Stratégiai technológiai trendként határozza meg a Gartner azt az irányzatot, amely a következő három évben a legtöbb szervezet működését jelentős mértékben befolyásolhatja – például azzal, hogy gyökeres változást hoz a vállalatok, a végfelhasználók és az informatikusok addigi gyakorlatában, és alkalmazása komolyabb beruházást igényel, méghozzá minél előbb, mert a késlekedők a versenyben való lemaradást kockáztatják. Ebből adódóan a listán szereplő technológiák hosszú távon is kihatnak a szervezetek terveire, kezdeményezéseire és projektjeire.
– Tíz olyan technológiai trendet azonosítottunk, amelyeket a szervezetek nem hagyhatnak figyelmen kívül, amikor stratégiájukat tervezik – mondta David Cearly, a Gartner alelnöke. - Ebből még persze nem következik feltétlenül, hogy a listán szereplő összes technológiára egyszerre kellene költeniük, vagy azokat ugyanolyan ütemben lenne szükséges bevezetniük, azonban mindenképp számolniuk kell velük, és a következő két évben megfelelő döntéseket hozniuk velük összefüggésben.
A Gartner listáját (Top 10 Strategic Technology Trends for 2015) alkotó, a jövő évet meghatározó trendek az innováció három fő területét jelölik ki, amelyeket a virtuális és a fizikai világok közötti átjárás, a mindent átható analitika, valamint a vállalatok digitalizálódásának technológiai hatása jellemez.
Okos környezetek
A mobileszközök egyre szélesebb körű elterjedésével a hangsúly az eszközökről mindinkább a mobilfelhasználóra kerül, akinek az igényeit különböző összefüggésekben és környezetekben igyekeznek kiszolgálni a szervezetek.
– Az okostelefonok és a viselhető digitális eszközök már ma is egy olyan kiterjedt feldolgozási környezetet alkotnak, amely a szórakoztatóelektronikai termékeket, a vezeték nélküli kapcsolaton keresztül csatlakoztatott, külső kijelzőket, a munka- és a nyilvános helyeket, valamint a közterületeket is felöleli – mondta David Cearly. – Egyre inkább ennek a teljes környezetnek kell alkalmazkodnia a mobilfelhasználó igényeihez, ami a menedzsment terén mind komolyabb problémákkal szembesíti a vállalati IT-osztályt, mivel a végfelhasználóknál levő klienseszközök kicsúsznak az ellenőrzése alól, egyre kevesebb beleszólása van abba, hogy ki, mit és milyen célra használhat. Ráadásul az IT-szervezetnek egyre nagyobb gondot kell viselnie arra is, hogy a végfelhasználók az eszközök és szolgáltatások sokaságát egyszerűen és könnyen, rugalmasan, mégis biztonságosan használhassák.
A széleskörű, minden területre kiterjedő digitalizálást kísérő adatfolyamok és szolgáltatások kombinációja a Gartner szerint a felhasználás négy alapmodelljét – a felügyelet, a pénzre váltás, az üzemeltetés és a kiterjesztés modelljét – hívja életre. Ez a négy alapmodell az internetek bármelyikére alkalmazható. A szervezeteknek nem szabad abba a hibába esniük, hogy a négy alapmodellt kizárólag a – tárgyakat és gépeket összekapcsoló – dolgok internetével (IoT) társítják. A használatalapú díjfizetés, elszámolás modellje például az ipari létesítményekre és felszerelésekre, a pénzügyi szolgáltatásokra (például a vezetési szokások alapján egyénre szabott gépjármű-biztosításokra), az emberekre (pl. a fuvarozókra és költöztetőkre), a helyekre (amilyenek a parkolóhelyek is), és a rendszerekre, például a felhőszolgáltatásokra egyaránt kiterjeszthető. Más szóval az említett négy alapmodellt az összes iparág szereplői alkalmazni tudják saját területükön.
Miután a beágyazott rendszerek és érzékelők egyre nagyobb mennyiségű, elemzésre váró strukturált és strukturálatlan adatot továbbítanak a vállalaton belülről és azon kívülről, az analitika kulcsfontosságú szerephez jut.
– Minden alkalmazásnak analitikai alkalmazássá kell válnia – mondta David Cearly. – A szervezeteknek meg kell találniuk a módját, hogy a dolgok internetéről, a közösségi hálókról és a viselhető digitális eszközökről beáramló, hatalmas adatmennyiséget hatékonyan szűrjék, gyorsan kinyerjék belőle az értékes információt, és azt időben eljuttassák a megfelelő személyhez. Az analitika mélyen, de láthatatlanul át fog hatni mindent, ami körülvesz bennünket.
Továbbra is a fejlődés motorja marad a big data ezen a téren, azonban a Gartner szerint a szervezeteknek a továbbiakban elsősorban a nagy kérdésekkel és a nagy válaszokkal kell foglalkozniuk, és csak ezt követően a nagy adattal – az igazi érték ugyanis nem az adatokban, hanem a válaszokban rejlik.
Az általánosan elterjedő, beágyazott intelligencia és a mindent átható analitika olyan, kontextus-érzékeny rendszereket hív életre, amelyek észlelik a környezetükben bekövetkező változásokat, és azokra megfelelő módon válaszolni is tudnak. A kontextus-érzékeny biztonsági megoldások képviselik az új típusú rendszerek első példáit, de csakhamar más területeken is lesznek követőik. Miután ezek a biztonsági megoldások értelmezik a beérkező kérés kontextusát is, változtatásokat tudnak végezni annak érdekében, hogy a kért információt az adott körülmények között a legbiztonságosabb módon lehessen eljuttatni a felhasználóhoz. A mind összetettebbé váló digitális világban ez a képesség nagy segítséget jelent a szervezeteknek.
A kontextus értelmezését olyan mélyreható analitikai képességek teszik lehetővé, amelyek már az okos gépek színre lépését vetítik előre. Az okos gépek nemcsak értelmezik környezetüket, hanem folyamatosan tanulnak is tapasztalataikból, és a változásokra képesek önállóan válaszolni. A vezető nélküli járművek, a különböző felhasználási területekre szánt robotok és a virtuális személyi asszisztensek prototípusai, illetve első, kereskedelmi forgalomba hozott változatai már megjelentek, és nagyon gyors fejlődés elé néznek. Hamarosan ránk köszönt a gépi kisegítők, az okos gépek új kora, amely az elemző szerint az IT történetének eddigi legnagyobb fordulata lesz.
Nem hiányozhatott a Gartner listájáról a 3D-nyomtatás sem. Az elemző előrejelzése szerint a 3D-nyomtatók forgalma darabszám alapján jövőre 98 százalékkal fog nőni, amit 2016-ban további ráduplázás követhet. A viszonylag alacsony árú gépek elterjedésével és az ipari felhasználás jelentős bővülésével a 3D-nyomtatás a következő három évben érheti el azt a pontot, amelyen túl már általános felhasználásáról beszélhetünk. Ipari, egészségügyi és lakossági piacra szánt alkalmazások sora bizonyítja majd, hogy a jobb tervezés, a gyorsabb prototípuskészítés és az egyedi gyártás támogatásával a 3D-nyomtatás a költségcsökkentés valóban hatékony eszköze lehet.
Szoftver a lelke mindennek
A felhő és a mobilitás találkozása olyan, központilag bevezetett és menedzselt alkalmazásokat hívott életre, amelyek bármilyen digitális eszközről elérhetők, és a továbbiakban ez a felhő/kliens modell válik uralkodóvá.
– Rugalmasan méretezhető, elasztikus szolgáltatási modell a felhő, amely az önkiszolgálás kényelmét kínálja a felhasználóknak, ezért a vállalaton belül és azon kívül is egyre több alkalmazás épül majd rá – mondta David Cearley. – Jóllehet a hálózati sávszélesség költségei miatt továbbra is a klienseszközök feldolgozási és tárolókapacitását is hatékonyan használó alkalmazások élvezhetnek előnyt, a felügyelet és az irányítás a felhőbe fog költözni.
Rövidtávon a tartalom szinkronizálása és az alkalmazások különböző eszközökön átívelő hordozhatósága áll majd a felhő/kliens környezetet érintő fejlesztések középpontjában. Idővel az alkalmazások képessé válnak arra is, hogy többféle eszköz egyidejű használatát támogassák. A második kijelző használata napjainkban még általában kimerül a tévé okostelefonról vagy tabletről történő vezérlésében. A jövőben azonban a játékok és az üzleti alkalmazások is több kijelző, valamint viselhető digitális eszközök segítségével fogják javítani a felhasználói élményt.
Az alkalmazásoktól kezdve az alapinfrastruktúráig mindennek agilis módon programozhatóvá kell válnia ahhoz, hogy az IT megadhassa a digitális vállalatok által megkövetelt rugalmasságot. A szoftveresen meghatározott hálózati, tároló-, adatközpont- és biztonsági megoldások gyorsan fejlődnek. A felhőszolgáltatások és az alkalmazások egyaránt olyan API-kat kapnak, amelyeken keresztül a fejlesztők hozzáférnek a funkciókhoz és a tartalmakhoz is. Ahhoz, hogy a digitális vállalatok gyorsan változó igényeit kiszolgálhassa, az IT-nek tovább kell lépnie a dinamikus szolgáltatási modellek irányába. Ehhez olyan szabályokra és programkódokra van szüksége, amelyek igény szerint, menet közben átkonfigurálják a környezetek összes elemét, a hálózattól az alkalmazásokig.
A webszintű IT olyan világklasszis szolgáltatási modell, amely a nagy felhőszolgáltatók által kínált képességeket világszerte eljuttatja a vállalati környezetekbe. A továbbiakban egyre több vállalat követi majd ezen a téren a web olyan óriásainak a példáját, mint az Amazon, a Google és a Facebook. Nem kell arra számítani, hogy ez egyik napról a másikra fog bekövetkezni. De ahogyan a kereskedelmi forgalomban kapható hardverplatformok esetében is főáramba kerül a felhőre optimalizált, szoftveresen meghatározott megközelítés, a webszintű IT is gyorsabban fog fejlődni. A legtöbb IT-szervezet az első lépést ezen az úton azzal teheti meg, hogy a DevOps elvei szerint összevonja a fejlesztést és az üzemeltetést, ami az alkalmazások és a szolgáltatások irányított, gyors és folyamatos továbbfejlesztésének előfeltétele.
Kézenfekvő, hogy a digitális jövőbe csak biztonságos úton juthat el a szervezet, ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az erős védelem ugyanakkor nem hátráltathatja vagy akadályozhatja meg a digitális üzlet innovációit, a fejlődést. A Gartner szerint egyre több vállalat fogja felismerni, hogy nem teremthet száz százalékosan biztonságos környezetet, mert ez egyszerűen lehetetlen. Amint ezt megérti, a szervezet a kifinomult kockázatelemző és -kezelő megoldások kiértékelésének és bevezetésének szentelheti figyelmét és erőforrásait.
Technológiai értelemben ez azt jelenti, hogy a hálózat peremén levő eszközök védelme önmagában kevés, az alkalmazásoknak is aktív szerepet kell vállalniuk a biztonság növelésében azzal, hogy az aktuális körülmények kontextusában érzékelik állapotukat, és a fenyegetésekre megfelelő lépésekkel válaszolnak. A jövőben ezért új fejlesztési modellek fognak kialakulni, amelyek lehetővé teszik az ilyen „öntudatos” és önvédelemre is képes alkalmazások készítését.
