagnálás közeli helyzettel azonban mindenképpen érdemes számolni. 

Hirdetés

Összegezve tehát, miközben a magyar gazdaság soha nem látott erőben és kedvező alapmutatókkal néz elébe a német gyengélkedés hatásának, kis nyitott gazdaság lévén, és a német ipari értéklánchoz köthető erőteljes kapcsolódásai miatt, aligha tudja magát kivonni a kedvezőtlen folyamatokból. Ez az egyik oka annak, hogy a 2018-as 5%-ot közelítő növekedési dinamika után az OTP Bank Elemzési Központja jövőre 3% közeli gazdasági növekedésre számít Magyarországon.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.