Hirdetés
. Hirdetés

Nagy kérdések, nagy válaszok

|

Virtuális és fizikai világok közötti átjárás, mindent átható analitika, okos gépek, önvédő alkalmazások - az év végének közeledtével a Gartner listázta a stratégiai jelentőségű technológiai trendeket, amelyek jövőre és azon túl a legtöbb figyelmet követelik a szervezetektől.

Hirdetés

Stratégiai technológiai trendként határozza meg a Gartner azt az irányzatot, amely a következő három évben a legtöbb szervezet működését jelentős mértékben befolyásolhatja – például azzal, hogy gyökeres változást hoz a vállalatok, a végfelhasználók és az informatikusok addigi gyakorlatában, és alkalmazása komolyabb beruházást igényel, méghozzá minél előbb, mert a késlekedők a versenyben való lemaradást kockáztatják. Ebből adódóan a listán szereplő technológiák hosszú távon is kihatnak a szervezetek terveire, kezdeményezéseire és projektjeire.

Hirdetés

– Tíz olyan technológiai trendet azonosítottunk, amelyeket a szervezetek nem hagyhatnak figyelmen kívül, amikor stratégiájukat tervezik – mondta David Cearly, a Gartner alelnöke. - Ebből még persze nem következik feltétlenül, hogy a listán szereplő összes technológiára egyszerre kellene költeniük, vagy azokat ugyanolyan ütemben lenne szükséges bevezetniük, azonban mindenképp számolniuk kell velük, és a következő két évben megfelelő döntéseket hozniuk velük összefüggésben.

A Gartner listáját (Top 10 Strategic Technology Trends for 2015) alkotó, a jövő évet meghatározó trendek az innováció három fő területét jelölik ki, amelyeket a virtuális és a fizikai világok közötti átjárás, a mindent átható analitika, valamint a vállalatok digitalizálódásának technológiai hatása jellemez.

 

Okos környezetek
A mobileszközök egyre szélesebb körű elterjedésével a hangsúly az eszközökről mindinkább a mobilfelhasználóra kerül, akinek az igényeit különböző összefüggésekben és környezetekben igyekeznek kiszolgálni a szervezetek.

– Az okostelefonok és a viselhető digitális eszközök már ma is egy olyan kiterjedt feldolgozási környezetet alkotnak, amely a szórakoztatóelektronikai termékeket, a vezeték nélküli kapcsolaton keresztül csatlakoztatott, külső kijelzőket, a munka- és a nyilvános helyeket, valamint a közterületeket is felöleli – mondta David Cearly. – Egyre inkább ennek a teljes környezetnek kell alkalmazkodnia a mobilfelhasználó igényeihez, ami a menedzsment terén mind komolyabb problémákkal szembesíti a vállalati IT-osztályt, mivel a végfelhasználóknál levő klienseszközök kicsúsznak az ellenőrzése alól, egyre kevesebb beleszólása van abba, hogy ki, mit és milyen célra használhat. Ráadásul az IT-szervezetnek egyre nagyobb gondot kell viselnie arra is, hogy a végfelhasználók az eszközök és szolgáltatások sokaságát egyszerűen és könnyen, rugalmasan, mégis biztonságosan használhassák.

A széleskörű, minden területre kiterjedő digitalizálást kísérő adatfolyamok és szolgáltatások kombinációja a Gartner szerint a felhasználás négy alapmodelljét – a felügyelet, a pénzre váltás, az üzemeltetés és a kiterjesztés modelljét – hívja életre. Ez a négy alapmodell az internetek bármelyikére alkalmazható. A szervezeteknek nem szabad abba a hibába esniük, hogy a négy alapmodellt kizárólag a – tárgyakat és gépeket összekapcsoló – dolgok internetével (IoT) társítják. A használatalapú díjfizetés, elszámolás modellje például az ipari létesítményekre és felszerelésekre, a pénzügyi szolgáltatásokra (például a vezetési szokások alapján egyénre szabott gépjármű-biztosításokra), az emberekre (pl. a fuvarozókra és költöztetőkre), a helyekre (amilyenek a parkolóhelyek is), és a rendszerekre, például a felhőszolgáltatásokra egyaránt kiterjeszthető. Más szóval az említett négy alapmodellt az összes iparág szereplői alkalmazni tudják saját területükön.

Miután a beágyazott rendszerek és érzékelők egyre nagyobb mennyiségű, elemzésre váró strukturált és strukturálatlan adatot továbbítanak a vállalaton belülről és azon kívülről, az analitika kulcsfontosságú szerephez jut.

– Minden alkalmazásnak analitikai alkalmazássá kell válnia – mondta David Cearly. – A szervezeteknek meg kell találniuk a módját, hogy a dolgok internetéről, a közösségi hálókról és a viselhető digitális eszközökről beáramló, hatalmas adatmennyiséget hatékonyan szűrjék, gyorsan kinyerjék belőle az értékes információt, és azt időben eljuttassák a megfelelő személyhez. Az analitika mélyen, de láthatatlanul át fog hatni mindent, ami körülvesz bennünket.
Továbbra is a fejlődés motorja marad a big data ezen a téren, azonban a Gartner szerint a szervezeteknek a továbbiakban elsősorban a nagy kérdésekkel és a nagy válaszokkal kell foglalkozniuk, és csak ezt követően a nagy adattal – az igazi érték ugyanis nem az adatokban, hanem a válaszokban rejlik.

Az általánosan elterjedő, beágyazott intelligencia és a mindent átható analitika olyan, kontextus-érzékeny rendszereket hív életre, amelyek észlelik a környezetükben bekövetkező változásokat, és azokra megfelelő módon válaszolni is tudnak. A kontextus-érzékeny biztonsági megoldások képviselik az új típusú rendszerek első példáit, de csakhamar más területeken is lesznek követőik. Miután ezek a biztonsági megoldások értelmezik a beérkező kérés kontextusát is, változtatásokat tudnak végezni annak érdekében, hogy a kért információt az adott körülmények között a legbiztonságosabb módon lehessen eljuttatni a felhasználóhoz. A mind összetettebbé váló digitális világban ez a képesség nagy segítséget jelent a szervezeteknek.

A kontextus értelmezését olyan mélyreható analitikai képességek teszik lehetővé, amelyek már az okos gépek színre lépését vetítik előre. Az okos gépek nemcsak értelmezik környezetüket, hanem folyamatosan tanulnak is tapasztalataikból, és a változásokra képesek önállóan válaszolni. A vezető nélküli járművek, a különböző felhasználási területekre szánt robotok és a virtuális személyi asszisztensek prototípusai, illetve első, kereskedelmi forgalomba hozott változatai már megjelentek, és nagyon gyors fejlődés elé néznek. Hamarosan ránk köszönt a gépi kisegítők, az okos gépek új kora, amely az elemző szerint az IT történetének eddigi legnagyobb fordulata lesz.

Nem hiányozhatott a Gartner listájáról a 3D-nyomtatás sem. Az elemző előrejelzése szerint a 3D-nyomtatók forgalma darabszám alapján jövőre 98 százalékkal fog nőni, amit 2016-ban további ráduplázás követhet. A viszonylag alacsony árú gépek elterjedésével és az ipari felhasználás jelentős bővülésével a 3D-nyomtatás a következő három évben érheti el azt a pontot, amelyen túl már általános felhasználásáról beszélhetünk. Ipari, egészségügyi és lakossági piacra szánt alkalmazások sora bizonyítja majd, hogy a jobb tervezés, a gyorsabb prototípuskészítés és az egyedi gyártás támogatásával a 3D-nyomtatás a költségcsökkentés valóban hatékony eszköze lehet.

Szoftver a lelke mindennek
A felhő és a mobilitás találkozása olyan, központilag bevezetett és menedzselt alkalmazásokat hívott életre, amelyek bármilyen digitális eszközről elérhetők, és a továbbiakban ez a felhő/kliens modell válik uralkodóvá.

– Rugalmasan méretezhető, elasztikus szolgáltatási modell a felhő, amely az önkiszolgálás kényelmét kínálja a felhasználóknak, ezért a vállalaton belül és azon kívül is egyre több alkalmazás épül majd rá – mondta David Cearley. – Jóllehet a hálózati sávszélesség költségei miatt továbbra is a klienseszközök feldolgozási és tárolókapacitását is hatékonyan használó alkalmazások élvezhetnek előnyt, a felügyelet és az irányítás a felhőbe fog költözni.
Rövidtávon a tartalom szinkronizálása és az alkalmazások különböző eszközökön átívelő hordozhatósága áll majd a felhő/kliens környezetet érintő fejlesztések középpontjában. Idővel az alkalmazások képessé válnak arra is, hogy többféle eszköz egyidejű használatát támogassák. A második kijelző használata napjainkban még általában kimerül a tévé okostelefonról vagy tabletről történő vezérlésében. A jövőben azonban a játékok és az üzleti alkalmazások is több kijelző, valamint viselhető digitális eszközök segítségével fogják javítani a felhasználói élményt.

Az alkalmazásoktól kezdve az alapinfrastruktúráig mindennek agilis módon programozhatóvá kell válnia ahhoz, hogy az IT megadhassa a digitális vállalatok által megkövetelt rugalmasságot. A szoftveresen meghatározott hálózati, tároló-, adatközpont- és biztonsági megoldások gyorsan fejlődnek. A felhőszolgáltatások és az alkalmazások egyaránt olyan API-kat kapnak, amelyeken keresztül a fejlesztők hozzáférnek a funkciókhoz és a tartalmakhoz is. Ahhoz, hogy a digitális vállalatok gyorsan változó igényeit kiszolgálhassa, az IT-nek tovább kell lépnie a dinamikus szolgáltatási modellek irányába. Ehhez olyan szabályokra és programkódokra van szüksége, amelyek igény szerint, menet közben átkonfigurálják a környezetek összes elemét, a hálózattól az alkalmazásokig.

A webszintű IT olyan világklasszis szolgáltatási modell, amely a nagy felhőszolgáltatók által kínált képességeket világszerte eljuttatja a vállalati környezetekbe. A továbbiakban egyre több vállalat követi majd ezen a téren a web olyan óriásainak a példáját, mint az Amazon, a Google és a Facebook. Nem kell arra számítani, hogy ez egyik napról a másikra fog bekövetkezni. De ahogyan a kereskedelmi forgalomban kapható hardverplatformok esetében is főáramba kerül a felhőre optimalizált, szoftveresen meghatározott megközelítés, a webszintű IT is gyorsabban fog fejlődni. A legtöbb IT-szervezet az első lépést ezen az úton azzal teheti meg, hogy a DevOps elvei szerint összevonja a fejlesztést és az üzemeltetést, ami az alkalmazások és a szolgáltatások irányított, gyors és folyamatos továbbfejlesztésének előfeltétele.

Kézenfekvő, hogy a digitális jövőbe csak biztonságos úton juthat el a szervezet, ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az erős védelem ugyanakkor nem hátráltathatja vagy akadályozhatja meg a digitális üzlet innovációit, a fejlődést. A Gartner szerint egyre több vállalat fogja felismerni, hogy nem teremthet száz százalékosan biztonságos környezetet, mert ez egyszerűen lehetetlen. Amint ezt megérti, a szervezet a kifinomult kockázatelemző és -kezelő megoldások kiértékelésének és bevezetésének szentelheti figyelmét és erőforrásait.

Technológiai értelemben ez azt jelenti, hogy a hálózat peremén levő eszközök védelme önmagában kevés, az alkalmazásoknak is aktív szerepet kell vállalniuk a biztonság növelésében azzal, hogy az aktuális körülmények kontextusában érzékelik állapotukat, és a fenyegetésekre megfelelő lépésekkel válaszolnak. A jövőben ezért új fejlesztési modellek fognak kialakulni, amelyek lehetővé teszik az ilyen „öntudatos” és önvédelemre is képes alkalmazások készítését.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.